Ha a pék ott lakik a konyhában...

Az áruk 9500 forinttól indul, és márkától, űrtartalomtól, kiviteltől és az elérhető programok számától függően negyvenezer forint környékén áll meg. Ez utóbbiak már akár egy nappal előre programozhatók, ismernek gluténmentes programokat, de áramkimaradás elleni védelemmel is rendelkeznek.

Kenyérsütőgép esetében nem beszélhetünk megtérülési időről, ugyanis a házilag sütött kenyér nem olcsóbb, mint a boltban vásárolható, legfeljebb abban lehetünk biztosabbak, milyen összetevők vannak benne.

A középkategóriás készülékekben általában 75 dekás kenyér sül, amihez fél kiló BL-80-as kenyérlisztet, egy csomag porélesztőt, egy kis sót, cukrot, olajat használunk – alapanyagköltsége kétszáz forint alatt van, az energiaköltségek azonban megdrágítják a házi kenyeret, ugyanis a kenyérsütőgépek áramot fogyasztanak a kelesztéshez, sütéshez, dagasztáshoz. Egy ekkora kenyér általában egy háromtagúnál nagyobb család számára csak akkor elég, ha történetesen grenadilmars – polgári nevén krumplis tészta – van ebédre, amihez csak a legelvetemültebb szénhidrátfüggők esznek kenyeret.

A házilag elérhető sütési módszerek közül szóba jöhet még a gáz- vagy villanytűzhely – mert hát ugye ma már nincs minden portán kenyérsütő kemence. A tűzhely fogyasztása típusfüggő, ebbe most nem mennénk bele. Előnye viszont, hogy egyszerre nagyobb mennyiségű kenyeret is elkészíthetünk. A sütőben a 2,5-3 kilós kenyerek még jól átsülnek, ezek anyagköltsége 150 forintos lisztár mellett is megáll hatszáz forint magasságában. Ha az energiaárat – és a ráfordított időt, munkát – figyelmen kívül hagyjuk, saccra olyan áron juthatunk kenyérhez, mintha valamelyik nagyáruzházban vettük volna meg az általuk sütött reklámkenyeret – csak hát a mienk sokkal jobb.

ÉM-SZP

A kenyér ára: 400 forint is lehet?