2019.05.09. 11:30
Töri? Szinte élvezet volt!
Ezekben a napokban érettségiznek a digitális középiskolások is. Nekik is a matek volt a mumus.
Király Kata, Sabján László és Blága Boróka
Fotó: Bujdos Tibor
A Földes Ferenc Gimnázium második emeleti termeiben különleges diákok írták meg tegnap a történelemérettségit, a Digitális Középiskola tanulói. Találtunk közöttük 40 éven felettiket, de erdélyi magyar fiatalokat is. Mint mondták, eddig jól ment minden, csak a matekkal kellett küzdeniük.
Sabján László 43 éves, és szívesen mesélte el lapunknak történetét.
– A mályi téglagyárban dolgoztam évekkel ezelőtt, és ott dolgozom ma is. De amikor az építőiparnak meglehetősen rosszul ment, minden munkatársam azon gondolkodott, hogyan talál majd másik munkahelyet magának. Akkor gondoltam én is arra, hogy megszerzem az érettségit, hiszen ma már az az alap a továbblépéshez. Aztán az építkezések megindultak, úgyhogy a gyár nem zárt be, de az érettségiről nem mondtam le. Örültem is a négy gimnáziumi évnek, hiszen verseket és novellákat írok, most jelent meg az első verseskötetem. Emiatt is szükségét éreztem, hogy több tudást szerezzek – meséli László.
Sok segítség
Az ő történetét az is színesíti, hogy tanulmányait a Csányi Alapítvány támogatta. Bár az alapítvány főleg fiatalokat segít, de László az országban az egyetlen felnőtt, aki elnyerte a támogatást. Az utazás, az internet, a könyvek neki nem kerültek pénzbe.
Elárulja azt is, hogy a magyar írásbeli jól sikerült, a matek nagyon megizzasztotta, a történelem viszont szinte élvezet volt.
– Egyébként is szeretem a történelmet, de a feladatlap szerkezete kiváló volt, és sok segítséget adott a megoldáshoz. Szerintem az is könnyen meg tudta írni, akinek csak csekély ismeretei vannak történelemből. Mi azonban nagyon sokat köszönhetünk a Digitális Középiskola tanárainak és ügyintézőinek. Rendkívül rugalmasak és segítőkészek voltak, olykor úgy terelgettek minket, akár az óvodásokat – fogalmaz nevetve László.
Osztálytársa, a 19 éves Király Kata, aki a romániai Barót nevű kisvárosban él. Mint meséli, az édesanyja szerint Romániában nem kapna megfelelő oktatást, ezért kerestek Magyarországon olyan iskolát, ahol otthon is lehet tanulni.
Cél az egyetem
– A tananyagot megkaptam digitálisan, de a konzultációkra nem tudtam járni, csak a vizsgákra. Az érettségi után művészeti egyetemen szeretnék tanulni Budapesten. Most nem vettek föl, de jövőre újra megpróbálom. A magyar írásbeli jól ment, a matek nehéz volt, a történelem pedig megoldható – értékeli az eddigi vizsgákat Kata.
Több volt a szabadidő
Újabb digitális középiskolás jön ki a vizsgateremből: Blága Boróka, aki Sepsiszentgyörgyön lakik. Az ő története is különleges.
– Romániában nem találtam olyan középiskolát, ahol otthon is lehetett volna tanulni. Számomra ez a tanulási forma sokkal szabadabb, így több időt tudok fordítani arra, ami igazán érdekel. Ez pedig a művészi fotózás. Egyetemre szeretnék majd járni Budapestre, és fotográfiát tanulni. Az érettségi? Nem számítok kitűnőre, de úgy érzem, hogy meglesz – teszi hozzá vidáman.