A nyelvtörvényről is tárgyalt Pozsonyban az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa

Ugyancsak szó volt a tervezett szlovákiai kisebbségi törvényről, valamint a kisebbségi kultúrák finanszírozására vonatkozó jogszabály előkészítéséről.

Chmel sajnálattal közölte, hogy nem került a pozsonyi kormány programnyilatkozatába a kisebbségekről szóló átfogó törvény megalkotásának terve. Ugyanakkor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az általa is képviselt Híd párt e kérdésben is kompromisszumra juthat koalíciós partnereivel.

Vollebaek szerint Szlovákiában folytatni kell a vitát minden, a kisebbségeket érintő kérdésben. A főbiztos azt is reméli, hogy az EBESZ észrevételeit a pozsonyi parlamenti döntéshozatal során is figyelembe veszik majd.

Vollebaek teljesen kiiktatná az államnyelvtörvényből a szankciókat, mert szerinte azok nem kívánatosak, nem segítik elő a nemzetek közötti egyetértést és szolidaritást. Ugyanakkor üdvözli, hogy a jogszabály a tervezett módosítás után már nem érintené a magánszférát.

A főbiztos csak kedden kapta kézhez a múlt pénteki pozsonyi kormányülésen elfogadott, s októberben a parlament elé kerülő módosító javaslatokat, ezért azokkal kapcsolatban csak áttanulmányozásuk után foglal állást.

A főbiztos találkozott a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja (MKP) képviselőivel is, akikkel a többi közt szintén a nyelvtörvényről tárgyalt. "Az MKP számára a legnagyobb problémát továbbra is a szankciók megléte jelenti. A párt honlapján megjelent beszámoló szerint Berényi József pártelnök hangsúlyozta, semmilyen pénzügyi szankciókra nincs szükség ahhoz, hogy a szlovák nyelv megjelenjen ott, ahol erre szükség van.

"Nagyon sajnáljuk, hogy magyar nemzetiségű politikusok kompromisszumokat fogadtak el a szankciókkal kapcsolatban, ezeket egyszerűen el kellett volna törölni" - mondta Berényi. Ezzel arra célzott, hogy a koalíciós Híd párt a múlt héten kompromisszumos megoldásra jutott a törvény módosítását előterjesztő kulturális miniszterrel.

A pozsonyi kabinet múlt pénteken jfogadta el a módosító javaslatokat, amelyekről októberben tárgyal a parlament. Ezek értelmében a szaktárca csak végső esetben szankcionálhat, és várhatóan csökkentik a bírságok összeghatárait is - az eddigi 100-5000 euró helyett 50-2500 eurót vezetnének be. Daniel Krajcer ((danyiel)) miniszter hangsúlyozta, a szankciók főként a közigazgatási szervekre vonatkozhatnak, az állampolgárokra nem.
- Független Hírügynökség -