2010.11.03. 16:53
Felébredhet a legveszélyesebb európai vulkán
<p>Olvad a jég, reng a föld, az izlandi Grímsvötn vulkán kitörés előtt áll. Ennél is rosszabb, hogy a tűzhányó felébresztheti szomszédját, amely Európa egyik legveszedelmesebb vulkánja.</p>
A neve Laki, és 230 éve még a francia forradalom kitöréséhez is köze volt, nem csak a hamu és lávafolyamokhoz.
Izland történetében katasztrofális volt a Laki-vulkán 1783. évi kitörése. A Laki a hasadékvulkánok közé tartozik, 25 kilométer hosszú hasadékán 12,5 köbkilométernyi láva ömlött ki és mintegy 3 köbkilométernyi laza vulkáni törmelék repült a magasba. Ez volt a történelmi idők legnagyobb hasadékvulkáni kitörése - írja a vilagtudomany.hu.
A dél-izlandi vulkán 1783. június 8-án tört ki először, amikor kb. 130 krátere szinte egyszerre robbant fel. A tűzhányó októberig folyamatosan aktív maradt, az utolsó kitörésre 1784 tavaszán került sor. A Föld légkörébe hatalmas mennyiségű mérgező hidrogénfluort és kéndioxidot tartalmazó gáz került a 15 kilométer magas vulkáni füstoszlopból, nyolcvanszor annyi, mint a Saint Helens kitörésekor 1980-ban.
A láva 500 négyzetkilométernyi területet borított el, a visszahulló vulkáni törmelék pedig nemcsak a szigetet, hanem a távoli környéket is befedte. Az eget hónapokon át porfelhő sötétítette el, és a rossz látási viszonyok miatt szüneteltetni kellett a halászatot, ami a legfőbb élelmiszerforrástól zárta el a lakosságot. A Laki kitörése nem csak Izlandon követelt emberéleteket. A mérgező gázokat Európa felé sodorták az uralkodó szelek, s a kénes köd, a fluorral teli csapadék a kontinensen is rengeteg áldozatot szedett, a szibériai Altaj-hegységtől a Mexikói-öbölig érezhető volt hatása.
A Laki nyolcvanszor nagyobb mennyiségű vulkáni gázfelhőt bocsátott ki
A Laki nyolcvanszor nagyobb mennyiségű vulkáni gázfelhőt bocsátott ki, mint a Mount St. Helens, bár ez utóbbi vulkánnak sokkal nagyobb volt a robbanó ereje. De éppen azért, mert a Laki gyengébb volt, a kiokádott gázok háromnegyede az alsóbb légkört (a troposzférát) érte csak el, azt a szintet, ahol az esők, a szokásos felhők és az uralkodó szelek képződnek. A kitörés csúcspontján, két nap alatt annyi kén-dioxid termelődött, amennyit az európai ipar egy év alatt produkál.
Néhány órán belül a Laki vulkán hatalmas mennyiségű savas esőt idézett elő dél-Izland felett. Normális esetben az uralkodó szelek északi irányba, a Sarkkör felé vitték volna ezt a mérgező párát, de 1783 nyara nem volt megszokott. Északkelet-Európa felett akkor egy nagy nyomású légköri képződmény uralkodott, melynek állandó hullámai délkeleti irányba, az európai szárazföld felé sodorták a szeleket, és benne a Laki mérgező gőzeit és gázait.
Izland történetének legnagyobb katasztrófája egyben a Föld északi féltekéjére kiható légköri, gazdasági válságsorozatot is eredményezett. Izland lakosságának negyede pusztult el a szerencsétlenségben. Sokan a mérgező gázoktól, mások a kitörést követő éhínségben, ugyanis a sziget állatállományának 50-80%-a is áldozatául esett a katasztrófának.
Folytatás az eredeti oldalon >>>
Forrás: www.vilagtudomany.hu
