2011.07.08. 11:39
Ismét elhalasztotta a francia bíróság a döntést Lagarde ügyében
Párizs (MTI) - Ismét elhalasztotta a döntést Christine Lagarde volt gazdasági és pénzügyminiszter ügyében pénteken a francia igazságszolgáltatás.
Párizs (MTI) - Ismét elhalasztotta a döntést Christine Lagarde volt gazdasági és pénzügyminiszter ügyében pénteken a francia igazságszolgáltatás. A köztársasági igazságügyi bíróság (CJR) augusztus 4-én fog arról nyilatkozni, hogy vizsgálatot indít-e a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új főigazgatója ellen hivatali hatalommal való visszaélés vádjával. Egy három évvel ezelőtt nagy belpolitikai vihart kavart ügyben Lagarde - az ügyészség gyanúja szerint - az állam megkárosításával részesítette előnyben Bernard Tapie üzletembert. A CJR az egyetlen kompetens jogi intézmény, amely hivatalban lévő kormánytagok elleni vádak ügyében eljárhat.
Jean-Louis Nadalnak, a legmagasabb büntetőjogi intézmény, a semmítőszék főügyészének gyanúja szerint Lagarde gazdasági miniszterként az állam megkárosításával részesítette előnyben Bernard Tapie üzletembert, ezért május 10-én az ügy kivizsgálását kérte a CJR-től. A testület június 10-én - még azelőtt, hogy Lagarde-ot kinevezték az IMF élére - a döntést már egyszer elhalasztotta.
A gyanú szerint Lagarde visszaélt hivatali hatalmával
A szövevényes ügy a kilencvenes évekre nyúlik vissza: Tapie 1993-1994-ben adta el az Adidas sportszergyártó céget egy, az akkor még állami tulajdonú Crédit Lyonnais bank által irányított állami vállalkozásnak. Az adásvétel a cég értéke miatt éveken át tartó pereskedésbe fordult a két fél között. A gazdasági miniszter azonban 2007-ben saját hatáskörben úgy
döntött: nem hagyományos jogi úton, hanem a felek közti - úgynevezett magánbíróságon történő - megegyezéssel kell mielőbb
lezárni az évek óta húzódó ügyet. Ennek értelmében az állam végül 2008-ban 285 millió euró kártérítést és mintegy százmillió euró kamatot fizetett Tapie-nak.
Az ügyészség úgy véli, megalapozott annak a gyanúja, hogy Lagarde visszaélt hivatali hatalmával, amikor magáneljárásban kívánt közpénzekről dönteni. A hatalommal való visszaélés öt év szabadságvesztéssel és 75 ezer eurós pénzbüntetéssel sújtható.
A hatalmas polémiát kiváltó ügy miatt idén áprilisban szocialista politikusok fordultak az ügyészséghez. Az ellenzék
szerint államügyről van szó, s kifejezetten a gazdasági miniszter szerepének kivizsgálását kezdeményezték a kártérítés megítélésében. A gazdasági minisztérium akkor úgy kommentálta az ügyet, hogy "az eljárás normális menetének" tekinti a megindított vizsgálatot, amelynek során a volt miniszter "a birtokában lévő információkkal ismételten be fogja bizonyítani a vád megalapozatlanságát".