Álló ovációval fogadta a washingtoni közönség Ascher Tamás Ványa bácsi-rendezését

Washington  (MTI) - Vastapssal és álló ovációval fogadta a közönség szombati premierjén az Asher Tamás rendezte Ványa bácsit a Sydney Theatre Company tolmácsolásában a washingtoni Kennedy Centerben.

"A közönség azért szereti Csehovot, mert egyfajta fanyar és kesernyés emberlátás jellemzi, ugyanakkor az előadás nem nélkülözi a gyengédséget és az életörömöt" - nyilatkozott a szombat esti előadás után az MTI-nek a Kennedy Center Eisenhower Színházában Ascher Tamás. - "Ami számomra fontos, az a ritmika. Úgy érzem, hogy a jelenetek ritmusán keresztül lehet megközelíteni azt a speciális és egyedi valamit, ami Csehov világa."

A felvetésre, hogy nem voltak-e egy Csehov-drámához mérten túlságosan derűsek a washingtoni közönség reakciói, a rendező kijelentette:

"Ez Ausztráliában is így volt. Az előadáson nagyon sokat mulattak a nézők, a végére azonban lefagyott a mosoly. De tulajdonképpen így van jól, az én Csehov-előadásaimon sokat szoktak neveti az emberek Magyarországon is. Ausztráliában és Amerikában inkább csak az a meglepő, hogy olyan sok kis poénon is lelkesen kacagnak, amikor szerintem egy egyszerű mosoly is elég volna. De hát ez egy kicsit naivabb közönség, és ez szerintem teljesen rendben van. Úgy érzem, hogy átjött mindaz, amit szeretünk volna."

A Ványa bácsi sikeres fogadtatásával kapcsolatban Ascher Tamás elárulta, hogy Ausztráliában nagyon szeretnék, ha két-három éven belül megint rendezne ott. A rendező azonban ezúttal Csehov helyett Beckettre gondolt. Elmondta, hogy a Sydneyben két hónapig futott, Washingtonban egy hónapig műsoron szereplő Ványa bácsinak is lesz még talán utóélete, mert az előadás az ígéretek szerint jövőre meghívást kap New Yorkba.

A rendező úgy vélte: a The Washington Post részéről egyfajta, a Ványa bácsi előadás iránti érdeklődést felkeltő poén volt, amikor arra az érdekességre hívta fel a figyelmet, miszerint az orosz darabot az angol nyelvterületen kissé vidékiesnek tekintett ausztrál színészek adják elő, és hogy azt egy olyan magyar rendező állította színpadra, aki sem angolul, sem oroszul nem beszél igazán.

"A valóság az, hogy a szöveget természetesen pontosan kell érteni a rendezőnek. Hogy a sörözőben angolul beszélgetünk, az egy dolog, a színpadi instrukcióknak a számomra fontos precizitása viszont megköveteli a tolmácsot. Természetesen sokat foglalkoztunk az ausztráliai új fordítással. E fordítás azért modern, mert visszatért Csehovhoz. Az eredeti Csehov-szövegek modernek és frivolak. A magyar vagy akár az angol változatok rendszerint puhítanak rajta egy kicsit, társalgásibb, vagy költőibb formákat öltenek. A csehovi érdes, hegyes, rövid és hatékony nyelv. Ezt Lengyel Anna dramaturggal sikerült elmagyaráznunk a darabot adaptáló Andrew Uptonnak, Cate Blanchett férjének, aki egyébként nem tud oroszul. Ezért egy másik angol fordítással és az eredeti orosszal ültünk le, és mentünk végig a szövegen, hogy ne a fantáziáját használja, hanem az eredeti alapanyaghoz térjen vissza minden ízében."

Cate Blanchett, Hugo Weaving, Richard Roxburgh, John Bell

Ascher Tamás elmondta: a színészek, akik közül többen jelentős nemzetközi sikereket tudatnak maguk mögött, nagyon rugalmasak voltak az együttműködésben. A Cate Blanchett, Hugo Weaving, Richard Roxburgh, John Bell szereposztás adott volt, de a szereplőgárda másik felét a rendező választhatta ki.

"Reggeltől estig próbáltunk, és nagyon odaadóan dolgoztak. Nem mondom, hogy nem volt sok vita, mert nem mindig értettük egymást először - nem abban az értelemben, hogy ki mit mond, hanem hogy az mit jelent valójában. Nem könnyű úgy belevágni egy műbe, hogy a rendező nem igazán ismeri a színészt. Attól, hogy láttam egy filmben Hugo Weavinget vagy Cate Blanchettet, az nem jelenti azt, hogy tudom, ő valójában hogyan működik, vagy mit jelent a színpadon" - fogalmazott Ascher.

"Hirtelen egymásra törtünk. Én a kívánságaimmal, ők pedig a személyiségükkel. Ezt a két dolgot aztán egymáshoz kellett csiszolnunk. Nem minden kívánságomnak tudtak megfelelni. Ha kiderült, hogy a színész egyéniségéből más fakad, vagy egy másik magatartás jobban áll neki, akkor én módosítottam, de mind a két fél rugalmas volt. Nagyon izgalmas, sok vitával teli, de nagyon élményteli próbaidőszak volt ez" - emlékezett vissza a közös alkotás időszakára a rendező.

A washingtoni Ványa bácsi előadás dramaturgja Lengyel Anna, díszlettervezője Khell Zsolt, jelmeztervezője pedig Szakács Györgyi.