Cigányellenes tüntetések Észak-Csehországban

Kokes János, az MTI tudósítója írja: Prága, 2011. szeptember 15., csütörtök (MTI) - Észak-Csehországban szinte napirenden vannak a cigányellenes tüntetések, és félő, hogy az ország más részeire is átterjedhetnek, hiszen a roma lakosság drámai elszegényedésének és gettókba településének problémája több más régióban is ismert, s egyre mélyül.

Miután cigányellenes megmozdulásaikat a rendezők hivatalosan a bűnözés elleni tiltakozásként jelentik be, s Csehországban ehhez nem kell engedélyt kérni, a hatóságok a tüntetéseket nem tudják megakadályozni.

A feszültség az utóbbi hónapokban, hetekben láthatóan fokozódik, mert a politikusok az általános kijelentéseken kívül szinte semmit sem tesznek a problémák reális megoldása érdekében. A kormány egyetlen konkrét lépése az volt, hogy kommandósokat küldött Varnsdorfba, Rumburkba és Novy Borba, tehát azokba a városokba, ahol nyílt konfliktusok voltak. A régió majdnem kéttucatnyi polgármesterének Petr Necas miniszterelnökhöz intézett májusi levelére, amelyben megoldásokat javasoltak, máig nem érkezett konkrét válasz. A helyi polgármesterek elképzelésének megvalósítását, hogy polgárőrségeket alakítsanak, a hatályos törvények nem teszik lehetővé.

Václav Klaus államfő is elsősorban az állam határozott beavatkozását sürgette az utcai konfliktusok megakadályozására. Hosszú távon pedig a romagettók kialakulását kell szerinte megakadályozni. Hogy hogyan, arról az elnök már nem szólt.

A roma ügyekkel foglalkozó aktivisták és a sajtó szerint is ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az etnikai színezetet kapó konfliktusok mögött az egyre mélyülő szociális problémák, a romák általános munkanélkülisége és a velük való manipuláció húzódik meg.

A polgárjogi aktivisták azt állítják: a régióba a romák szervezett betelepítése folyik. Az ingatlanügynökségek ugyanis főleg Közép-Csehországban olcsón megvásárolják a romák házait, amelyeket felújítva jó pénzért később értékesítenek. A romákat eközben olcsó, alacsony komfortú lakásokba költöztetik a határ menti régiókba. Az ottani városokban így romagettók alakulnak ki. A mintegy 11 ezer lakosú Rumburkba például tavaly több mint 1200 roma települt be, és legalább ugyanennyi már az idei első félévben.

Csehország számos városának peremén, illetve környékén a rendszerváltás után többé-kevésbé etnikai gettók jöttek létre, amelyekben a társadalom szegény rétegeit képező romák élnek. Észak-Csehország a rendszerváltás után nagyon elszegényedett, mert a helyi nehézipar és bányászat nagyrészt megszűnt. A régió nagyobb városaiban - Chomutov, Litvínov, Teplice, Ústí nad Labem - többezres roma gettók alakultak ki, miután a városok vezetése az évek folyamán egy helyre költöztette a lakbért nem fizető, problémás polgárokat. A gettókban az átlagnál jóval magasabb a bűnözés, a prostitúció, és szinte mindennaposak a konfliktusok a romák és a többségi lakosok között. Néhány éve Litvínovban is utcai összecsapásokra került sor.

Egy korábbi országos szociológiai felmérésből kiderült, hogy mintegy 80-90 ezer roma, a kisebbség több mint harmada él Csehországban gettókban. A legsúlyosabb felismerés, hogy ez a sok ezer roma ember külső segítség nélkül képtelen kitörni a gettókból és a saját lábára állni. A gettólakók minden ellenállás nélkül hagyják magukat kifosztani az uzsorásoktól, s nem érdekli őket, hogy gyermekeik járnak-e iskolába, ahogy az sem, hogy a fiatal cigánylányok egyetlen foglalkozása, megélhetési lehetősége az olcsó pénzért adott szex. A szociológusok a felmérés során 170 csehországi városban és faluban összesen 310, gettónak minősíthető lakóhelyet találtak.

Mindent megtesznek, hogy elüldözzék a romákat

Jan Cerny emberi jogi aktivista szerint a helyi politikusok több városban és községben is mindent megtesznek annak érdekében, hogy a romákat elüldözzék a településről. "Többnyire törvényes eszközöket alkalmaznak céljuk elérésére, de ezt olyan emberekkel szemben teszik, akik képtelenek védekezni" - állítja Cerny.

Ugyanakkor a többségi társadalomban növekszik a romaellenesség. Jó példa erre Chomutov, ahol a város vezetése 2009-ben nagyon keményen fellépett a lakbért nem fizetők, többnyire romák ellen, amikor egyszerűen elkobozta az érintettek szociális támogatásainak egy részét. Hasonlóan járt el Litvínov is. Nem érdektelen, hogy a kemény fellépéseket támogató civil petíciót rövid időn belül több mint százezer ember írta alá.

A gettók nagyobbik része az utóbbi tíz évben jött létre. "Nagy szerepet játszott ebben a lakóházak privatizációja és a vagyoni kárpótlás, az, hogy a többségi lakosság, amelynek anyagi helyzete javul, egyre kevésbé kíván közösködni a romákkal. Nem igen látok lehetőséget arra, hogy ezt a folyamatot megállítsuk" - véli Ivan Gabal szociológus. Valamelyest reményt ad, hogy Prága erre a célra pénzt és támogatást kaphat az Európai Uniótól. A cseh kormány már bejelentette, hogy megpróbálja a pénzeket megszerezni, konkrét programokkal azonban adós.

"Még a legkedvezőbb esetben is legalább 30-40 évre lesz szükség a probléma felszámolásához" - vélekedett Gabal. Megjegyezte: a kormányzatnak egyelőre nincs elképzelése a gondok megoldására, s nagy kérdés, hogyan fogadják majd az elképzeléseket maguk a romák.

Bár a romáknak munkára lenne elsősorban szükségük, ebből nagy a hiány, s a jövő sem biztató.

Csehországban a 2001-es népszámláláskor alig 11 ezer ember vallotta magát roma nemzetiségűnek, nem hivatalos kimutatások szerint azonban a csehországi romák száma meghaladja a 250 ezret. Sok helyen majdnem száz százalékos a roma munkanélküliség, és a családok egyetlen hivatalos jövedelmét a szociális támogatások jelentik.