EU-csúcs - Van Rompuy "második kalapra" számíthat

Brüsszel, 2011. október 23., vasárnap (MTI) - Herman Van Rompuy a tervek szerint ezentúl nem csupán a 27 EU-ország állam-, illetve kormányfői testületének, az Európai Tanácsnak, hanem a 17 euróövezeti ország csúcstalálkozóinak - az úgynevezett eurócsúcsoknak - az elnöke is lesz.

Ez derül ki a vasárnapi brüsszeli EU-csúcstalálkozó záródokumentumának tervezetéből, amelyet kiszivárogtattak a sajtónak.

A szövegtervezet szerint az eurócsúcs elnökét az euróövezet országainak állam-, illetve kormányfői ugyanakkor jelölik ki - ugyanolyan hivatali időtartamra -, amikor az Európai Tanács megválasztja saját elnökét. Addig is, amíg a következő ilyen választásra, illetve kijelölésre sor kerül, az Európai Tanács jelenlegi elnöke látja el az eurócsúcsok elnöki teendőit.

Ezzel a 27-ek - ha ezt a tervezetet így jóváhagyják - intézményes keretet hoznak létre az EU-n belüli euróövezet országainak csúcstalálkozóihoz, megteremtve ennek az ülésezési formának a hivatalos elnöki posztját.

Ami a 17-ek és a 27-ek egymáshoz való viszonyát illeti, e két csúcstestület közös elnökének - jelenleg tehát Herman Van Rompuynek - az lesz a feladata, hogy behatóan tájékoztassa a nem euróövezetbeli EU-tagokat az eurócsúcsok előkészületeiről, illetve azok kimeneteléről.

A 10 nem euróövezetbeli EU-ország többsége - köztük Magyarország - az EU-csatlakozással szerződéses kötelezettséget vállalt arra, hogy csatlakozni fog az euróövezethez, amikor majd teljesíteni tudja ennek számszerűsített pénzügyi, gazdasági követelményeit.

Az euróválságból - és általában az európai pénzügyi válságból - való kilábalást célzó intézkedések előkészítése során többek részéről felmerült, hogy az európai országok közötti szorosabb együttműködést csak akkor lehet megkövetelni, ha módosítják az EU jelenleg hatályos alapszerződését, a Lisszaboni Szerződést. Ezzel ugyan még korántsem ért egyet mindenki, de máris felmerült az a gondolat is, hogy a 17-ek külön szabályokat alkotnának saját magukra nézve. Ez idővel azt a jogi problémát vetheti fel, hogy a 10-ek közül idővel az eurózónához csatlakozni kívánó országok - jogi, szervezeti, intézményi értelemben - "nem ugyanazzal" az eurózónával kerülhetnek szembe, amelyre nézve korábban csatlakozási kötelezettséget vállaltak.

Egyes uniós források vélekedése szerint azzal a ténnyel, hogy az Európai Tanács elnöke "kap egy másik kalapot is", vagyis ő lesz egyben az eurócsúcs elnöke, még nem történik végzetes intézményi lépés a 17-ek deklarált elkülönülésének irányába - de azért egy kis lépés mégiscsak történik, hiszen világossá teszik, hogy két, egymástól valamelyest függetleníthető fórumról van szó, amelyet azonban összeköt a közös elnök személye.

- MTI, Kárpáti János és Veres Béla -