Nem törekszik a NATO jelentősebb szerepre az új Líbiában

Brüsszel, 2011. október 6., csütörtök (MTI) - Nem törekszik a NATO jelentősebb szerepre Líbiában az ENSZ-felhatalmazás alapján teljesített katonai küldetés befejezése után, de nem is zárkózik el eleve attól, hogy az új tripoli vezetés kérése esetén valamilyen támogatást nyújtson az észak-afrikai országnak - mondta Anders Fogh Rasmussen, az atlanti szövetség főtitkára csütörtökön Brüsszelben, a NATO-országok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozása után tartott sajtótájékoztatóján.

Az észak-atlanti szövetség az ENSZ Biztonsági Tanácsa által adott felhatalmazás alapján arról igyekszik gondoskodni, hogy a líbiai harcok során megvédelmezze a polgári lakosságot, illetve betartassa az ország légterében a repülési tilalmat, a tenger felől pedig a fegyverszállítási tilalmat.

A NATO-országok védelmi miniszterei egyetértenek abban, hogy a líbiai civil lakosság oltalmazását folytatni kell mindaddig, amíg a veszélyeztetettség fennáll.

Leon Panetta amerikai védelmi miniszter újságírók előtt kifejtette: az, hogy a katonai küldetés mikor érhet véget, több tényezőtől függ. Első helyen említette a Szirt körüli harci helyzet alakulását, de szintén fontos mérlegelendő szempontnak nevezte azt, hogy az eddigi kormányerők képesek-e még az ellenük harcolókon túlmenően a polgári lakosokat is fenyegetni, illetve hogy Moammer Kadhafi eddigi líbiai vezető képes-e még valamilyen parancsnoki szerepet betölteni a megmaradt ellenálló erők fölött.

Mindezen szempontok alapján a katonai illetékesek tesznek majd javaslatot, és a műveletben résztvevők politikai vezetői fogják kimondani a döntő szót - jegyezte meg Panetta, cáfolva azt a sajtókörökben megfogalmazott feltételezést, hogy a katonai oltalmazó művelet befejezése kizárólag és automatikusan az új líbiai vezetés jelzésétől függ majd.

Rasmussen helyzetértékelése a mostani miniszteri tanácskozás végén az volt, hogy a művelet befejezése "látótávolságba került, Kadhafi erői vesztett ügyért harcolnak, a civil lakosság fenyegetettsége enyhül, a legutóbbi líbiai pozitív fejlemények visszafordíthatatlanok".

Ami a polgárháború utáni lehetőségeket illeti, NATO-körökben általában különböző kiképzési feladatok ellátását említik, amikor a Líbiának esetleg nyújtható majdani NATO-támogatás jellege kerül szóba. Rasmussen a záró sajtótájékoztatón igennel válaszolt arra a kérdésre is, hogy idővel elképzelhetőnek tartja-e Líbia bekapcsolódását a Mediterrán Párbeszéd nevű együttműködési folyamatba, amelynek a NATO mellett jelenleg Algéria, Egyiptom, Izrael, Jordánia, Marokkó, Mauritánia és Tunézia a részese. A NATO-főtitkár azonban hangsúlyozta, hogy Líbia új vezetésének kell eldöntenie, mutat-e érdeklődést eziránt.

- MTI -