KAP - Közös nyilatkozatot fogadtak el a kamarák

Budapest, 2011. december 1., csütörtök (MTI) - A hét elején Budapesten lezajlott 9 közép-európai ország agrárkamarai vezetői 15 pontos közös nyilatkozatot fogadtak el az Európai Unió 2014-2020 közötti Közös Agrárpolitikájáról (KAP) - közölte a találkozót szervező Magyar Agrárkamara csütörtökön.

Tájékoztatásuk szerint a nyilatkozatban jelezték az EU Bizottságának, hogy a jelenleg javasoltnál lényegesen erősebb, átláthatóbb és igazságosabb KAP-ot szeretnének a következő hétéves periódusra, és közös érdekeikért határozottan ki is fognak állni.

A Visegrádi Országok (Cseh-, Lengyel- és Magyarország, valamint Szlovákia) agrárkamaráinak november 28-29-i budapesti találkozóján - amelyen részt vettek Románia, Észtország, Lettország, Litvánia és Horvátország képviselői is - a fő napirend az új KAP-pal összefüggő nemzeti állásfoglalások áttekintése, a közös fellépés lehetőségeinek egyeztetése volt.

A tanácskozáson elfogadott közös deklaráció leszögezi: a Bizottság jelenlegi javaslata nem szolgálja kellően az európai gazdák versenyképességének javítását, a támogatások nominálértéken való befagyasztása, valamint az azokra való jogosultság további költséges és bonyolult előírásokhoz kötése a mezőgazdasági termelők jövedelmének további csökkenését vetíti előre.

A közvetlen nemzeti támogatási keretösszegek - azaz a nemzeti borítékok - meghatározására a jelenleg javasolt helyett, egy teljesen új alapokon nyugvó allokációs rendszer felállítását kezdeményezik a kamarák. Fontosnak tartják ugyanis, hogy új rendszer ne tartalmazzon további derogációs időszakot a történelmi referenciák kivezetésére, minden tagország számára objektív, egységes és versenysemleges elbánást biztosítson. Továbbá szüntesse meg a régi és új tagországok közötti diszkriminációt.

A közvetlen kifizetések 30 százalékának extra ökológiai előírásokhoz kötését pedig a résztvevők elutasították, mivel az az agrár-jövedelmek és a versenyképesség további csökkenését okozná. A harmadik országokból származó agrártermékeknek pedig ugyanazokat az előállítási feltételeket kelljen teljesíteniük, mintha az EU-ban termelték volna őket.

A közvetlen kifizetések birtokméret alapján tervezett 300 ezer eurós felső plafonját - capping - szintén elutasították, mivel ez a modernizáció és a méretgazdaságosság kihasználása ellen hatna, és újabb diszkriminációs frontot nyitna az európai termelők között. Támogatták ugyanakkor, hogy a kifizetésekre csak a valóban aktív mezőgazdasági termelést folytatók legyenek jogosultak.

Az agrártermék-piacok közös szabályozásának területén a magyar álláspont szinte minden eleme bekerült a nyilatkozatba. Így például az export-visszatérítések megtartása és megerősítése, az intervenciós referenciaárak megemelése, valamint a tej- és cukorkvóták és a szőlőtelepítési jogok rendszerének fenntartása legalább 2020-

ig. Szintén sok magyar javaslat bekerült a termelői csoportok és szakmaközi szervezetek szabályozásával foglalkozó részbe is.

A vidékfejlesztési források új elosztási rendszerével kapcsolatban objektív és egyenlő elbánást követeltek a nyilatkozatot aláíró országok, és elutasították, hogy a fejlettebb tagországok plusz fejlesztési forrásokhoz juthassanak a fejletlenebbek rovására. Javasolták, hogy a teljes nemzeti keretösszeg 10 százaléka átcsoportosítható legyen a pillérek között. A résztvevők szorgalmazták továbbá az agrár kockázatkezelési intézkedések megerősítését és a termelők saját kockázatkezelési erőfeszítéseinek nagyobb támogatását.

A közös nyilatkozatot a szervezők eljuttatják az Európai Bizottság, az Európa Tanács és az Európai Parlament illetékes fórumaihoz. Továbbá már ezen a héten napirendre kerül a COPA - azaz a legnagyobb európai agrártermelői érdekvédelmi szervezet - pénteken esedékes közgyűlésén is - tartalmazza a Magyar Agrárkamra tájékoztatása.

- MTI -