EP-vita - Bírálatok az EP-frakciók részéről, a néppárt kiáll a kormány mellett

Strasbourg, 2012. január 18., szerda (MTI) - Az Európai Bizottság most bejelentett kötelezettségszegési eljárásaiban érintett kérdéseken túlmutató, éles bírálatok is érték a kormányt a magyarországi politikai fejleményekről szerdán tartott strasbourgi európai parlamenti vitában. A Fidesz-t és KDNP-t is tagjai között tudó néppárti frakció viszont kiállt a kormány politikája mellett.

Mint a szocialista frakciót vezető osztrák Hannes Swoboda elmondta, nemcsak egyes törvényeket kifogásolnak, hanem a mögöttük álló szellemiséget is. A liberális csoportot vezető Guy Verhofstadt nemzetközi hatóságok és szervezetek hivatalos dokumentumaira hivatkozva olyan listát mutatott fel, amely összesen mintegy 30 aggályos területet tartalmazott a magyar jogszabályokkal kapcsolatban. A zöld frakciót vezető Daniel Cohn-Bendit egyebek között azt a kérdést tette fel: "miért van az, hogy az alkotmány szellemisége félelmet kelt Magyarországon?"

A vitában elsősorban szocialista, liberális és zöld képviselők a kormány politikájával kapcsolatban elhangzott aggályok szinte mindegyikét felemlegették, köztük a minapi európai bizottsági döntéssel jogsértőnek talált témákat éppúgy, mint az alkotmány egyes rendelkezéseivel, a választási és egyházi jogszabályokkal, a sajtószabadsággal kapcsolatban elhangzott fenntartásokat, de egyes személyi döntéseket is. Többen közülük úgy vélték, hogy a kormánypolitika rossz irányba megy, távolodik a jogállamiságtól, és nem mindig követi az európai értékeket.

Több felszólaló szerint a mostani vita az unió tesztje is volt, azt méri, hogy az EU hajlandó-e megvédeni közös értékeit. Az érintett frakciókhoz tartozók tagadták egyúttal, hogy összehangolt baloldali támadás folyna a kormány ellen.

A néppárti csoportot irányító Joseph Daul azt hangoztatta, hogy a kormány nehéz helyzetben vette át az országot, és ennek ellenére "elsöprő sikereket ért el". Meggyőződésének mondta, hogy Orbán Viktor bizonyítja majd: tiszteletben tartja a demokratikus elveket és értékeket.

Más néppárti felszólalók - egyebek között a médiatörvénnyel kapcsolatos tapasztalatokra hivatkozva - szintén kiálltak a kormány mellett, hangoztatva ugyanakkor annak fontosságát, hogy tegyen eleget az Európai Bizottság javaslatainak. Bírálták a Magyarországgal szemben szerintük alkalmazott kettős mércét is.

A vitában felszólaló magyar képviselők közül Szájer József (Fidesz) azt szögezte le, hogy Magyarország ma európai demokrácia. A néppárti képviselő "kikérte magának", hogy egyes felszólalásokban az antiszemitizmus vádja is elhangzott, leszögezte, hogy Magyarországon a zsidók nem félnek. Az Orbán-kormány elsőként vezette be a holokauszt emléknapját, és most indult el a Wallenberg-év is - emlékeztetett.

A Magyarország elleni támadások szerinte azt jelzik, hogy az Európai Parlamentben elmulasztották megismerni egymást, a képviselők nem ismerik az országot.

Tabajdi Csaba (MSZP) úgy vélte, az Orbán-kormány politikája bünteti a magyar népet, és nem az általa kárhoztatott Európai Unió. Hangoztatta, hogy "az elrontott gazdaságpolitika, a demokráciaellenes intézkedések kijavítása elsősorban a magyarok érdeke".

Beszélt arról is, hogy bár a kormány az európai alapértékekkel ellenkező számos intézkedést tett, túlzásnak tartja, hogy "bárki Hugo Cháveznek, Puszta-Putyinnak, vagy diktátornak nevezze Orbán Viktort".

A frakciója vezérszónokaként felszólaló Bokros Lajos (MDF) úgy fogalmazott, Magyarországon "a jogállamiságot szőnyegbombázás érte". Az ország szerinte kettős válságtól szenved, egyrészt egy gazdasági, másrészt politikai válságtól, amely az új alkotmányhoz és a sarkalatos törvényekhez kapcsolódó problémákból adódik. Úgy vélte, Magyarország hosszú ideig kormányozhatatlanná válik majd.

Morvai Krisztina (Jobbik) viszont - szintén képviselőcsoportja nevében - arról beszélt, nem Magyarország az oka annak, hogy az EU kudarcot vallott, olyan döntéseket hozott, amelyek "tömeges munkanélküliséget, elszegényedést, szenvedést okoztak Európában". Bizarrnak nevezte, hogy az EP-képviselők tanítják demokráciára Magyarországot, miközben például a szuverenitás kérdését nem vizsgálják.

Göncz Kinga (MSZP) egyebek között azt emelte ki: a kritikák nem az országnak szólnak, hanem a kormányfő politikájának. Az alaptörvény és a többi jogszabály szerinte aláássa a társadalmi konfliktusok békés megoldását garantáló intézmények függetlenségét. Úgy vélte, nem apró hiba, hanem a demokrácia elleni merénylet az adatvédelmi ombudsman hivatalának idő előtti felszámolása, a legfelsőbb bíróság független és kritikus elnökének eltávolítása, az alkotmánybíróság kompetenciáinak beszűkítése, a szegények, megbélyegzése, a társadalmi párbeszéd fórumainak felszámolása, a közmédia kormányzati túlsúlya.

Gál Kinga (Fidesz) kifogásolta, hogy az előző kormány által elkövetett jogsértésekre az EP nem reagált ilyen élesen. A koppenhágai kritériumok csatlakozás utáni érvényesítésével kapcsolatban úgy vélte, ma sok régi tagállam nem felel meg ezeknek a kritériumoknak, például a kisebbségek nem megfelelő védelme miatt. Kifogásolta, hogy a képviselők - saját bevallásuk szerint - nem olvasták el az alkotmányt, csak sajtójelentések alapján ismerik azt.

A Fidesz EP-delegációjának vezetője, Gyürk András a vitából azt a következtetést vonta le, hogy a baloldal folytatni kívánja rágalomhadjáratát, amivel viszont szerinte csak a szélsőséges pártokat erősíti. Úgy vélte, Strasbourgban esély nyílt arra, hogy a vita a hisztériakeltés mellett a tényeken alapuló érvekről szóljon, de "ezt az esélyt, úgy tűnik, eljátszottuk". Kijelentette, hogy "a baloldal (...) a legnagyobb kárt a közös európai gondolatnak okozza".

- MTI -