Eloszlott, felhígult a sugárszennyezés

Budapest - Az atomerőművek környékét továbbra is lezárva tartják, a reaktorokat – igaz, lassan – de leszerelik.

Egy évvel a japán atomkatasztrófa után lehet-e még nyoma a levegőben és a vízekben sugárzásnak? A kérdést Aszódi Attilának, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézete igazgatójának tettük fel.

– Európában, Magyarországon csak a finom méréstechnikai műszereknek tudható be, hogy egyáltalán mérhető volt a sugárzás egy évvel ezelőtt – válaszolta, majd hozzáfűzte, ez továbbra is így van. Japánban is csak egy 80 kilométeres zónában mértek egy évvel ezelőtt is magasabb sugárterhelést, azon túl ott sem volt jellemző. Mára ott is jóval kedvezőbb a helyzet, hiszen a rövidebb felezési idejű izotópok, például a jód, már lebomlottak. A hosszabb felezési idejűek közül a Cézium 137-es van még jelen a 80 kilométeres körön belül, de ott sem egyenletesen. Ezen a területen közben elindítottak egy kisérleti tisztítási programot, amelyekkel mentesítették az utcákat, házakat, játszótereket, focipályákat a sugárterheléstől, de az atomerőművekhez legközelebb eső 20 kiliométeres körzetet még mindig lezárva tartják.

Védőépület épült

A tengervíz szennyezettsége kapcsán a szakember elmondta, az erőművek első 1-2 hónapbeli komoly kibocsátását követően csökkenteni tudták a vízbe távozó radioaktív anyagok arányát. A vízbe került anyag ezután eloszlott, felhígult, mára már nem kimutatható. Az említett 20 és 80 kilométer közötti terület az óceánban is szennyezettebb, de nincs további korlátozásra szükség.

– Mi lesz az atoemrőművekkel? – kérdeztük. Megjegyeztük, korábban lapunk is írt arról, hogy voltak olyan tervek, miszerint betonszarkofág kerül a fukusimai atomreaktorok fölé. Ám később már arról lehetett hallani, hogy lebontják ezeket az erőműveket. – Hogyan döntöttek?

Aszódi Attila elmondta, egyértelmű, hogy le kell szerelni ezeket, és a japánok is ebbe az irányba tartanak.

– Az 1-es blokk köré átmeneti védőépületet építettek, de ez nem betonszarkofág, hanem könnyűszerkezetes épület – magyarázta. Erre azért volt szükség, hogy minél kevesebb jusson ki a bennük lévő anyagból. – Össze is takarították a reaktorok környékén keletkezett szennyeződést, a munkát főként távműködtetésű eszközökkel végezték el.

Nem működnek tovább

A legfontosabb a hűtés stabilizálása, mondta a szakember. Az biztos, folytatta, hogy az 1-2-3-4-es reaktorok sosem fognak működni. Az 5-ös és a 6-os kapcsán már nem fogalmaznak a japánok ennyire egyértelműen, hiszen azok alig sérültek. Ám Aszódi Attila szerint nem biztos, hogy újraműködtetésük felvállalható lenne. Valószínűbb, hogy mindegyik reaktort leszerelik majd.

Kérdeztük, igaz-e, hogy ez akár negyven évig is eltarthat, Aszódi Attila igennel válaszolt. Mint mondta, lehetne siettetni a dolgot, de nem érdemes, sokkal kevesebb lehet a z idő múlásával a dóziskövetkezmény. Elsőként a sérült üzemanyagot távolítják majd el az erőművekből, tudhattuk meg.

ÉM-HM

Nincs összefüggés

Az amerikai sajtóban írták, hogy a katasztrófa után megnőtt a csecsemőhalandóság az Egyesült Államokban. Köthető-e ez a katasztrófához? – kérdeztük. Aszódi Attila szerint semmiképp. Mint mondta, ha a statisztika ki is mutatott ilyen eltérést, ez biztos, hogy nincs összefüggésben a Japánban történtekkel, olyannyira kicsi volt a sugárterhelés az említett Japán területeken kívül.