NATO-ülés - Egyetértés bontakozik ki Afganisztán támogatását illetően

Brüsszel, 2012. április 18., szerda (MTI) - A NATO főtitkára szerint egyetértés bontakozik ki a szövetségesek között abban, hogy miképpen támogassák Afganisztánt, miután az ország biztonságának fenntartásáért viselt felelősséget az atlanti szövetség vezette ISAF nemzetközi haderő átadja az afgán biztonsági erőknek.

Anders Fogh Rasmussen szerda este az atlanti szövetség külügy- és védelmi miniszteri tanácskozásának első ülésnapja után tájékoztatta erről az újságírókat. Úgy fogalmazott, hogy az átadás után megkezdődik a NATO "új küldetése". A NATO az új szerepkörben - mondta - a nemzetközi közösség többi tényezőjével együtt részt fog vállalni azoknak a terheknek a viseléséből, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a szükséges szinten fennmaradjon az afgán biztonsági erők képessége, és az afgánok tudjanak gondoskodni saját biztonságukról.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter szintén "bátorítónak" nevezte azokat a tagállami kötelezettségvállalásokat, amelyek a szerdai ülésen hangzottak el abban a vonatkozásban, hogy a nemzetközi közösség 2014 - az ISAF haderő tervezett kivonása - után sem kívánja magára hagyni Afganisztánt, segíteni fogja az afgán kormányerőket a megfelelő képességek megőrzésében.

Hangsúlyozta azt is, hogy a szövetségesek tartják magukat a 2010 novemberi lisszaboni csúcstalálkozón felvázolt átadási és kivonulási menetrendhez.

A kétnapos brüsszeli tanácskozássorozat szerda délelőtt a NATO-országok védelmi minisztereinek külön értekezletével kezdődött. Arról a megbeszélésről Rasmussen azt mondta, hogy a 28 tagország az eddiginél szorosabb együttműködésre, "a kooperáció új kultúrájának" meghonosítására törekszik a védelmi képességek fejlesztése terén. A főtitkár szerint a védelmi miniszterek egyetértettek abban, hogy minden pénzügyi nehézség ellenére a jövőben is elegendő forrást kell szánni a biztonsági kihívások megválaszolására.

A május 20-án és 21-én tartandó chicagói NATO-csúcson az állam-, illetve kormányfők a tervek szerint hivatalos határozatot hoznak majd azokról a kötelezettségvállalásokról és intézkedésekről, amelyek a NATO-körökben általában "okos védelemként" (smart defence) emlegetett tervek megvalósítását célozzák. Ehhez Rasmussen szerint arra van szükség, hogy a fontos célkitűzéseket a nemzeti és a többnemzeti eszközök alkalmazásának vegyítésével, határozottan hajtsák végre. A szövetségeseknek - mondta Rasmussen - késznek kell lenniük arra, hogy amennyiben meg akarják változtatni fegyverkezési programjaikat, illetve költségvetésüket, még a végleges döntés előtt tanácskozzanak egymással.

A védelmi és a külügyminiszterek délutáni együttes ülése előtt sajtótájékoztatót tartott a Visegrádi Négyek - a Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia - külügyi és védelmi tárcavezetője. Ezen ismertették a V4 közös nyilatkozatát, amely azt hangsúlyozza, hogy az Észak-Amerika és Európa közötti szoros kötelékekre alapozott, kollektív védelmet nyújtó NATO továbbra is "biztonságunk sarokköve", és közös, létfontosságú érdek fűződik az erős és szilárd transzatlanti partnerség megőrzéséhez.

A visegrádiak közös álláspontja szerint az a tény, hogy az Egyesült Államok kül- és biztonságpolitikájának fő figyelme átirányul a növekvő hagyományos, illetve újszerű fenyegetésekre, Európa részéről is sürgetővé teszi az ilyen fenyegetésekkel szembeni megfelelő fellépéshez szükséges politikai akaratot és katonai képességeket.

A nyilatkozatot ismertető sajtótájékoztatón Martonyi János magyar külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a visegrádi együttműködés két évtizeddel ezelőtt lényegében a politikai és gazdasági együttműködés céljával jött létre, és a kooperáció immár kiterjed a biztonsági és védelmi területre is. Egyetértett Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter azon kijelentésével, hogy a most elfogadott nyilatkozattal a V4-ek mintegy "fel akarják" rázni a NATO-t, emlékeztetni akarják a szövetséget alapvető küldetésére, a tagok közös biztonságának szavatolására. Ez - tette hozzá Martonyi - nem áll ellentétben a NATO stratégiai koncepciójával, hanem éppen ellenkezőleg, hozzá kíván járulni e stratégiai koncepció megvalósításának felgyorsításához.

"Arról van szó, hogy meg kell erősíteni a transzatlanti köteléket, meg kell erősíteni a szolidaritást és a kohéziót" - hangsúlyozta a magyar diplomácia irányítója.

Hende Csaba honvédelmi miniszter a NATO-értekezlet előtt külön kétoldalú megbeszélést folytatott John Allen amerikai vezérezredessel, az ISAF parancsnokával. Közölte vele, hogy Magyarország idén nem tervezi az afganisztáni nemzetközi erőkhöz (ISAF) való hozzájárulásának számottevő módosítását, de megkezdte az egyeztetéseket a szövetségesekkel a várható jövőbeli csökkentések ütemezéséről. A találkozón az ISAF-parancsnok köszönetet mondott az Afganisztánban szolgáló magyar katonák kiemelkedő helytállásáért, és nagyrabecsülését fejezte ki Magyarország eddigi erőfeszítései iránt.

- MTI, Kárpáti János -