Mélytengeri olajkutatásba kezdett Kína a Dél-kínai-tengeren

Trebitsch Péter, az MTI tudósítója jelenti: Peking, 2012. május 9., szerda (MTI) - Megkezdte működését szerdán Kína első mélytengeri fúrótornya a Dél-kínai-tengeren, amit "jelentős fejleménynek" értékelnek az országban.

Az utóbbi időben a térségben egy területi vita kiéleződése okoz komoly feszültséget Kína és a Fülöp-szigetek között.

A fúrást hatodik generációs, speciális merülő eszközzel végzik - jelentette be az állami Kínai Nemzeti Offshore Olajvállalat (CNOOC). A cég a tengeri fúrás kategóriában a legnagyobb az országban. A fúrás helyszíne 320 kilométerre délkeletre van Hongkongtól, mélysége 1500 méter.

"A nagy mélytengeri fúrótornyok mobil nemzeti területeink és az ország tengeri olajiparának stratégiai fegyverei" - hangoztatta Vang Ji-lin (Wang Yilin), a CNOOC elnöke. Mint mondta, a kutatás egyszerre járul hozzá az ország energiaszükségleteihez és fejezi ki a területi vizei feletti szuverenitást.

A szerdai lépés az első a környező 25 négyzetkilométeres mélyvízi területen, ahol a tervek szerint 2300 méter alá fúrnak majd, hogy a becsült 30 milliárd köbméter földgázhoz jussnak. A szakemberek szerint a Dél-kínai tengeren több tucat hasonló adottságokkal rendelkező terület van.

A 31 ezer tonnás fúrótorony megépítése 6 millió jüanba (210 millió forint) került és három évig tartott. Az emelvény 114 méter hosszú, 90 méter széles és 137,8 méter magas. Fedélzetének mérete nagyjából egy szabványos futballpályáéval egyezik meg. A különféle biztonsági berendezésekkel ellátott szerkezet legfeljebb 3 ezer méteres mélységben 12 ezer méterre képes lefúrni.

A Dél-kínai-tenger talapzatában becslések szerint 23-30 milliárd tonna olaj és 16 ezer milliárd köbméter földgáz rejlik, amelyek Kína összes olaj- és gáztartalékának egyharmadát teszik ki - állapítja meg a témához kapcsolódóan a Global Times című angol nyelvű lap. A lelőhelyek 70 százaléka 300 méternél mélyebb talapzatban van, míg Kína jelenlegi tengeri kutatásai 300 méternél kisebb mélységben folynak.

A napilapban megszólaltatott egyik szakértő úgy véli, hogy a mélytengeri olajkutatással Kína "hatékonyan" nyomatékosítja az ország területi igényeit egy olyan időszakban, amikor kínai és a Fülöp-szigeteki hajók legénységei néznek egymással farkasszemet a vitatott hovatartozású Huangjan (Huangyan) szigethez közeli vizeken.

A kitermelést és a halászhajók helyszínre küldését Csuang Kuo-tu (Zhuang Guotu), a Hsziameni Egyetem délkelet-ázsiai intézetének igazgatója helyes lépésnek értékelte, s mint mondta, arra számít, hogy Kína a sziget közelében is több kutatásba kezd.

Csuang a kínai álláspont keményedését látja abban, hogy a területet felügyelő külügyminiszter-helyettes kedden egy hónapon belül harmadszor kérette be hivatalába a Fülöp-szigetek Kínában akkreditált, legmagasabb beosztású diplomatáját.

Fu Jing (Fu Ying) tiltakozott a Fülöp-szigetek "sorozatos provokációja" miatt, és felszólította Manilát, hogy hívja vissza hajóit a szigethez közeli vizekről, valamint hogy ne akadályozza a kínai halászhajók tevékenységét.

Fu közölte, hogy Peking a szigetet Kínához tartozónak tekinti, hogy a helyzetet nem tudja derűlátóan megítélni, s hogy országa minden előkészületet megtett arra az esetre, ha a Fülöp-szigetek tovább feszítené a húrt. E kijelentéseket magyarázva a kínai külügyi szóvivő kedden közölte: Peking reméli, hogy Manila a helyzet diplomáciai megoldását szeretné.

A legfrissebb fejlemények alapján Csuang úgy véli, ha a Fülöp-szigetek magatartásában nem történik változás, akkor Kína gazdasági szankciókhoz folyamodhat, de erő alkalmazását nem tartja valószínűnek.

Hírek szerint Kína őrhajókkal és halászhajókkal megerősítette a jelenlétét a Huangjan-szigetnél, a Global Times pedig úgy tudja, további nagy halászhajók helyszínre küldésére lehet számítani. Ezek olyan vízi járművek, amelyeket a Fülöp-szigeteki parti őrség nehezen tud ellenőrizni - jegyezte meg egy Lan Jü (Lan Yu) nevű szakértő a lapnak nyilatkozva.