2012.05.11. 14:25
Rasmussen bízik a franciákkal való megállapodásban az afganisztáni kivonulást illetően
Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2012. május 11., péntek (MTI) - A NATO-főtitkár bízik abban, hogy megoldást lehet találni Franciaországgal a szövetségesek Afganisztánból való kivonulásának időzítésével kapcsolatos kérdésekre.
Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti: Brüsszel, 2012. május 11., péntek (MTI) - A NATO-főtitkár bízik abban, hogy megoldást lehet találni Franciaországgal a szövetségesek Afganisztánból való kivonulásának időzítésével kapcsolatos kérdésekre.
Pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján Anders Fogh Rasmussen elmondta: telefonon beszélt Francois Hollande megválasztott francia köztársasági elnökkel. Afganisztánról csak röviden ejtettek szót, és abban maradtak, hogy az erről szóló párbeszédet Hollande május 15-i beiktatása után folytatják. Erre érdemben nyilvánvalóan a 20-án és 21-én Chicagóban tartandó NATO-csúcsértekezleten nyílik majd az első lehetőség.
Amíg az új francia elnök nem ismerteti Afganisztánnal kapcsolatos politikai irányvonalát, idő előtti lenne a válasz sürgetése a kivonulási ütemtervet illetően - mondta Rasmussen. Hozzátette mindenesetre: bízik abban, hogy megoldást tudnak találni.
A NATO-ban sűrűn hangoztatják azt az elvet, hogy a szövetségesek "együtt vonultak be Afganisztánba, és együtt is fognak onnan kijönni". Ennek azért kívánnak hangsúlyt adni az atlanti szövetségen belül, mert korábban a NATO vezette afganisztáni nemzetközi erő, az ISAF számos részes országa vetette fel, hogy katonáit egyoldalúan, a többiektől hamarabb kivonhatja a közép-ázsiai országból.
A szövetség jelenlegi egyeztetett álláspontja az, hogy az ISAF haderejét 2014 végéig teljes mértékben kivonják, de a nemzetközi közösség "nem hagyja magára Afganisztánt", így például kiképzéssel és pénzzel fogja tovább támogatni az afgán biztonsági erőket.
Nicolas Sarkozy eddigi konzervatív francia köztársasági elnök legalább egy ízben maga is kilátásba helyezte, hogy a franciák hamarabb fognak távozni Afganisztánból, ám ettől később elállt. Az elnökválasztást megnyerő, szocialista Hollande azonban a kampány során konkrétan leszögezte: a 3300 francia katona még idén hazatér.
Brüsszeli diplomáciai források szerint a francia elnökváltás hatása - bár a beiktatás még meg sem történt - már most érződik a francia diplomácia magatartásán. Afganisztánról nem csupán a NATO-ban esik sok szó - ott főként a katonai felelősségátadás és kivonulás ütemezésével összefüggésben -, hanem az Európai Unióban is. Az EU-országok közös álláspont kialakítására törekednek abban a kérdésben, hogy milyen mértékű anyagi tehervállalásra legyenek hajlandóak a 2014 utáni időszakban. Ezeken az egyeztetéseken - mondták nevük mellőzését kérő diplomaták - már érzékelhető, hogy a franciák elzárkózóbb álláspontot képviselnek. Az amerikaiak lehetőleg nagyvonalú uniós Afganisztán-hozzájárulást igyekeznek kieszközölni, a franciák azonban szeretnének visszafogni a kötelezettségvállalásokból.