A görögök lélegzetvételhez juttatták Európát

Róma/Bukarest/Bécs/Prága/Moszkva/Varsó, 2012. június 18., hétfő (MTI) - A görögök lélegzetvételhez juttatták Európát - kommentálta a hétfői olasz sajtó a görög választások eredményét, de úgy vélték, hogy ez nem elegendő az eurózóna megmentéséhez.

A görög választás "fontos jelzés volt Európának. Nehézségei ellenére a görög nép megértette Európa értékét" - fogalmazott Mario Monti olasz miniszterelnök, aki a mexikói G20-as csúcson nyilatkozott. "A drámai választáson a szakadéktól való félelem kerekedett felül, az euró győzött és azok is nyertek, akik nem akarják megszegni az Európai Unióval, az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal aláírt kötelezettségeket" - írta a Corriere della Sera. A konzervatív olasz napilap szerint a görögök benn maradása nem elég az eurózóna megmentéséhez: a június végi EU-csúcson Angela Merkel német kancellárnak és Francois Hollande francia elnöknek fel kell hagynia az "egymást keresztező vétókkal." A lap megjegyezte, hogy az EB-n a "világ Görögországnak szurkol majd Németország ellen". A Berlusconi család tulajdonában lévő Il Giornale vezércikke szerint hiába a görög választások, a közös európai pénznek nincs jövője. Az újság úgy látta, hogy az EU-csúcs "szokás szerint semmiről sem fog dönteni, mivel Európában nincsen unió". Az Il Giornale kommentárja szerint ugyanaz a légkör Európában, mint amilyen az első világháború előtt volt. A román sajtó szerint Európa "fellélegezhet" a görögországi parlamenti választások után, ugyanakkor elemzők szerint a választási eredmény csak meghosszabbítja az eurózóna válságával kapcsolatos "letargiát".

A Ziarul Financiar című gazdasági napilap kommentárja szerint az Új Demokrácia győzelme meghosszabbítja azt a letargiát, amelyet a G20-ak mutatnak az eurózóna válságával szemben. A lap kommentátora szerint ugyanis Görögországot és az eurózónát nem egyedül Németországnak kellene megmentenie, hanem a G20-akhoz tartozó többi vezető gazdasági nagyhatalomnak is be kellene kapcsolódnia a helyzet rendezésébe. "Csodamegoldások" nincsenek, a hatékony intézkedések késlekedése viszont azt jelenti, hogy egyre több pénzbe kerül a görög válság kezelése - olvasható a Ziarul Financiarban.

Mi forgott kockán

A görögök és az európai partnerek is megértették, mi forgott kockán ezen a választáson - írta az osztrák Der Standard.

A vezető osztrák liberális napilap értékelése szerint a Sziriza győzelme esetén az euróválság elmélyülése és a többi déli tagállamra való átterjedése az egész valutaunió építményét megrengette volna. A jelek szerint az európai partnerek is megértették azonban, hogy a görögök terhelhetőségük határához értek. Jean-Claude Juncker az eurócsoport elnöke és Guido Westerwelle német külügyminiszter a hét végén kompromisszumos javaslatában jelezte, hogy a segítségnyújtás feltételei változatlanok, de az időhatár kitolható. Ezzel elébe mennek "a leginkább kedvezőnek tartott" koalíciónak, az Új Demokrácia és a szocialista PASZOK szövetségének - írta a lap.

Görögország megmentette az eurozónát, de az eufória nem tarthat sokáig - vélekedtek a Kommerszantnak hétfőn nyilatkozó elemzők. Andrej Mordavcsenkov pénzügyi szakértő szerint a görög választások eredménye miatti eufória nem tarthat sokáig, mert a válság célkeresztjében Spanyolország áll.

A Rzeczpospolita című lengyel konzervatív napilapnak nyilatkozva Maja Goettig, a KBC Securities főelemzője úgy vélekedett, hogy a görögök két éven belül elhagyják az euróövezetet.

Az új választások eredménye sem teremt tiszta, egyértelmű helyzetet Görögországban, s ennek két oka van - egy belső és egy külső - mutatott rá a Görög félelem című jegyzetében a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap hétfőn.

Az újság szerint a görögöknek két tábor között kellett választaniuk. Az egyik oldalon a fiatal, s ezért bűntelen radikálisok voltak, míg a másikon a régi politikai gárda, amely tulajdonképpen a mai zűrzavart előidézte. "A választók, különösen az idősebbek, inkább az ismeretlentől féltek. Az Új Demokrácia vezette koalíció azonban gyenge lesz, és semmivel sem győzött meg senkit, hogy éppen most jobban fog kormányozni, mint az előző húsz évben" - írja a lap.

"A bizonytalanság másik oka külső. Nagyon durván fogalmazva: Németországnak végre el kell döntenie, hogy meg akarja-e tartani Görögországot az euróövezetben, vagy figyelmeztetésül a többiek számára ki akarja rúgni onnan. Egyelőre ezt maga sem tudja" - írta a lap. Leszögezte: "Amíg ez nem tisztázódik, addig félévente lehet választásokat tartani Görögországban."

Václav Klaus cseh államfő még az urnazárás előtt a közszolgálati Cseh Rádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy a görög választások eredménye nem fogja befolyásolni az euróövezet mostani válságát. Még ha nyernek is az Európa-párti görögök, Athén adóssága megmarad, s a mai helyzet csak elhúzódik.

"Ellenkezőleg: Görögországnak egyértelmű megoldásra lenne szüksége. Én ismételten azt mondom, hogy nem a görögök okozták ezt a válságot, a görögök a válság áldozatai" - szögezte le Klaus.