Görög választások - Kiss J. László: Európa nem lélegezhet fel

Budapest, 2012. június 18., hétfő (MTI) - Az Európa-barát görög konzervatívok győzelme ellenére Európa még nem lélegezhet fel - értékelte a hétvégi parlamenti választások eredményét az MTI-nek hétfőn adott interjújában Kiss J. László, a Magyar Külügyi Intézet tudományos igazgatója. A francia nemzetgyűlési választásokkal kapcsolatban a szakértő azt emelte ki, hogy a szocialisták programjának megvalósítása csakis európai keretekben, német támogatással történhet.

Kiss J. László rendkívül fontosnak nevezte, hogy a görögök maguk döntöttek. Második fontos elemként az emelte ki, hogy megerősödött a Európa-barát tábor, azaz az európai integráció, illetve az euró mellett többség alakult ki, és ezt a politikát - mint mondta - a konzervatív Új Demokrácia párt (ND) és a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) testesíti meg.

Az ND-nek és a PASZOK-nak együtt 162 képviselője lesz a 300 tagú athéni parlamentben.

A tudományos igazgató megemlítette, jó lenne, ha ezt a többséget lehetne szélesíteni, más pártokat is be lehetne vonni, mindenekelőtt a mérsékelt baloldalt. Minél nagyobb a támogatottság, annál legitimebb a politika - hangsúlyozta.

A választási eredmény jó Európának - mondta a szakértő. Minden olyan megoldás ugyanis, amely Görögország kiválását jelentené az eurózónából, jóval drágább lenne, mint az ország bent tartása; Görögország változatlan euróövezeti tagsága mind politikai, mind gazdasági, mind pénzügyi szempontból mindenképpen a kisebb "költségráfordítást" jelenti.

Kiss J. László hangsúlyozta azonban, nem szabad megfeledkezni arról, hogy Görögországban immár hatodik éve tart a recesszió, 22 százalékos a munkanélküliség, alapvető likviditási problémák vannak.

Az Európai Unió döntéshozói - emlékeztetett - az elmúlt hetekben többször hangsúlyozták, hogy az országnak kidolgozott "terápiánál" vigyázni kell a "gyógyszer-túladagolás" elkerülésére. Ez nem jelenti azt, hogy Athént fel kell menteni minden kötelezettsége alól, hanem arra van készség - amint azt az eurócsoport vezetője, Jean-Claude Juncker is megfogalmazta -, hogy a hiteltörlesztési időt kitolják.

A szakértő szerint van lehetőség a szigorú feltételek módosítására, arra azonban nincs, hogy mindent újratárgyaljanak. Úgy fogalmazott: "Az Európai Unió, illetve az euróöövezet nem egy tekeklub, ahonnan ki- és ahová be lehet lépni, illetve a meglévő szerződéseket kormányváltástól függően újra lehetne tárgyalni". Fellélegzésre nincs ok, létre kell hozni a megfelelő adórendszert és fokozni kell az ország versenyképességét. A reformokat nem lehet megúszni. A könnyítésekkel kapcsolatban ugyanakkor az Európai Unióban határozott kompromisszumkészség tapasztalható - hangsúlyozta az igazgató.

A francia nemzetgyűlési választások eredményét, a Francois Hollande elnököt jelölő szocialista párt abszolút többségét értékelve a szakértő arra mutatott rá, hogy az Európa-politikával összefüggésben az államfő rendkívül erős belpolitikai felhatalmazást kapott, és ez a döntésekhez, a törvények elfogadásához nagy politikai játékteret jelent.

Kiss J. László ugyanakkor rámutatott: a baloldalnak olyan a programja, amelynek megvalósításához Franciaországnak nincsenek meg a megfelelő nemzeti erőforrásai, a program megvalósítása csakis európai keretekben, német támogatással történhet. Azaz - mint mondta - az a paradox helyzet állt elő, hogy a francia baloldali program megvalósulása, kissé leegyszerűsítve, egy konzervatív német kormány hozzáállásától függ.

A külügyi intézet szakértője a fiskális unióra utalva emlékeztetett arra: a németek álláspontja szerint "rendben van, mi fizetünk, ti viszont a nemzeti szuverenitás egy részéről mondjatok le." Ez pedig azt jelenti, hogy a fiskális unió keretében a költségvetési szuverenitás egy részéről Franciaországnak is le kellene mondania.

Kiss J. László kitért arra, hogy a francia növekedési programhoz forrást jelenthetne az eurókötvény bevezetése, ezt azonban a német kancellár elutasítja. Angela Merkel álláspontja sziklaszilárd - mutatott rá -, a német kancellár szerint az eurókötvény bevezetéséről lehet ugyan beszélni, de az csak egy folyamat végállomása lehet. A folyamat elején strukturális reformokat kell végrehajtani, takarékossági politikát folytatni, és ez vezethet oda, hogy Európa fiskális irányításakor kibocsáthatják az eurókötvényt - mondta a Magyar Külügyi intézet tudományos igazgatója.

- MTI -