"Jönnek az új fenyegetések"

Budapest - Tizenegy évvel ezelőtt a világról alkotott képünk változott meg, állítja a szakember. – 2001-ben úgy tűnt, hogy az amerikai terrortámadások alapvetően változtatják meg a világot – fogalmazott Csiki Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpont munkatársa, amikor azt kérdeztük tőle, mit jelentett a világnak 11 évvel ezelőtt szeptember 11-e. Így folytatta: valójában azonban a világról alkotott képünk változott meg: rádöbbentünk, hogy még a legerősebb országok is sebezhetőek, senki nem él „abszolút biztonságban”, mint ahogy korábban, és 2001-et követően sem létezett abszolút biztonság, minden fenyegetéstől mentes állapot. A szélsőséges iszlamista terrorizmus ilyen látványos megjelenése azt az érzetet keltette, hogy bárhol, bármikor terrortámadásokkal szembesülhetünk – ez azonban nincs így. Nem „globális terrorizmusról”, azaz mindenhol felélénkülő terrorcselekményekről, hanem egyes terrorszervezetek globálisan megjelenő képességeiről kell beszélnünk, ami ellen egyébként az elmúlt évtized nemzetközi terrorizmus-ellenes fellépése jelentős eredményeket ért el. Elég, ha az al-Kaida meggyengítésére, jelentős vezetőinek kiiktatására gondolunk, hívta fel a figyelmet a szakember.

Helyére került

Kiemelte: a 2001-et követő évek eseményei – az afganisztáni majd az iraki háború – kapcsán az Egyesült Államok és szövetségesei, de akár a NATO és az Európai Unió is, bizonyos értelemben „túlreagálták” a nemzetközi terrorizmus jelentette veszélyt. Az évek múlásával azonban ez a kérdés is a „helyére került” a nagyhatalmak és nemzetközi szervezetek biztonságpolitikai napirendjén. Fontos eredmény volt a terrorszervezetek elleni összehangolt nemzetközi fellépés, amelyet gyakorlatilag minden fontos szereplő, még Oroszország és Kína is támogatott. Ennek eredményeképpen az elmúlt években számos – a katonai mellett rendvédelmi, titkosszolgálati, gazdasági, jogi, politika – eszközzel gyengítették a terrorista hálózatokat, azok utánpótlását, hogy a legfejlettebb társadalmak sebezhetőségét csökkentsék. Ugyanakkor fontos azt is látni, hogy a világ mintegy 10-12 országára korlátozódik az összes globálisan elkövetett terrorcselekmény mintegy 90 százaléka, ezek az országok pedig a klasszikus „konfliktusövezetek” – Közel-Kelet, Dél-Ázsia és Afrika – országai, míg a „nyugati” országokban a terrorcselekmények száma igen alacsony, amiből csak olyan „megrázó és látványos” úgynevezett stratégiai terrorcselekmények emelkednek ki, mint a 2011-es norvégiai támadás. Ezek azonban a kivételt jelentik és nem a szabályt, jelezte Csiki Tamás.

Újabb fenyegetések

– Biztonságosabb lett-e azóta a világ? – kérdeztük. A szakember szerint a biztonság – amit a fenyegetettség hiányaként határozhatunk meg – relatív fogalom. Mivel valamilyen fenyegetés mértéke attól is függ, mi hogyan értékeljük, milyen nagyságrendűnek érezzük, akár egy konkrét fenyegetés megítélése is eltérő lehet különböző kérdésekben.

– Éppen ezért a kérdést inkább úgy tenném fel: kiszámíthatóbbá vált-e a világ, gyorsabban, hatékonyabban tudunk-e reagálni a megjelenő fenyegetésekre? Erre egyébként nem tudok pozitív választ adni: világunk rendkívül dinamikusan és gyorsan változik. Néhány év alatt jelenhetnek meg új fenyegetések mint például az egy évtizede szinte még nem is ismert kiberbiztonsági problémák, információtechnológiai sebezhetőség, miközben számos hagyományos biztonsági problémára nem találtunk megoldást, emelte ki a szakember.

ÉM-HE

 Két kérdés, két válasz

- Ma mi jelenti a legnagyobb veszélyt a világra biztonságpolitikai szempontból?

 - A nemzetközi biztonságpolitikai kérdések közé napjainkban a tömegpusztító fegyverek és az ezek előállításához, illetve célba juttatásához szükséges technológiák ellenőrizetlen terjedése (úgynevezett proliferációja), a gyenge, működésképtelen államok, és – talán meglepő módon – az egyenlőtlen társadalmi és gazdasági fejlődésből, az ellátási problémákból adódó konfliktusok problémáját sorolnám. Ugyanakkor szeretném kiemelni, hogy a globális gazdasági válságból eredő és súlyosbodó problémák, amelyek társadalmi, politikai és biztonsági téren is konfliktusokat eredményezhetnek, a mindennapokban talán már ma is jobban, közvetlenebb formában érzékelhetőek.

- Megtörténhet-e még egyszer szeptember 11.?

 - Egy valamit tanultunk a történelem tanulságaiból: kizárni semmit nem lehet. Azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy az ilyen nagyságrendű támadások kivételesek, sőt a körülmények kivételes összejátszásának eredményeképpen következhetnek be. Sajnos a szélsőséges mozgalmak erősödésének lehetünk szemtanúi a világon sokfelé, olykor Európában is, így – mint azt a 2004-es madridi és a 2005-ös londoni, vagy az említett 2011-es oslói (utoyai) merényletek is jelezték – kizárni semmit nem lehet, viszont az ilyen nagyságrendű támadások rendkívül ritkák - válaszolta lapunknak Csiki Tamás.