Obama deficitnövelés nélküli munkahelyteremtést sürgetett

Washington, 2013. február 13., kedd (MTI) - A munkahelyteremtés felgyorsítását és a középosztály megerősítését sürgette a kongresszustól kedden az unió helyzetéről szóló idei beszédében Barack Obama amerikai elnök, aki mindehhez kormányzati támogatást ígért, az államháztartási hiány növelése nélkül.Obama, akinek beszédében a gazdasági kérdések domináltak, szorgalmazta a szövetségi minimálbér felemelését óránként 9 dollárra (a jelenlegi 7,25 dollárról), az utak, hidak és kikötők korszerűsítését, és azt, hogy az amerikai vállalatokat ösztönözzék az ország leszakadt régióiban történő beruházásra.

Felszólította a kongresszust: jusson "ésszerű kompromisszumra" annak érdekében, hogy elkerülhetőek legyenek az automatikus költségvetési megszorítások, amelyeket az államháztartási hiány csökkentésétről folytatott 2011-es tárgyalások zsákutcába jutásakor munkajelleggel fogadtak el. "A Föld legnagyszerűbb nemzete nem folytathatja úgy az életét, hogy az egyik mesterséges válságtól a másikig sodródik" - mondta Obama. Utalt rá, hogy kész a kompromisszumra, de csak akkor ha a deficitcsökkentés nem csupán lefaragásra épül.

Obama adóreformot sürgetett, és szóba hozta a szociális jogosultság esetleges reformját is. Az amerikai csúcstechnológiájú ipar fejlődésének érdekében három új ipari innovációs intézet beindítását jelentette be, szót emelt a kutatás-fejlesztés és a megújuló energiaforrások alkalmazása mellett. Sürgette, hogy a kongresszus - a John McCain és Joe Lieberman szenátorok által évekkel ezelőtt kidolgozott kétpárti kezdeményezés mintájára - dolgozzon ki piaci alapú megoldásokat a klímaváltozás megakadályozására. Javasolta, hogy az olaj- és gázjövedelmekből hozzák létre az Energiabiztonsági Trösztöt, amely a szénhidrogénmentes gépkocsi-közlekedés kifejlesztését finanszírozná.

Az oktatás terén Obama kezdeményezte, hogy váljon általánosan hozzáférhetővé a gyermekek minőségi iskolaelőkészítő oktatása, s javasolta a középiskolák reformját, hogy a végzősök tudása jobban megfeleljen a csúcstechnológiájú gazdaság követelményeinek. Felszólította a törvényhozást, hogy ösztönözze a tandíjak csökkentésére a felsőoktatási intézményeket.

Beszédének kevésbé hangsúlyos, külpolitikai részében az elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok egy átfogó transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség kiépítéséről kezd tárgyalásokat az Európai Unióval, valamint azt is, hogy országa szeretné lezárni az ázsiai országokkal a Csendes-óceánon átnyúló partnerségről folytatott tárgyalásokat.

Ígéretet tett rá, hogy egy éven belül 34 ezer amerikai katona tér haza Afganisztánból. Egyúttal kijelentette, hogy noha világszerte folyamatosan új veszélyforrások keletkeznek, az Egyesült Államoknak nem szükséges több tízezer katonáját idegenbe küldenie, vagy más országokat megszállnia. Ehelyett inkább támogatást kell nyújtania az olyan országoknak, mint Líbia, Jemen és Szomália, hogy maguk szavatolják saját biztonságukat, és segítenie kell a terrorizmus ellen harcoló szövetségeseit, ahogy azt Mali esetében teszi. Ugyanakkor megfogadta, hogy az amerikai haderő továbbra is a legerősebb lesz a világon.

Figyelmeztette az újabb nukleáris kísérletet végrehajtó Észak-Koreát, hogy ezzel csak még jobban elszigeteli önmagát, s hogy Washington a szövetségeseivel együtt lépéseket fog tenni az ilyen provokációk ellen. Iránt arra intette, hogy éljen a diplomáciai megoldás lehetőségével, mert az ellene felállt koalíció "mindent megtesz, ami csak szükséges" annak érdekében, hogy megakadályozza Teherán atomfegyverhez jutását.

Mint mondta, Oroszországgal a nukleáris arzenálok kölcsönös csökkentésére törekszik, valamint az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására. Külön kitért az Egyesült Államokat fenyegető kibernetikai támadások veszélyére, és rámutatott, hogy a nap folyamán elrendelte a létfontosságú amerikai infrastruktúra kibertámadások elleni védelmének megerősítését.

"A demokrácia védelmében erős szövetségek horgonya maradunk az Amerikáktól Afrikáig, Európától Ázsiáig" - hangoztatta az amerikai elnök. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok a Közel-Keleten továbbra is ki fog állni az egyetemes jogok érvényesítése mellett, támogatni fogja a stabil demokratikus átmenetet, nyomást fog gyakorolni az állampolgárait gyilkoló szíriai rezsimre és segíteni fogja azokat az ellenzéki vezetőket, akik tiszteletben tartják az összes szíriai jogait.

"És rendíthetetlenül kiállunk Izrael mellet a biztonságot és tartós békét célzó törekvéseiben" - tette hozzá.

Barack Obama a novemberi amerikai választásokon kialakult több órás sorokra utalva ígéretet tett a választási eljárás tökéletesítésére.

Beszédét, amelyet számos alkalommal taps szakított meg, az elnök azzal a kongresszushoz intézett felszólítással zárta, hogy az fogadjon el olyan jogszabályt, amely megnehezíti a bűnözők fegyverhez jutását és azt, hogy a newtownihoz hasonló tragédiák megismétlődhessenek.

- MTI -