Európai Számvevőszék: sikeresek a barnamezős beruházások, de nem elég hatékonyak

Brüsszel, 2013. április 18., csütörtök (MTI) - Az uniós forrásból megvalósuló, úgynevezett barnamezős, sokszor elhagyott és szennyezett korábbi ipari és katonai területek rehabilitációjára irányuló beruházások hatékonyságának növelését javasolja az Európai Bizottságnak az Európai Számvevőszék (ESZ) csütörtökön közzétett jelentése.

Az öt tagállamban, a többi között Magyarországon górcső alá vett, összesen több mint 200 millió euró értékű projektek esetében a számvevőszék azt állapította meg, hogy az érintett területek átalakítása sikeres volt ugyan, a megvalósult barnamezős beruházásokkal létrejött épületeket, területeket sok esetben nem az eredetileg tervezett módon hasznosították, nem jött létre a tervezett számú új munkahely, amiért részben a gazdasági visszaesés, részben a nem megfelelő körültekintéssel végrehajtott előzetes piacelemzés okolható.

A számvevők a magyarországiak mellett lengyel, brit, cseh és német projekteket vizsgáltak, arra hivatkozva, hogy ezekben az országokban valósul meg a legtöbb ilyen projekt. A projektek száma országonként a néhány száztól a néhány százezerig terjed - ismerteti a ESZ.

A luxembourgi székhelyű szervezet arra a megállapításra jutott, hogy az ilyen beruházásokat az uniós és a tagállami költségvetési források hatékonyabb felhasználásával, vagy kevesebb pénzből is meg lehetett volna valósítani. Nem minden esetben volt megalapozott például, hogy a rehabilitációt közpénzből kelljen megvalósítani, az uniós támogatásra vonatkozó szabályok pedig nem teszik kellően lehetővé a közpénz visszaszerzését abban az esetben, ha a beruházás az eredetileg tervezettnél nagyobb bevételt hoz - állapította meg a luxembourgi székhelyű uniós intézmény, amely szerint a "fizessen a szennyező" elve sem mindig valósult meg maradéktalanul, vagyis a környezeti károkat részben uniós vagy tagállami forrásból, közpénzből hárították el.

"Az az elv, hogy a környezeti károkat azok okozója hárítsa el, a gyakorlatban megvalósíthatatlannak bizonyult, ha pedig a projekt jövedelmezőbb a vártnál, a hatóságok nem tudják visszafizettetni a támogatásokat" - fogalmazott a jelentést jegyző Henri Grethen, a számvevőszék tagja, aki egyúttal azt valószínűsítette, hogy a régről örökölt környezetszennyezést várhatóan a jövőben is közpénz bevonásával kell majd megvalósítani.

A számvevőszék tudatja, hogy a felkeresett államok mindegyikében területrendezési tervek keretében valósulnak meg a barnamezős beruházások, ami előmozdítja bevált gyakorlatok elterjedését, de van, ahol az ilyen területekről nem vezetnek hiánytalan nyilvántartást, ezért nehéz a területeket rangsorolni. A jelentés kiemeli, hogy csak Magyarországon és Csehországban van ehhez megfelelő adatbázis. A ESZ ezért azt javasolja, hogy a barnamezős beruházások integrált fejlesztési tervek keretében valósuljanak meg, és élvezzenek elsőbbséget a hasonló zöldmezős beruházásokkal szemben. A hosszú távú fenntarthatóság szempontjából mindegyik vizsgált projektnek volt pozitív hozadéka, de a környezetvédelmi kármentesítési munkák tanúsítása nem mindig volt megfelelő, és nagy eltérések mutatkoztak az egyes tagállamok között a talajszennyezettségi határértékek terén - szerepel a számvevőszék megállapításai között.

A számvevőszék jelentése tudatja, hogy a 2007 és 2013 közötti pénzügyi időszakban összesen 3,4 milliárd euró áll rendelkezésre ilyen projektek támogatására.

- MTI -