Klímaegyezmény - ENSZ-szakértők "klímaútlevél" bevezetését szorgalmazzák

Varsó - Az éghajlatváltozás miatt lakhelyüket elhagyó emberek számára "klímaútlevél" bevezetését szorgalmazták szerdán a katowicei COP24 klímacsúcson az ENSZ szakértői, akik szerint 2050-ig természeti katasztrófák miatt mintegy 143 millió ember kényszerülhet otthona elhagyására.

A december 3-án kezdődött, péntekig tartó csúcstalálkozón az ENSZ Egyetem (UNU) környezeti és emberi biztonsági kutatóintézetének (UNU-EHS) munkatársai mutatták be azokat az adatokat, amelyekkel a klímaváltozás és a globális migráció közötti összefüggést szemléltették.

Az UNU-EHS egyik szakértője, Robert Oakes szerint az áradások és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek miatt manapság évente 20 millió ember változtatja meg a lakhelyét, a leginkább a csendes-óceáni szigetországok az érintettek. Ott a legtöbben anyagi helyzetük miatt nem külföldre, hanem a fővárosokba települnek át, ahol a túlnépesedés miatt tragikusak az életkörülmények - fejtette ki Oakes.

Az UNU-EHS igazgatója, Dirk Messner szerint sok kis szigetország az óceán vízszintjének emelkedése miatt el is tűnhet. Ez új jelenség a világ történetében - ítélte meg Messner - hozzáfűzve: emiatt is harcolni kell a globális felmelegedés ellen.

Az általa vezetett intézet kutatásaira hivatkozva Messner elmondta: amennyiben a világ nem tesz hatékony klímavédelmi lépéseket, 2050-ig a Szaharától délre eső régió, Latin-Amerika és Ázsia lakosai közül 143 millió 2050-ig kénytelen lesz elhagyni otthonát.

A helyzet lehetséges kezeléséről beszélve, Messner megemlítette azt is, hogy az UNU-EHS javasolja a nemzetközi közösségnek a speciális "klímaútlevelek" elismerését és bevezetését. Az ilyen megoldás Messner szerint "az emberre és méltóságára fókuszál", igazságos, de egyúttal biztonságos is, mert megelőzheti a szervezetlen migrációt.

A klímaútlevél ötletadói szerint az éghajlati okokból útra kelők a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátást jegyző országokban telepedhetnének le, többek között Kínában és az Egyesült Államokban, de Európában is.

Az UNU-EHS felidézte, hogy hasonló megoldást a világ 42 állama az első világháború után fogadott el, amikor a Nemzetek Szövetsége menekültügyi biztosa kezdeményezésére bevezettek a hontalanok számára szánt, több ezer embernek adományozott útlevelet.

Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24-ik éves tanácskozására Katowicébe a világ csaknem 200 országából mintegy 30 ezer küldött érkezett, köztük kormányfők, környezetvédelemért és éghajlatért felelős miniszterek. A csúcstalálkozó fő célja a 2015-ös párizsi klímakonferencián elfogadott határozatok szabályrendszerének kidolgozása.

A tokiói székhelyű ENSZ Egyetem (United Nations University) a világszervezet kutatással és posztgraduális képzéssel foglalkozó globális szervezete. Az egyetem 1975 óta működik, más intézményekkel együttműködve az emberi túlélést, fejlődést és jólétet érintő problémákkal foglalkozik.

- MTI -