Benalla-ügy - Szenátusi jelentés: az elnök biztonságát nem szavatolták, a testőrt hamis tanúzással vádolják

Párizs - Hamis tanúzás miatt feljelentést javasol Alexandre Benalla, Emmanuel Macron francia elnök volt biztonsági főnöke és Vincent Crase, a Köztársaság Lendületben kormánypárt volt alkalmazottja ellen a francia szenátus jogügyi bizottságának jelentése, amely azt is megállapította, hogy a köztársasági elnök biztonságát nem szavatolták az irányításuk alatt.

A két férfit - akik ellen tavaly nyár óta azért folyik eljárás, mert egy tavaly májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmaztak rendőrségi rohamsisakban és karszalagot viselve - kedd este előzetes letartóztatás helyezték, amiért megsértették a júliusi vád alá helyezésekor hozott bírói döntést, miszerint nem léphetnek kapcsolatba egymással.

A szenátusi bizottság - amely az elmúlt félévben negyven embert hallgatott meg az ügyben - a két gyanúsítotton kívül a francia elnöki hivatal három vezetőjét, Patrick Strzodát, a francia elnök kabinetfőnökét, Alexis Kohlert, az elnöki hivatal vezetőjét és Lionel Lavergne tábornokot, a köztársasági elnök biztonságáért felelős csoport vezetőjét is azzal vádolta meg, hogy "ellentmondásosan, nem koherensen" nyilatkoztak a bizottság előtt, és elhallgattak dolgokat.

"A parlamenti vizsgálóbizottság előtti hamis tanúzás öt év börtönbüntetéssel és 75 ezer eurós pénzbírsággal sújtható" - írta a jelentésben Philippe Bas bizottsági elnök, valamint Jean-Pierre Sueur és Muriel Jourda jelentéstevők.

A szenátorok szerint Alexandre Benalla irányítása alatt - "ellentétben a vallomásával" - a francia elnök biztonságát nem szavatolták megfelelően "az állami szerveken belüli jelentős működési zavarok miatt". A jelentés azt állapította meg, hogy a "tapasztalatlan munkatársnak túl nagy hatalma volt".

A bizottság szerint a volt biztonsági főnök a diplomáciai útlevelével kapcsolatosan is hazudott.

A közelmúltban kiderült, hogy Benalla az elbocsátása óta 23 alkalommal használta diplomáciai útleveleit, amelyeket pedig be kellett volna szolgáltatnia. A szenátusi biztosság előtt megerősítette, hogy ezek az utak "semmilyen kapcsolatban" nem álltak az elnöki hivatalban korábban betöltött munkakörével. Benalla egyebek mellett egy héttel azelőtt járt Csádban a diplomáciai útlevelével, hogy ott Emmanuel Macron decemberben hivatalos látogatást tett.

Ezenkívül a gyanú szerint Benalla és Vincent Crase hazudott az Iszkander Mahmudov orosz milliárdossal fenntartott kapcsolatáról is, akinek személyi biztosításáról a Medipart tényfeltáró portál értesülése szerint szerződésük volt akkor, amikor Benalla még az elnöki hivatal alkalmazásában állt.

Az elnöki hivatal három vezetőjétől a jelentés szerint "jóllehet hasznos információkhoz is hozzájutott" a szenátus, Patrick Strzoda, Alexis Kohler és Lionel Lavergne tábornok "az igazság egy jelentős részét elhallgatta a bizottság előtt", mégpedig arról, hogy Alexandre Benalla biztonsági feladatának milyen korlátai voltak.

A szenátus mindezek miatt azt javasolja az ügyészségnek, hogy végezze a szükséges vizsgálatokat, és fontolja meg, hogy a vallomások vonhatnak-e jogi következményeket maguk után.

A francia elnök volt biztonsági főnöke egy májusi diákmegmozduláson tüntetőket bántalmazott rendőrségi rohamsisakban és karszalagot viselve. A nyári szezon kezdetén az ellenzék által meglovagolt botrányt az államfő rosszul kezelte, s csak késve, a közvélemény nyomására bocsátotta el egyik legfőbb munkatársát. Az eset kivizsgálására létrehozott parlamenti vizsgálóbizottság előtt Gérard Collomb belügyminiszter minden felelősséget az elnöki hivatalra hárított, amit Macron árulásként értékelt, s ezzel olyannyira megromlott a két politikus közötti viszony, hogy Collomb nyíltan bírálni kezdte a szerinte nem eléggé alázatos kormányt, amelyből szeptemberben ki is lépett.

A volt elnöki munkatárs ellen a májusi tüntetésen elkövetett bántalmazások miatt nyár óta, a diplomáciai útlevelek visszaélésszerű használata miatt pedig január óta folyik eljárás.

-MTI-