250 éve született Ludwig van Beethoven

Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga:

Születése napja pontosan nem ismert, csak keresztelésének dátuma, ez 1770. december 17. Flamand származású zenészcsaládban jött a világra, innen nevében a „van” szócska. Részeges apja mindenáron Mozarthoz hasonló csodagyereket akart belőle faragni, így a kisfiúnak már akkor zongoráznia kellett, amikor a billentyűket még csak zsámolyról érte el.

Formális iskolai tanulmányait 11 évesen befejezte ugyan, de műveltséget szerzett, nyelveket tanult, Homéroszt, Plutarkhoszt, Shakespeare-t olvasott, zenei nevelését pedig valóban hozzáértő és jó szándékú muzsikusok vették át. Első mestere Christian Gottlieb Neefe volt, aki nemcsak zongorista tehetségét ismerte fel, hanem megismertette vele Bach Das Wohltemperiertes Klavier című művét, Händel, Mozart munkásságát, felkeltette érdeklődését a zeneszerzés iránt. 1786-ban Bécsben Mozart fogadta tanítványául, de csak néhány órát vehetett tőle, mert anyja halála miatt haza kellett utaznia. A lelki megpróbáltatások, két testvére nevelésének terhe megtörte Beethovent, aki egyik betegségből a másikba esett.

Végül Waldstein gróf vette pártfogásába, s bevezette az arisztokrata körökbe. Beethoven ismét Bécsbe ment, ahol Haydn, majd Mozart vetélytársa, Salieri lett a zenetanára. A császárvárosban zongoravirtuózként lett ismert, első nyilvános fellépésén Mozart d-moll zongoraversenyét és saját B-dúr zongoraversenyét játszotta. Első nagyszabású zeneszerzői estjét 1800-ban tartotta, e korszakában született I. és II. szimfóniája, első három zongoraversenye, valamint „Pathétique” és „Holdfény” zongoraszonátája.

Hallása 1795 után kezdett megromlani, ám életének leginkább kínokkal teli időszaka egyben „nagy teremtő korszaka” is. Ekkor írta hatalmas szimfóniáit, köztük az V. „Sors” és a VI. „Pastorale” szimfóniát. A demokrata érzelmű komponista a zenetörténetben fordulatot jelentő harmadik, „Eroica” szimfóniáját Napóleonnak dedikálta, de amikor hírét vette, hogy az császárrá koronázta magát, széttépte az ajánlást. E korszakban született negyedik és ötödik zongoraversenye, a Waldstein és az Apassionata zongoraszonáta, egyetlen hegedűversenye és egyetlen operája, a Fidelio. Beethoven a Fideliót tartotta legkedvesebb művének, jóllehet a sikerhez többször kellett átdolgoznia s négy nyitányt is írt hozzá.

Beethoven hallásának elvesztésével egyre zárkózottabb lett. Egy ideig fültölcsér használatával próbálkozott, sikertelenül, később környezetével „beszélgető füzetekben” kommunikált, s felhagyott a koncertezéssel. Késői éveiben született utolsó hat zongoraszonátája, több kamaradarabja, a Missa Solemnis és A távoli kedveshez című dalciklusa. Életművének megkoronázása és talán legismertebb műve a IX. szimfónia, amelyet két év alatt komponált, de az előkészületek mintegy másfél évtizedet vettek igénybe. A monumentális mű utolsó tételében a hangszerek mellett az emberi hang is megszólal, a Schiller versére íródott Örömóda a szeretet és emberi jóság hangokba öntött vallomása, ma Európa, valamint az Európai Unió himnusza. Az 1824-es bemutatón a már teljesen siket komponista vezényelt, de a legenda szerint a sikerről csak akkor bizonyosodott meg, amikor az egyik énekes az ünneplő nézők felé fordította. Ennek ellentmondani látszik egy idén megjelent tanulmány, amely szerint a közhiedelemmel ellentétben Beethoven nem siketült meg teljesen, halálakor még hallott egy keveset. A IX. szimfóniát Magyarországon először 1875-ben Erkel Ferenc vezényletével adták elő.

A zeneszerző soha nem házasodott meg, a „halhatatlan kedveshez” írott leveleinek címzettje Antoine Brentano, Brunszvik Teréz vagy Jozefin lehetett. Többször tartózkodott a Brunszvik-család martonvásári birtokán, számos műve született itt. Martonvásáron emlékére nyaranta Beethoven-esteket tartanak, emlékmúzeuma az idén újult meg. Visszavonultsága miatt mogorvának, sőt gorombának tartották, otthonában rendetlenség uralkodott, külsejére sem fordított sok gondot, a zenei újdonságok azonban élete végéig foglalkoztatták.

Élete végén elhatalmasodott májbaja, egy kutatás szerint szívritmuszavara magyarázhatja egyes művei ritmusváltásait. Az sem kizárt, hogy akaratlanul ólommérgezést kapott: májzsugorát és hasi ödémáját ólom tartalmú gyógyszerrel kezelték, s ólmot tartalmazott az általa fogyasztott bor és ásványvíz is. Minden idők egyik legnagyobb zeneszerzője 1827. március 26-án halt meg Bécsben, utolsó útjára több ezren kísérték, sírja a bécsi központi temetőben található.

Beethoven elsősorban a hangszeres zene területén alkotott maradandót, csekély számú liturgikus művet, sőt balettzenét (Prometheus teremtményei) is komponált, de nem volt olyan termékeny, mint a másik két bécsi klasszikus, Haydn és Mozart. A beethoveni hagyományt folytatta mások mellett Liszt Ferenc is, akit 12 évesen mutattak be a Mesternek. Mindketten zenekarnak tekintették a zongorát, Liszt nemcsak Beethoven műveit népszerűsítette, hanem több hangszeres alkotását is átdolgozta zongorára.

Beethoven 1800. május 7-i budai fellépésének évfordulója alkalmából Beethoven Budán címmel évente komolyzenei fesztivált rendeznek. Bonni szülőháza ma múzeum, a városban 1845 óta szerveznek tiszteletére fesztivált, a mostanikerek évfordulón 2019. december 16-tól 2020. december 17-ig emlékévet tartottak. Művei, levelei ritkán kerülnek árverésre, talán ezzel magyarázható, hogy idén a vártnál négyszer nagyobb összegért, 275 ezer dollárért kelt el egyik levele egy amerikai aukción. Tervezett X. szimfóniáját, amelyből csak néhány vázlat maradt fenn, mesterséges intelligencia segítségével fejezték be, az idén áprilisra tervezett bemutatót a koronavírus-járvány miatt 2021 őszére halasztották.