Semjén Zsolt: Habsburg Ottó életműve érthetőbbé teszi a 20. századot

Semjén Zsolt a Pannonhalmi Főapátságban mondott beszédében kiemelte:

a magyar nemzet nem felejtheti el Habsburg Ottónak, hogy a bajor kereszténydemokraták (CSU) politikusaként „egy emberöltőn keresztül” minden évben magyar nyelvű beszédet mondott az Európai Parlamentben,

jelezve, hogy Magyarország szabad akaratából az Európai Unióban lenne, ott, ahová Szent István-i öröksége kötelezi, ahonnan „akarata ellenére csak a szovjet megszállás szakította ki”.

Habsburg Ottó hitet tett amellett is, hogy az Európai Unió csak a keresztény civilizáció kultúrkörében létezhet, ha pedig keresztény örökségét megtagadja, akkor a saját lelkét tagadja meg

- fogalmazott a miniszterelnök-helyettes, aki hozzátette:

Habsburg Ottó egész életében ugyanazt az örökséget képviselte, mint Adenauer, Schuman és De Gasperi, akik az európai nemzetek sokszínűségére és a keresztény civilizációra építették az Európai Uniót.

Semjén Zsolt arra is kitért: az egyetemes magyarság hálás lehet Habsburg Ottónak azért, ahogyan képviselte a határon túli magyarokat, mert mindig szóba hozta az erdélyi, a felvidéki, a délvidéki és a kárpátaljai magyarság helyzetét. Kiállt az európai nemzetek együttműködése mellett, de

mindig hitet tett a kisebbségek jogos védelme, a kisebbségek autonómiája mellett is.

Azon az állásponton volt, hogy amit egy nemzetnek vagy egy kisebbségnek, nemzetrésznek lehet Európában, azt lehet a többinek is – mondta.

Jobban megérthetjük a 20. századot

A miniszterelnök-helyettes az osztrák-magyar viszonyról szólva úgy fogalmazott: 1867-ben a kiegyezés pontot tett „a történelmi viharokra”. Az uralkodóház és a magyar nemzet között a nemzet szabad akaratából létrejött a történelmi kiegyezés, mely után „soha nem látott felvirágzás” indult el a dualizmus idején. Az osztrák-magyar birodalom felbomlása utáni helyzet azonban Semjén Zsolt szerint rosszabb lett a térségben élő népeknek, mint amilyen az együttélés volt 1867 után.

Rámutatott: a Habsburg Ottó Alapítvány segítségével Habsburg Ottó gazdag életútja dokumentumainak kutathatósága sokkal jobban megérthetővé teszi a 20. század történelmét. Hozzátette:

Habsburg Ottó keresztény értékrendje alapján a történelem viharaiban mindig tudta, mi a helyes, keresztény válasz. Tudta, hogyan kell ellentmondani a barna diktatúrának és a vörös diktatúrának is.

A megemlékezésen Nagy István kuratóriumi elnök ismertette a 2017-ben megalakult Habsburg Ottó Alapítvány céljait. Elmondta: elsődleges feladatuk Habsburg Ottó szellemi és tárgyi örökségének méltó módon történő megóvása, egységes gyűjteménnyé rendezése és kutathatóságának biztosítása. Emellett Habsburg Ottó munkásságát alapul véve egy jövőbe néző európai eszmerendszer kiépítésének támogatására is törekednek.

Gyűjteményük Habsburg Ottó különböző nyelveken megjelent politikai cikkeit, kiadott könyveit, könyvgyűjteményét, továbbá az államfőkkel, meghatározó politikusokkal történt beszélgetések alapján készült tanulmányokat, az Európai Parlamentben végzett húszéves munkájának beszámolóit, újságcikkeket, személyes levelezéseit, tárgyait, kitüntetéseit és fényképarchívumot is tartalmaz – tette hozzá a kuratóriumi elnök.

A rendezvényen Prőhle Gergely, az alapítvány igazgatója tartott előadást, majd Várszegi Asztrik apát emlékezett imával Habsburg Ottóra a Pannonhalmi Főapátságban elhelyezett szívurnájánál. Úgy fogalmazott:

„Habsburg Ottó személyében a hitvalló katolikus keresztényt, az európai műveltségű politikust, a magyar szívvel érző nagyszerű embert, jó családapát tiszteltük.”

Habsburg Ottót, az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fiát 98 éves korában, 2011. július 4-én érte a halál. A Habsburg-ház utolsó trónörököse, IV. Károly fia – aki a 60-as években lemondott trónigényéről – németországi otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben hunyt el. Szívurnáját – kérésére, mert egykor bencés diákként tanult – Pannonhalmán, a főapátság bazilikájának altemplomában, földi maradványait pedig Bécsben helyezték örök nyugalomra. A politikus a bajor Keresztényszociális Unió képviselőjeként 1979-től húsz éven át volt tagja az Európai Parlamentnek. A Páneurópai Uniónak 31 éven át volt az elnöke, haláláig a szervezet tiszteletbeli elnöki posztját töltötte be.