Róma ismét előírná a már elvetélt kötelező letelepítési kvótát

Nemcsak az új bevándorláspárti olasz kabinetnek van kész terve a bevándorlók betelepítésére Európába, hanem Németország, Franciaország és Málta is elővette a migránsok szétosztásának ötletét. A hírek szerint erről szeptember 23-án szerződést írnak alá. A kötelező szétosztási mechanizmusról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, Magyarország ezt visszautasítja.

„A felsorolt országok abban reménykednek, hogy más országok is csatlakoznak hozzájuk az ügyben. Az európai parlamenti választásokkor egy nagy bevándorláspárti összefogást próbáltak elérni, ám ez nem sikerült száz százalékban, ezért most ezt kis lépésekben szeretnék megoldani” – mondta Bende Balázs, a közmédia vezető külpolitikai újságírója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában, amelyet a hirado.hu hírösszefoglalója idéz.

Új, kvótaalapú befogadási mechanizmus kikényszerítése a cél

Az egyik kis lépés Olaszországban valósulhat meg. A baloldali Demokrata Párt és az Öt Csillag Mozgalom a hét végén ismét megnyitotta az ország kikötőit. A választások nélkül hatalomra kerülő új koalíció azonban nem akarja az olaszok elégedetlenségét tovább fokozni a migránsok olasz határokon belül tartásával.

Az új kormány nem tervezi, hogy változtat a bevándorlás megállításával népszerűségre szert tett exbelügyminiszter, Matteo Salvini által meghatározott migrációs politikán. A célja inkább az, hogy kikényszerítsen egy új, kvótaalapú befogadási mechanizmust az Európai Unión belül.

Az olasz kikötők újbóli megnyitása a migrációt támogató brüsszeli erők felé tett gesztusként értelmezhető, és az új olasz kormány abban reménykedik, hogy más országokban is el lehet érni azt, hogy támogassák a bevándorlást és a kvótarendszert.

Olaszországban az illegális bevándorlók szétosztását szorgalmazza az új kormány, ugyanis az előző olasz belügyminiszter, Matteo Salvini utódja, Luciana Lamorgese 2013-ban egyszer már alkalmazta a kvótarendszert, amikor is az országba tömegesen betelepített migránsokat a helyi önkormányzatok között szétosztotta.

Az önkormányzatokat, amelyek ellenszegültek, megbüntették. Jelenleg az új kormányfő, Giuseppe Conte és kormánya dokumentumba foglaltatná, hogy azokat az országokat, amelyek nem hajlandók befogadni migránsokat, sújtsák uniós források megvonásával.

A luxemburgi kvótahatározat jogi normákba ütközik

Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője hozzátette, született egy luxemburgi európai bírósági döntés, amely határozattal ráerőltették az európai uniós tagállamokra a kvóta intézményét.

„A határozat viszont nem ment teljesedésbe, ami azt jelenti, hogy nem minden ország járt el a határozat szerint” – mondta.

A kvótaalapú befogadási mechanizmus nem konvergál sem az európai uniós, sem pedig a nemzetközi joggal, sőt, még a korábbi ombudsman is megtámadta a kvótahatározatot a csoportos kiutasítás tilalmának elvébe ütközésre hivatkozva

– tette hozzá a jogi szakértő.

Ifj. Lomnici szerint jogilag – azon túl, ahogy Európába jutnak a migránsok – az is helytelen, hogy a már itt lévő embereket akaratuk ellenére olyan országokba osztanák szét (például Romániába), ahová egyébként nem szeretnének menni.

A helyzet Olaszországban igencsak sajátos. Augusztusban még nem lehetett tudni, hogy mi lesz a következménye az Öt Csillag Mozgalom és a Demokrata Párt szövetségének. Most fordulat következik be az olasz belpolitikában. Új pártot hozott létre a Demokrata Pártból kilépett, volt olasz miniszterelnök, Matteo Renzi, és ez a lépése a most újra kormányra került Demokrata Párt szétválását jelenti. Renzi a politikai paletta közepe felé nyitna, és érzékelhető, hogy a jobboldali, a csalódott baloldali és a közép felé tartó szavazókat szólítaná meg.