Történelmi emlékhelyet avattak Pócspetrin

Az emlékhelyet jelölő sztélé leleplezési ünnepségen Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes a hetvenegy évvel ezelőtt a felekezeti iskoláiért harcoló, majd a kommunista megtorlást elszenvedő falu lakosai történetét felidézve azt mondta, a község nagyon rászolgált erre a kitüntető címre, nemcsak a cselekvéssel, hanem a mártíromságával is.

Pócspetri népe belerokkant az igazságtalanságba, majd a megaláztatásba, a megfélemlítésekbe és az évtizedekig tartó kiközösítésbe, ez az elismerés azonban az áldozatoknak és rokonaiknak „egy igazságtétel, egy kései, utólagos köszönet” – fogalmazott Semjén Zsolt.

A kereszténydemokrata politikus arról beszélt, a magyar kormány jól döntött, hogy a Nemzeti Örökség Intézetének és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság felterjesztése alapján történelmi emlékhellyé nyilvánította az egykori Irinyi-kúriát.

Ezzel örömet és büszkeséget szerzett a helyieknek és az innen elvándoroltaknak, de ez a gesztus a katolikusoknak is különösen fontos, mert az 1948-as események az egész magyar katolikus egyházat súlyosan érintették – hangoztatta.

A sztélét Semjén Zsolt, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, Seszták Oszkár (Fidesz-KDNP) megyei közgyűlési elnök, Simon Miklós fideszes országgyűlési képviselő és Tamás György, Pócspetri független polgármestere leplezte le.

A Máriapócshoz közeli Pócspetri lakosai 1948. június 3-án este a plébános felhívására az esti litánia után a helyi iskola védelmében a községháza elé vonultak, ahol a képviselő-testület az egyházi iskola megszüntetéséről tárgyalt. Néhányan megkíséreltek bejutni az ülésre, amit két rendőr próbált megakadályozni.

A dulakodásban egy riasztólövés is eldördült, majd Takács Gábor őrvezető csőre töltött puskája a lépcsőhöz ütődve elsült, és a golyó halálra sebezte a rendőrt.

A községet megszállta az ÁVO, kijárási tilalmat rendeltek el, a kihallgatásokon szinte minden helybélit bántalmaztak, hárman közülük később belehaltak a verésbe. Királyfalvi Miklóst, a község segédjegyzőjét pár nappal később kivégezték, Asztalos János plébánost halálra ítélték, de az ítéletet másodfokon életfogytiglani börtönre enyhítették.

A hatalom még tizennyolc embert ítélt különböző vádakkal szabadságvesztésre, de lényegében az egész falut meghurcolták. A történtek miatt Pócspetrin a rendszerváltásig rajta maradt a „rendőrgyilkos” bélyeg.

A pócspetri eseményekről Ember Judit rendező 1983-ban dokumentumfilmet készített, amelyet akkor betiltottak, az alkotást először 1989-ben láthatta a közönség. A rendszerváltás idején, 1990. január 17-én a Fővárosi Bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet, Asztalos Jánost és Királyfalvi Miklóst a vád alól felmentette, és hatályon kívül helyezte négy másik vádlott ítéletét is.

1993. december 20-án a Fővárosi Bíróság perújítási tárgyalás alapján bűncselekmény hiányában újabb két vádlottat mentett fel.

Királyfalvi Miklós újratemetési szertartását 2017 júliusában tartották meg a község temetőjében; a segédjegyző hamvait korábbi nyughelyéről, Rákoskeresztúrról kihantolták, és Pócspetriben helyezték örök nyugalomra.

Borítókép: Szocska Ábel bazilita szerzetes, nyíregyházi megyéspüspök, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes, Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója, Tamás György polgármester és Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke (b-j) az egyházi iskolák államosítása elleni 1948-as tiltakozás helyszínének, a pócspetri polgármesteri hivatal épületének történelmi emlékhellyé avatásán 2019. szeptember 17-én.