Lóránt Károly: ne dőljünk be a klímahisztériának!

Hogy miért tartja politikai kérdésnek a klímavészhelyzetet, miért nem jó megoldás szerinte csupán szél- és naperőművekre alapozni az energiaellátást, valamint hogy miért veszélyesek a zöld mozgalmak, mint például Greta Thunbergé, arról az Origónak adott interjúban beszélt.

- Az ötvenes években minden télen volt hó, természetes volt, hogy mentünk szánkózni, vártuk a fehér karácsonyt, és csak ritkán fordult elő, hogy január elsején focizni lehetett. A nyarak viszont, akárcsak most, forróak voltak, mezítláb csak a füvön lehetett sétálni gyerekként – így emlékszik vissza gyerekkorának időjárására Lóránt Károly mérnök-közgazdász. Szerinte ezeket a példákat alapul véve

egy emberélet alatt is érzékelhető a klímaváltozás.

Leginkább a telek lettek melegebbek, egyre ritkábban esik a hó, és folyamatosan csökken a fagyos napok száma. Azt viszont, hogy egyértelműen az ember okozza a Föld klímájának változását, csupán élettapasztalat alapján nehéz megállapítani – vallja Lóránt Károly. A témában olvasott szakirodalmak alapján úgy gondolja, hogy

egyéb, környezeti hatásoknak sokkal nagyobb szerepe lehet, mint az emberi tevékenységnek.

Persze ezek között is vannak eltérések. Például az Antarktisz jegéből vett minták hosszú időre visszamenőleg megmutatják, hogyan változott az éghajlat:

kiderült, korábban is voltak hidegebb és melegebb periódusok.

Egy magyar kutató, Miskolczi Ferenc pedig arra a megállapításra jutott, hogy az üvegházhatás tekintetében a vízgőznek van meghatározó, sőt szabályozó szerepe, nem a szén-dioxidnak. Tavaly októberben pedig több száz éghajlatkutató írta alá azt az ENSZ-nek küldött nyilatkozatot, amely szerint

nincs klímavészhelyzet, a felmelegedésért csak részben felelős az emberi tevékenység.

Politikai kérdés lett a klíma

Lóránt Károly szerint a klímaváltozásról szóló vita már a kezdetektől fogva nagyon erős politikai kérdéssé vált. Ha valakitől megkérdezzük, milyen pártra szavazott, akkor meg tudjuk mondani, hogy klímakérdésben mi a véleménye. Mi több, olyan szélsőséges vélemények is megjelentek, mint a grazi egyetem egyik zenetanáráé, aki szerint

ki kell végezni azokat, akik nem fogadják el, hogy az emberek okozzák a felmelegedést.

- Megbízható, tudományos anyagot, amely ne lenne elfogult a témában, szinte lehetetlen találni. Még ha igaz lenne is, akkor se az a megoldás, hogy lemegyünk nullára. Vannak szegény országok, amelyek nem tudnak mást csinálni, mint szenet égetni, nincs más. Ha tényleg elfogadom, hogy a szén-dioxid-kibocsátást korlátozni kell, akkor ha az ember alaposan utánaszámol, rájön, hogy nincs más, mint az atomenergia. A nap és szélenergiának olyan tárolási igénye van, amely a mai feltételek mellett nem biztosított – magyarázza a mérnök-közgazdász.

Ez a téma marad még legalább tíz évig

- A koromnál fogva nagyon sok hisztériát átéltem már – folytatja Lóránt Károly, aki még emlékszik arra az időszakra, amikor az volt a vélemény, hogy a Föld lehűl. Azok a tanulmányok, amelyeket olvasott, arról szólnak, hogy

a Föld most két jégkorszak közti felmelegedési időszakban van.

- Nem olyan régen, 10-12 ezer évvel ezelőtt még jégkorszak volt, majdnem Magyarország határáig húzódott a jég, ez most olvadt el. Azt mondják, hogy a változást nem lehet előre jelezni. A változásokra fel kell készülni, de ha valamit nem tudunk, akkor jó óvatosnak lenni – véli. Pozitív példaként említi, hogy Kínában egyre több város kis atomerőműveket épít, amelyek révén nemcsak villamos energiával, hanem meleg vízzel is ellátják a lakókat. Vagy az Afrikában, a Szaharáról délre, a Száhel-övezetben az Atlanti-óceán partjától egészen az Indiai-óceánig nyúlóan épülő, úgynevezett Nagy Zöld Falat, amely tulajdonképpen egy 8 ezer kilométeres erdősáv, és amelytől azt remélik, gátja lehet az elsivatagosodásnak, és jelentősen hozzájárulhat a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez.

Elképesztő káros lehet, ha a tudományt nélkülözve, érzelemből hoznak döntést.

- Sokkal egzaktabb tudományokban is vannak viták. Vegyük példának a forint árfolyamát. Nézzük meg, mekkora viták vannak az árfolyamváltozásról, pedig az már ezerszer bekövetkezett a történelem során, és vannak kiszámítható hatásai. Amiről most mi beszélünk, a klímaváltozás, az is bekövetkezett már sokszor, de olyan formában még nem, hogy megpróbáltuk volna megállítani. Nincs rá semmilyen bizonyíték, hogy az ember kézi vezérléssel irányítani tudná – figyelmeztet a mérnök-közgazdász.

Üzletté vált a zöld mozgalom

- Egyre inkább elfajult és egyre inkább üzletté vált a zöld mozgalom – mondja Lóránt Károly. Saját tapasztalatai is vannak a civil szervezetek működéséről, amelyek alapján úgy látja, a politikájukat erősen befolyásolja, hogy mi az, amivel pénzt és támogatókat lehet szerezni.

- Egy civil szervezetet akkor támogatnak, ha csinál valamit, ezért állandó mozgásban kell lennie. Ha a politika kielégíti a zöldek korábbi követelését, akkor rögtön többet akarnak

– mutat rá a szakember, aki úgy véli, a nyugati politikusokat a hangulatáramlások befolyásolják. Szerinte a politikus olyan, mint egy rodeós: meg akar ülni a lovon, és bármerre ficánkol a ló, aszerint kell mozognia, hogy megmaradhasson rajta.

Úgy látja, Nyugat-Európában rendkívül erős – ahogy nevezi – a klímahisztéria médiatámogatottsága. – Aki ellene szólna, azt nem is engedik szóhoz jutni. Még csak el sem ítélem azokat az embereket, akik őszintén elhiszik, mert maguk nem tudják ellenőrizni az erről szóló hírek valóságtartamát. Senki nem tudja ellenőrizni, és annyit hallják az emberek, hogy a végén elhiszik. Annyit tudok tenni, amit csinálok is, hogy megvizsgálom, a vitából mi az, ami bizonyítható, ezért mindenki elfogadja, és mi az, ami nem bizonyítható, és sokan nem fogadják el. Vannak, akik óvatosabban, mások határozottabban elhatárolódnak attól, hogy a legfőbb hatással az ember van a szén-dioxid-kibocsátásra – magyarázza.

A demográfiai folyamatokat legalább annyira fontosnak tartja, mint a klímakérdést. Szerinte nem lehet megfeledkezni a tényről, hogy az 1950-es évekhez képest majdnem négyszer többen élnek a Földön.

- Szerintem arra kellene koncentrálni, hogy azokban az országokban, ahol ma népességrobbanás zajlik, ott kellene ezt a folyamatot megállítani, amennyire lehet visszafordítani és élhető körülményeket teremteni. Ebbe kellene a pénzt fektetni. Ezek az emberek ugyanis Európa felé fognak indulni – figyelmeztet.

Rendkívül manipulatív Greta Thunberg mozgalma

- Valószínűleg nem Gretának jutott eszébe, hogy odamenjen az iskola elé. Ez megrendezett dolog. Azért is megrendezett, mert ekkora médiafelhajtást kapott – ez a véleménye a svéd tinilány, Greta Thunberg klímaakciójáról Lóránt Károlynak, aki szerint

a kislányt csak manipulálják, és abból, hogy a média így felkapta, látszik: mindez a hisztéria része.

- Nem ítélem el azokat, akik elhiszik, én azokat ítélem el, akik ezt az egészet manipulálják, mert úgy érzem, hogy ebben rengeteg a manipuláció – teszi hozzá.

Úgy gondolja, nehéz átlátni, hogy a zöld hisztéria kinek az érdeke, mert szerinte a német iparnak biztosan nem, különösen nem az autóiparnak. – Azt érzem, hogy Németországban a zöld mozgalom olyan politikai szelep, amellyel az ifjúság lázadását le lehet engedni – vélekedik.

Környezetbarát-e az, amit annak mondanak?

- Ezt úgy fogalmaztam meg negyven évvel ezelőtt, hogy életciklus-tervezés. Vagyis az előállítástól a megsemmisülésig meg kell vizsgálni a terméket – mutat rá Lóránt Károly, aki szerint egyértelműen látszik, hogy óriási a műanyagszennyezés mértéke.

- Minden műanyagból készül, ez annak idején nem így volt. Az ember vitte a tejeskannát, és beleöntötték a tejet

- emlékezik vissza a szakember, aki szerint a műanyagpalackok kiváltása alumíniumpalackokkal lenne lehetséges, mert azokat könnyen újra lehet hasznosítani. – Szerintem halva született ötlet az adóztatás, a CO2-kvóta és a hasonlók. Ezekkel nem lehet megoldani a problémát. Meg kell vizsgálni a termék útját az előállítástól egészen addig, hogy a fogyasztó kidobja a szemétbe. A kérdés az, miként lehet elérni, hogy ne keletkezzen annyi hulladék például a csomagolóanyagok miatt. Természetesen a műanyagot is el lehet égetni, de utána keletkezik egy rakás kén- és szén-dioxid. Ez sem járható út – hangsúlyozza a mérnök-közgazdász, aki a fő problémát abban látja, hogy a gazdagabb országok olyan technológiákat akarnak rákényszeríteni kevésbé fejlett országokra, amelyeket azok nem tudnak finanszírozni.