Hivatalos: a keleti vakcinák nyújtotta védelmet is elfogadhatják a tagállamok

Megerősítették szerdán Brüsszelben, hogy a készülő Covid-igazolványok kiállításakor a tagállamok saját hatáskörben egyéb, az Európai Gyógyszerügynökség által nem engedélyezett oltóanyagokat is elfogadhatnak – írja a Magyar Nemzet. Az EU-s zöld igazolványok ingyenesek, részben angol nyelvűek és átmeneti jellegűek lesznek. Azoknak, akik nem kérnek a vakcinákból, szintén lesz lehetőségük rá, hogy már nyáron utazhassanak.

Az Európai Bizottság javaslata szerint a tagállamok saját hatáskörben egyéb, nem csak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által eddig engedélyezett vakcinákat is elfogadhatnak az oltási igazolványokban – tette hivatalossá a brüsszeli testület szerdán.

Ezáltal a Magyarországon már használt orosz és kínai vakcinák előtt is út nyílt

ahhoz, hogy európai szinten használhatók legyenek védettségi igazolásként. Az úgynevezett zöld igazolványok uniós rendszere elsősorban az európai turisztikai szektor megnyitását s az ingázók dolgának megkönnyítését célozza. A szerdán nyilvánosságra hozott kezdeményezésben az Európai Bizottság tudatta:

az ingyenes igazolványok nyomtatott és digitális formában fognak elkészülni, a tervek szerint már a nyár beköszönte előtt.

Ezekben a tagállami hatóságok „minimum-adathalmazt” rögzíthetnek: az alapvető személyes információk mellett azt, hogy az EU-állampolgár kapott-e már koronavírus elleni védőoltást, van-e negatív vírustesztje vagy átesett-e a betegségen, így esetében biztosított az antitestvédelem. A tanúsítványt nemcsak a tagállam hivatalos nyelvén, hanem angolul is ki kell állítani.

A tagállamokon múlik, hogy elfogadnak-e majd az EMA által nem engedélyezett oltóanyagot – szögezte le Didier Reynders igazságügyi biztos szerdán Brüsszelben, megerősítve, hogy a vírusválságból úgy kell kijönnie a kontinens országainak, hogy a köztük lévő bizalom teljes maradjon. (A brüsszeli Euronews épp Reyndersre hivatkozva írta meg múlt héten, hogy a bizottsági javaslat mellőzi majd a kínai és orosz oltóanyagokat.) A liberális biztos szerdán egyúttal azt is bejelentette, hogy

a zöld vagy Covid-igazolványokra átmenetileg lesz csak szükség, amíg az Egészségügyi Világszervezet ki nem mondja, hogy véget ért a világjárvány.

Megerősítést nyert a korábban a Magyar Nemzetben közölt értesülés is, miszerint az Európai Bizottság nem diszkriminálhat:

a tagországoknak azok számára is megoldást kell találniuk, akik nem fogadják el az oltóanyagot.

Esetükben maradhat a karanténkötelezettség vagy a vírusteszttel történő beutazás lehetősége. Brüsszel attól viszont óva intette a tagállamokat, hogy a zöld igazolványok birtoklóit karanténra vagy vírustesztre kötelezzék, hiszen a dokumentum célja éppen az, hogy lebontsa a jelenlegi utazási korlátozásokat.

Ursula von der Leyen elnök szerdán arra biztatta az EU-országokat, hogy mielőbb egyezzenek meg a tanácsban a Covid-igazolványokról. Azokra a bizottsági javaslatból kiindulva a tagállamoknak, illetve az Európai Parlamentnek kell rábólintania.

Von der Leyen hárít

Az Európai Bizottság elnöke válaszolt Sebastian Kurz osztrák kancellár panaszára is, miszerint aránytalan az EU által beszerzett oltóanyag-mennyiség elosztása. Von der Leyen szerint az uniós bizottság mindig is a népességarányosan történő elosztás híve volt, ám a tagállamok nyúltak új módszerhez, amikor elkezdték felvenni a mások által le nem hívott vakcinát. – Másodlagos elosztás kezdődött – húzta alá a bizottsági elnök, aki szerint

az a tény is hatással van a kialakult helyzetre, hogy az EU-országok más-más módon építették fel a vakcinaportfóliójukat.

Utóbbival arra utalt, hogy az AstraZeneca oltóanyagából a cég gyártási problémái miatt a vártnál jóval kevesebb érkezik a blokkba, így az abból nagy mennyiségben rendelők átmenetileg pórul járhatnak. Mivel a Pfizer-BioNTech vállalta, hogy pluszban tíz millió adag oltóanyagot szállít le a második negyedévben, a jelenlegi aránytalanságok kiegyenlítődhetnek – vélekedett a bizottsági elnök. A teljes képhez tartozik, hogy osztrák részről korábban már közölték, hogy a bizottság vakcinaszerződései alapján a Brüsszelben emlegetett „másodlagos elosztás” lehetősége nem volt egyértelmű, úgy, ahogy az sem, hogy a tagállamok a kezdetekkor jelezhették ellenvetéseiket a pro rata elv alapján számukra kijelölt vakcina-mennyiséggel kapcsolatban.