A Gyurcsány–Bajnai-kormány emelte egekbe az élelmiszerek áfáját

Orbán Viktor miniszterelnök szerda este a közösségi médiában jelentette be, hogy a drágulás megakadályozásáért a kormány hat élelmiszernél árstopot vezet be. A baloldal azonnal reagált a kormányzat bátor, az utóbbi időben példa nélküli döntésére, s közölte: ha megnyerik az áprilisi választásokat, 5 százalékban maximálják az alapvető élelmiszerek áfáját. Gyurcsányék közlése több ok miatt is álságos.

Miattuk magas az áfa

Mielőtt Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, 12 százalék áfa terhelte az élelmiszereket. A mérték 2004-ben 15 százalékra kúszott fel, ám nem sokáig maradt annyi. A balliberális koalíció 2006 tavaszán választást nyert, a módszerekről a baloldal akkori – és mostani – vezére, Gyurcsány Ferenc vallott Balatonőszödön. „Hazudtunk reggel, éjjel, meg este.” Ez pedig oda vezetett, hogy a Gyurcsány-kormány 2006 szeptemberében megszorítócsomagot fogadtatott le a törvényhozással, amely 20 százalékra emelte az élelmiszerek forgalmi adóját. A 2009-es újabb, minden korábbinál kegyetlenebb lakossági megszorítás idején Gyurcsány és utódja, Bajnai Gordon tovább emeltette, 25 százalékra srófolta fel a forgalmi adót. Kivételt a kenyér- és a tejféleségek jelentettek, azoknál „kedvezményes”, 18 százalékos áfát szabtak meg a balliberálisok.

Már most 5 százalék a forgalmi adó

Most tehát az a baloldal ígér áfacsökkentést, amelyik korábban, kormányon, folytonos áfaemeléseket hajtott végre. Az alapvető élelmiszerek forgalmi adóját végül nem Gyurcsányék, hanem a Fidesz–KDNP-kormány csökkentette, ráadásul egy többéves program keretei között. 2014 és 2018 között 5 százalékos besorolást kapott az alapvető élelmiszerek közül a sertés- és a baromfiús, a tojás, a tej és a halhús. Az áfacsökkentési programban a kormányzat folyamatos piaci elemzéseket hajtott végre, az adócsökkentés egyik legfőbb érve pedig az volt, hogy megszűnjön az alapvető élelmiszerek piacán addigra hatalmas növő feketekereskedelem. Ez pedig éppen azért alakult ki, mert a balliberális kormányok korábban magasra emelték az élelmiszerek forgalmi adóját.

Fontos megjegyezni, hogy ellenzékben a baloldal általában nemmel szavaz a kormány adócsökkentő intézkedéseire. A most 5 százalékos élelmiszeráfát ígérő Gyurcsányék így nem szavazták meg az elmúlt években az alapvető élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentését sem.

Jöhetne az újabb megszorítás

Gyurcsányék ötlete ráadásul nemigen kecsegtet sok jóval. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a közelmúltban megvizsgálta a 2015 és 2019 közötti hazai áfacsökkentések hatásait. A számvevők arra jutottak, hogy az áfacsökkentés visszaszorította az alapvető élelmiszerek piacán korábban tapasztalt feketekereskedelmet, az árakat azonban legfeljebb csak időlegesen csökkentette. A fogyasztók hosszabb távon általában semmit nem éreztek az áfacsökkentésből, a drágulás legfeljebb rövid ideig állt meg. Ellenben a költségvetést hiány érte, az áfa adja ugyanis az állami bevételek egyik legfontosabb elemét.

A baloldal azonban nem vesz tudomást a hazai tapasztalatokról és azt hangoztatja, hogy az áfacsökkentés megálltja az árak emelkedését. Egy széles körű áfacsökkentés oda vezethet, hogy az élelmiszerek ugyan nem lesznek olcsóbbak, de a költségvetésen nagy lyuk keletkezik. A korábbi tapasztalatokból pedig pontosan tudható, hogy az ilyen hiátusokat csak lakossági megszorítással hajlandó kezelni a baloldal.

Mindezek alapján világos: az árak megfékezésére nem az áfacsökkentés, hanem az árstop az egyetlen hatékony megoldás.

Borítókép: Nyugdíjas vásárló a fővárosban / Illusztrációfotó / Magyar Nemzet / Havran Zoltán