Botrányok és fenyegetések - így politizált tavasszal is a baloldal

A lap felidézi, hogy a Fidesz–KDNP az április 3-i választáson történelmi győzelmet aratott, míg a baloldal csúfosan leszerepelt. Május 2-án tartották az új Országgyűlés alakuló ülését, amelynek már az előkészületei sem zajlottak gond nélkül, mivel a Momentum bojkottot hirdetett, és közölte, nem vesznek részt az ülésen. Fekete-Győr András, a párt korábbi elnöke és Hadházy Ákos, aki a Momentum támogatásával szerzett egyéni mandátumot a zuglói körzetben, azzal indokolta a lépést, hogy „a Fidesz mindent leuraló hazug és korrupt rendszere ellen nem lehet hagyományosan képviselői szerepben felvenni a kesztyűt, a párt pedig nem akar a Fidesz díszellenzéke lenni”. A Momentum ellenállása hamar elbukott, amikor Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője világossá tette: aki nem vesz részt az alakuló ülésen, az nemcsak képviselő nem lesz, de nem is választható meg semmilyen tisztségre. Végül Hadházy Ákos maradt az egyedüli baloldali képviselő, aki nem tett esküt május 2-án, és ezt azóta sem pótolta.

Már az alakuló ülés sem telt el botrány nélkül, mivel a képviselői eskütétel után a baloldali frakciók egy része – Gyurcsány Ferenc vezetésével – kivonult az ülésteremből. A Demokratikus Koalíció elnökéhez és annak frakciójához csatlakozott a Momentum és a Párbeszéd képviselőcsoportja is.

Ezután hetekig hallgatásba burkolózott a Gyurcsány-párt, a plenáris üléseken mindössze néhány fővel képviseltették magukat, és hetekig nem éltek a parlamenti vitaformák közül a legnagyobb érdeklődéssel kísért napirend előtti felszólalás lehetőségével. 

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője (k) napirend előtt szólal fel az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 16-án. MTI/Illyés Tibor