2022.10.07. 09:26
Több migránst látni Szabadka központjában, mint helyi lakost
A többségében fiatal férfiakból álló csoportok állítólag a háború elől menekülnek, de viselkedésük nem ezt tükrözi: drága mobilokat vásárolnak, elárasztják a szupermarketeket, a helyieket semmibe veszik, sőt, ha úgy tartja kedvük, lopnak és lövöldöznek is – számol be a V4NA. Szerbia, Magyarország és Ausztria most közösen lépne fel a helyzet megoldása érdekében: délebbre viszik a védvonalat.
Migránsok haladnak a vajdasági Szabadka külterületén az újvidéki vasútvonalnál 2017. február 21-én
Forrás: MTI
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Napi bosszúságok – a helyieknél csordultig van a pohár
Szabadka központjában, egy elektrotechnikai cikkeket árusító üzletben készült a fotó: 8-10 migráns válogat a mobiltelefonos pultnál. Aztán persze meg is veszik a kiválasztott készülékeket – írja riportjában a V4NA.
Egy másik csoport pedig a szomszédos Western Union előtt sorakozik. Az amerikai kézben lévő multinacionális pénzügyi szolgáltatótól aztán a pénzváltóhoz mennek, onnantól kezdve pedig dinárral a zsebükben járják a város utcáit. Mindennapos, és egyre zavaróbb látvány ez Szabadkán – mesélték a nemzetközi hírügynökségnek a helyiek.
A pénzes migránsok ugyanis gyakran úgy viselkednek, mint akiknek mindent szabad. Az egyik helyi magániskola munkatársa például arról mesélt, hogy a bandák rendszeresen letáboroznak a bejáratuknál, végigülik a küszöböt, és akkor sem húzódnak arrébb, ha valaki szeretne bemenni az iskolába. Ezt egy szülő is megerősítette: azt mondta, alig tudott gyerekével átvergődni a küszöbön tanyázó migránsokon. Az iskola korábban mindig nyitott ajtaját az utóbbi időszakban már zárják, pedig a város legszűkebb központjában van.
A helyiek bevásárlása is egyre nehezebb a migránsok miatt. A bandákban járó férfiak egyik kedvenc helye a központ és a vasúti sínek környékén fekvő német áruházlánc üzlete. A migránsok ugyanis itt megtapasztalhatják az igazi Willkomment – ingyenes wifit használhatnak, és bátran táborozhatnak a parkolóban, nem küldik el őket. A helyiek többsége már elkerüli ezt az üzletet, inkább máshol végzi a családi nagybevásárlást. Egy szabadkai asszony azt mesélte a V4NA-nak, egy éve nem jár ebbe az üzletbe, mert állítása szerint, a migránsok bevásárlás közben ellopták a mobiltelefonját. Az esetet jelentette, a rendőrség nyomozást indított, az üzletlánc azonban csak hosszas huzavona után adta ki a felvételeket, mint mondta, a személyiségi jogok védelme miatt. Mire a rendőrséghez került a film, már bottal üthették a migráns nyomát. Az elmúlt években egyébként tucatszám jelentek meg a hírek arról, hogy a migránsok lopnak. Ha nem is telefont, de gyümölcsöt, zöldséget, befőttet, pálinkát rendszeresen vesznek magukhoz.
Egy kisgyermekes anyuka az udvarában talált rá egy bevándorlókból álló csoportra, akik ott vertek tanyát egy időre. Csak akkor mentek el, amikor a nő a rendőrséget hívta. Egy fiatal lány pedig azt mondta, gyakorlatilag lehetetlen a buszos közlekedés Szabadka és a határ menti falu, Horgos között, mert a migránsok minden járatot megtöltenek.
Rendszeresen előfordul, hogy az autópályán sétálnak – esőben, kivilágítatlanul.
A bosszúságokon túl – fegyverropogástól hangos az erdő
Persze mindezek a panaszok apró kellemetlenségeknek tűnhetnek a manapság rendszeressé váló lövöldözések mellett. Fegyverek egyelőre csak a Szabadka melletti erdőben dördültek el, és nem a helyiek ellen irányulnak. A különböző származású migránsok ugyanis bandákba verődnek, és egymással harcolnak, hogy megszerezzék a helyeket, útvonalakat, az embercsempészetből járó pénzt.
Az erdő hónapok óta klasszikus no-go zóna a szabadkaiak körében. A korábbi kedvelt kirándulóhelyekre most senki nem mer kimenni, a környékben lakók pedig minden éjjel azt fülelik, ropognak-e fegyverek a közelben. A lakosokat tömörítő Facebook-csoportok tanúsága szerint ez rendszeresen megtörténik, akárcsak az, hogy a migránsok óriási hordákban vonulnak, felverve a kutyákat és az utca népét.
Szerbia nem tűr tovább – délebbre kerülhet a migránsokat megállító határkerítés
A helyiek megoldást várnak, a szerb belügyminisztérium rendszeres akciói azonban csak átmeneti enyhülést hoznak. A rendőrök és csendőrök ilyenkor összegyűjtenek néhány busznyi migránst, és elszállítják őket valamelyik befogadóközpontba. A migránsok azonban nem akarnak a biztonságos, fűtött, tisztálkodási lehetőséggel felszerelt szállásokon táborozni, sietnek vissza a határ menti erdőkbe, hogy megpróbáljanak átszökni a magyar határkerítésen.
A témával kapcsolatban egyeztettek Belgrádban Szerbia, Magyarország és Ausztria illetékes miniszterei, szorgalmazva az együttes, összehangolt fellépést a helyzet megoldása érdekében.
A tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter úgy fogalmazott, „a számok majdnem felrobbantak”, és összehasonlíthatatlanok a korábbi adatokkal. Ez már nem humanitárius válság – fogalmazott a miniszter –, bűnügyi csoportokról van szó, akik visszaélnek az emberek nehéz helyzetével. Azt mondta, meg kell védeni a helyiek életmódját és életszínvonalát, nem szabad megengedni, hogy azt a migránsok tömeges jelenléte és törvényellenes megnyilvánulásai veszélybe sodorják.
Szerbia nem engedi meg, hogy a migránsok parkolóhelyévé váljon – nyomatékosította Aleksandar Vulin. Szerbia a történelem során már sokszor megvédte Európát, most is ez történik, de ugyanakkor saját magát is védenie kell – tette hozzá. Megoldásként az alábbi tervet vázolta: az ország ezentúl nem azon fog dolgozni, hogy a migránsoknak hotspotokat és befogadóközpontokat hozzon létre, hanem hogy megállítsa őket, mielőtt még belépnének. Ennek helye pedig a szerb-észak-macedón határ lesz.
Az elképzelés megvalósításában Magyarország és Ausztria lesz a partner.
Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a sajtótájékoztatón emlékeztetett:
a migránsbandák nem csak egymásra lőnek az észak-szerbiai erdős vidéken, hanem a magyar határ védőire is. Grafikonon mutatta be, milyen rohamos mértékben nő az illegális bevándorlók száma a térségben: idén eddig 195 ezer migránst kellett megállítaniuk a határon. Tavaly, az azonos időszakban, ez a szám a 85 ezret sem érte el – tette hozzá. A miniszter nyomatékosította: a határ megsértése két biztonságos ország között bűncselekmény, nem emberi jogi kérdés. Ő is megerősítette: a jelenleg a magyar-szerb határon húzódó védvonalat a lehető legdélebbre kell áthelyezni, és fokozott védelmet kell biztosítani Szerbia déli, Észak-Macedóniával közös határán. Ebben Magyarország emberi és technológiai segítséget is kész adni – jelentette be Szijjártó Péter.
A hármas találkozón részt vevő osztrák belügyminiszter, Gerhard Karner szintén támogatta a technikai együttműködést, és felajánlotta Ausztria szakértői segítségét is.
