2023.07.07. 10:51
Elfogadta a 2024-es költségvetést az Országgyűlés
Elfogadta az Országgyűlés pénteken a Magyarország 2024-es központi költségvetéséről szóló törvényt, amelyet Varga Mihály pénzügyminiszter korábban védelmi költségvetésnek nevezett – írja az MTI.
Képviselők szavaznak az Országgyűlés rendkívüli plenáris ülésén 2023. július 3-án
Forrás: MTI
Fotó: Balogh Zoltán
A parlament 121 igen és 44 nem szavazattal hagyta jóvá a jogszabályt.
Fidesz: a baloldalra nem lehet számítani az ország védelmében sem A baloldalra nem lehet számítani az ország védelmében sem – kommentálta a Fidesz parlamenti frakciója azt, hogy az ellenzék nem támogatta a 2024-es büdzsé elfogadását a pénteki zárószavazáson. Az MTI-hez eljuttatott közleményükben leszögezték: háborús időkben védelmi költségvetésre van szüksége Magyarországnak. A 2024-es költségvetés garantálja az ország biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjasokat, a rezsicsökkentést és a munkahelyeket. "Ezekre a célokra mondott nemet a parlamenti szavazáson a magyar baloldal, ismét bebizonyítva, hogy nehéz helyzetben sem lehet számítani rájuk. Ha rajtuk múlt volna, 3200 milliárd forintos adóemelés várna az országra jövőre, a büdzsé pedig 6528 milliárd forinttal borulna" – fogalmaztak, hozzátéve: ez békeidőben is felelőtlenség. |
Varga Mihály a törvény általános vitájában azt mondta, a 2024-es költségvetés védelmi költségvetés, mert háborús időkben olyan büdzsére van szüksége Magyarországnak, amely garantálja a biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. Ezért a jövő évi költségvetés fókuszában a rezsivédelem és a honvédelem megerősítése áll – tette hozzá.
A kormány azzal számol, hogy jövőre a gazdasági növekedés négy százalék, az infláció hat százalék, a GDP-arányos hiánycél pedig 2,9 százalék lesz.
A költségvetés tartaléka 220 milliárd forint, és a kabinet törekvése, hogy amennyiben a GDP az előre jelzett felett nő, akkor a többletbevételt a hiány további csökkentésére fordítja.
Az államadósság-mutató 2024. december 31-ére tervezett értéke 66,7 százalék lehet az idén év végére tervezett 69,7 százalék után.
Az államháztartás központi alrendszerének jövő évi kiadási főösszege 40 755 milliárd forint, a bevételi főösszeg pedig 38 240 milliárd forint. A hiányt 2514 milliárd forintban állapították meg.
2024-ben is nullszaldós lesz a hazai működési költségvetés, bevételi és kiadási főösszege is 34 150 milliárd forint.
Az európai uniós fejlesztési költségvetés 2024-es kiadási főösszegét 3605 milliárd forintban, bevételi főösszegét 2479 milliárd forintban, hiányát 1125 milliárd forintban állapították meg.
Jövőre nő az adósságszolgálatra fordított kiadás: az idei 2541 milliárd forintról 3144 milliárd forintra.
2024-ben is része marad a költségvetésnek a rezsivédelmi alap 1340 milliárd forintos előirányzattal az idei 2579 milliárd forint helyett, ebből lakossági rezsivédelemre 917 milliárd forint áll rendelkezésre. Az alaphoz a központi költségvetés 483 milliárd forintos támogatásán kívül különadók formájában hozzájárulnak az energiaszektor szereplői 513 milliárd, a légitársaságok 39 milliárd, a gyógyszergyártók pedig 17 milliárd forinttal, a bányajáradékból 192 milliárd, a távközlési adóból 95 milliárd forint folyik be az alapba.
A honvédelmi alap ugyancsak szerepel a jövő évi költségvetésben. Kerete az idei 842 milliárd forintról 2024-ben 1309 milliárd forintra nő, ezzel az összes honvédelemre fordított kiadás több lesz, mint a GDP két százaléka, ami meghaladja a NATO-elvárást. Az alap bevételeit a központi költségvetés 822 milliárd forintos támogatása, valamint a pénzügyi szervezetek 253 milliárd forintos befizetései és a biztosítási adóból befolyó 234 milliárd forint adja. Az alap forrásai legnagyobb részét a légierő képességeinek, a szárazföldi képességeknek, továbbá a katonai infrastruktúrának a fejlesztésére fordítják.
A pénzügyminiszter a törvény benyújtásakor azt mondta, jövőre több mint 3300 milliárd jut a családok támogatására, több mint 3430 milliárd forint oktatásra, a nyugdíjkiadások pedig meghaladják 6500 milliárd forintot.
Emelkedik a babaváró támogatásra fordított összeg: az idei 178 milliárd forint helyett jövőre 226 milliárd forint lesz erre a juttatásra. A 13. havi nyugdíj visszaépítésére 449 milliárd forintot, nyugdíjprémiumra pedig 20,5 milliárd forintot tartalmaz a büdzsé.
Az egészségbiztosítási alap költségvetése meghaladja a 4423 milliárd forintot az idei 4033 milliárd forint után. Ebből gyógyító-megelőző ellátásra 2550 milliárd forint fordítható.
A helyi önkormányzatok támogatásaira 1049 milliárd forint szerepel a költségvetésben az idei 968 milliárd forinttal szemben. Az önkormányzatoknak szolidaritási hozzájárulást is fizetniük kell, ennek összege az idei 237 milliárd forintról 307 milliárd forintra emelkedik.
Létrejön az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma
Augusztus elsejével – az Igazságügyi Minisztériumból történő kiválással – létrejön az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma. A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvény módosítását 122 igen, 35 nem szavazattal és kilenc tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.
Az új tárca létrehozását a kormány a 2024. második félévi soros uniós magyar elnökségi feladatok eredményes előkészítésével és lebonyolításával indokolta.
Magyarország minisztériumainak száma ezzel tizenháromra nő. Az Európai Uniós Ügyek Minisztériumát Bóka János vezeti majd, aki korábban európai uniós ügyekért felelős államtitkár volt az igazságügyi tárcánál.
