2023.11.22. 11:08
Küszöbön a jövő: mesterségesintelligencia-alapú egészségügyi fejlesztéseken dolgoznak
A genetikai tényezőket figyelembe vevő kockázati pontszámok bevezetésén dolgoznak a britek. Franciaország is elkötelezte magát a mesterségesintelligencia-alapú egészségügyi fejlesztések mellett, és a magyar állam is az egészségügyi ellátás digitális támogatását tűzte ki célul.
Illusztráció
Forrás: Shutterstock
Fotó: PeopleImages.com - Yuri A
Ötmillió felnőtt önkéntes résztvevőt toboroznak az Our Future Health (Jövőnk Egészsége) projekt keretében Nagy-Britanniában, hogy segítségükkel forradalmasítsák a betegségmegelőzést, -felismerést és -kezelést. A programhoz csatlakozóktól engedélyt kérnének arra, hogy az általuk megadott információkat és mintákat összekapcsolják a róluk már meglévő egészségügyi dokumentációkkal, beleértve a genetikai adatokat is. Ennek révén olyan méretű és részletességű adatbázis jönne létre, ami segítene átfogóbb képet alkotni a különböző betegségek kialakulásának kockázatáról.
A szigetországban jelenleg a 65 évesnél idősebb emberek 54 százaléka két vagy több súlyos egészségügyi problémával él olyan nagyon kockázatos és az életminőséget jelentősen rontó betegségekkel, mint a rák, az Alzheimer-kór, a szívbetegség, a cukorbetegség vagy a stroke.
Nincs ez másképp Magyarországon sem, az állam az egészségügyi ellátás digitális támogatását tűzte ki célul.
Az általános szándék a digitalizáción keresztül megvalósítani azt, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat minél közelebb hozzuk az állampolgárokhoz és az ellátórendszer valamennyi résztvevőjéhez
– állítja Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára.
Valóra váló fikciók
Az Our Future Health célja, hogy a kockázati profilok alapján olyan betegségkockázati pontszámokat számítsanak ki a kutatók, amelyek révén könnyebben, gyorsabban megcélozhatóak azok, akiknél nagyobb a kockázata bizonyos betegségek kialakulásának.
Ez lehetőséget nyújt majd arra, hogy új diagnosztikai eljárásokat vagy kezeléseket teszteljenek az érintettek részvételével, így javítva a terápiás megoldások hatásfokát, közvetve pedig az emberek jóllétét.
Franciaországban, ahol 2018 óta a mesterséges intelligencia fejlesztésének egyik kiemelt ágazata az egészségügy, hasonló célokat szolgál a Health Data Hub. Az adatközpont egy biztonságos platformon keresztül – a szabályozásoknak és az állampolgári jogoknak megfelelően – egyszerű hozzáférést biztosít azon kutatások számára, amelyek célja az ellátás minőségének javítása és a betegek támogatása.
Nem véletlen, hogy egyre több állam kapcsolódik vagy indít be hasonló projekteket – a jövő ugyanis a digitális, sőt, a mesterséges intelligencia által nagyban támogatott egészségügy felé vezet.
Magyarországon az újraiparosítási stratégia részeként került a kulcságazatok közé az egészségipar, pontosabban a gyógyszeripar, az orvostechnikai ipar és a biotechnológia.
Járványtan és blockchain technológia
A megfogalmazott javaslatok között szerepel egyebek mellett a betegadatok és a mesterséges intelligencia (MI) üzleti modelljének kialakítása, a „zöld” törekvések és a helyi klinikai vizsgálatok figyelembevétele, a tanúsítások megszerzésének elősegítése, illetve a differenciált támogatási rendszer kialakítása vállalati mérettől függően. Arról, hogy mit is jelent mindez, Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkára fog beszélni november 29-én a Digital Health Summit egészségügyi konferencián.
A stratégiaalkotáson túl a GFM és háttérintézménye, a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. gyakorlati projektek megvalósításában is részt vesz. Ezek egyike az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium, amelynek víziója, hogy
megteremtse hazánkban az adatokra és elemzésekre épülő döntés-előkészítések tudományos bázisát mind az egészségügy, mind a járványok elleni védekezés, mind az ökológiai rendszerek területén.
A három terület összefonódásával pedig az innovatív surveillance rendszerek, a big data módszerek és a matematikai modellezés által új szinergiák jönnek létre. Egy további pilot projekt az egészségügyi adatbázisok blockchain technológián alapuló hitelesítését támogatja.
Tabletták helyett terápiás víziókat gyártanak
A konferencián Bartek Madej, a Bristol Myers Squibb (BMS) nemzetközi piacokért felelős digitális egészségügyi vezetője azt mutatja be, hogy
a digitális eszközök hogyan formálhatják át a jövő betegellátását az onkológia, valamint a szív- és érrendszeri betegségek területén, gyorsabbá és pontosabbá téve a diagnózisok arányát, javítva a betegek gyógyulási esélyeit.
Neuwald Tivadar, a Delta Systems Kft. értékesítési igazgatója pedig az aktuális gazdasági és társadalmi körülmények között vizsgálja azokat a tényezőket, amelyek hatással vannak a hazai köz- és magánegészségügy fenntarthatóságára, működtethetőségére. Egyben górcső alá veszi azokat a kihívásokat is, amelyek – az informatika területén – egyértelműen pozitív hatást gyakorolhatnak a valódi célok, azaz a betegségmegelőzés és gyógyítás eredményeinek javítására.
Ezek mellett lesz szó arról is Emre Ozcan, a Merck KGaA (EMD Serono) globális digitális egészségügyi alelnökének előadásában, hogy a gyógyszeripari vállalatok ma már azon a vízión dolgoznak, hogy komplex terápiákat szolgáltassanak: ahelyett, hogy csak tablettákat gyártanának, egyre inkább teljes körű megoldásokat kínálnak a digitális egészségügyi technológiák és eszközök segítségével az adott betegséggel élő pácienseknek.
A társadalmi felelősségvállalási programok sem feledkeznek meg a digitális egészségügyi fejlesztésekről: a Roche például 2021-ben adta át a SzEFA Magyar Személyre Szabott Egészségügy Fejlesztéséért Alapítványnak a Dr.BetMen digitális betegútmenedzser webapplikációt. Az alkalmazás – amelynek továbbfejlesztéséhez most a Novartis is csatlakozik – célja a betegutak egyértelműsítése a teljes ellátási folyamat során a prevenciótól a rehabilitációig, illetve a gondozásig. Az ellátórendszer szakmai eredményességének és financiális hatékonyságának formálása mellett szeretnék a lakosságot is aktívan bevonni saját betegútjaik menedzselésébe.