2024.05.02. 08:17
Az izraeli hadsereg légi és tüzérségi csapást mért a Gázai övezet középső részére
Az izraeli–palesztin háború 209. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.
Palesztin férfi viszi egy izráeli támadásban elhunyt hozzátartozója testét 2024. május 2-án
Forrás: Anadolu / AFP
Fotó: Ashraf Amra
Iráni külügyminiszter: szabadon engedték a lefoglalt MSC Aries teherhajó legénységét
Szabadon engedték az iráni Forradalmi Gárda által csaknem három hete lefoglalt MSC Aries teherhajó legénységét - közölte csütörtökön Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter észt hivatali partnerével, Margus Tsahknával folytatott telefonbeszélgetése során.
Humanitárius megfontolásból a legénység minden tagját elengedték és visszatérhetnek hazájukba
- jelentette ki az iráni diplomácia vezetője, akit az ISNA iráni hírügynökség idézett.
Amirabdollahián ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a teherhajó lefoglalása jogos volt és összhangban történt a nemzetközi irányelvekkel. Mint mondta, a jármű radarberendezése ki volt kapcsolva és ezzel veszélyeztette a hajózás biztonságát a Perzsa-öbölben.
A portugál zászló alatt hajózó MSC Aries iráni közlések szerint izraeli tulajdonban áll. Az iráni Forradalmi Gárda haditengerészeti erői április 13-án tartóztatták fel a hajót a Hormuzi-szorosban, az akciót a teheráni vezetés első megtorló intézkedésének tartották a damaszkuszi iráni diplomáciai képviselet ellen végrehajtott izraeli légicsapás nyomán.
Adrienne Watson, a washingtoni Nemzetbiztonsági Tanács titkára április közepén tett nyilatkozata szerint a hajó legénysége indiai, Fülöp-szigeteki, pakisztáni, orosz és észt állampolgárokból állt. Egy indiai tengerésznőt már április 18-án elengedtek a hatóságok.
Joe Biden és Donald Trump is reagált az egyetemi tüntetésekre és rendzavarásra
Joe Biden elítélte csütörtökön az erőszakos egyetemi tiltakozásokat, amelyeket Izrael gázai övezeti hadművelete vált ki az Egyesült Államokban, de védelmébe vette a békés tiltakozáshoz való jogot mint az amerikai demokrácia egyik fontos elemét.
Az amerikai elnök most először foglalt állást nyilvánosan a csaknem két hete kirobbant heves egyetemi tüntetésekkel kapcsolatban. Donald Trump elnök, republikánus párti elnökjelölt-aspiráns a radikális baloldalt tette felelőssé az erőszakos egyetemi tüntetésekért.
Biden a washingtoni Fehér Házban elmondott néhány perces beszédében elítélte az erőszakos, törvénytelen cselekedeteket és az antiszemitizmust. Kijelentette, hogy egyszerre kell fenntartani a szólás szabadságát és a jog uralmát, mert "az Egyesült Államok nem autoriter ország, amelyben embereket el lehet hallgattatni". Hozzátette, hogy a törvény a békés tüntetéshez való jogot védi, de nem része annak és jogellenes a vandalizmus, mások megfélemlítése. A rend helyreállítása érdekében azonban a Nemzeti Gárdát nem szükséges mozgósítani - tette hozzá.
Joe Bident a múlt hét elején egy kampányrendezvényen újságírók kérdezték a tiltakozásokról, akkor annyit mondott, hogy elítéli az antiszemitizmust, de azokat is, akik nem értik meg a palesztinok helyzetét.
A tüntetésekkel kapcsolatban Donald Trump New York-i bírósági tárgyalása előtt nyilatkozott csütörtökön, és kijelentette, hogy a baloldalról indult erőszakos mozgalmat meg kell állítani. A radikálisok célja átvenni a hatalmat az Egyesült Államokban - mondta, és hozzátette, hogy elnökként ezt meg fogja akadályozni. Méltatta a rendőröket, akik New Yorkban és Los Angelesben intézkedtek az erőszakos tüntetőkkel szemben.
Csütörtökön a Yale Egyetemen, valamint New Yorkban a Stony Brook Egyetemen, és Dallasban is voltak letartóztatások. A Portlandi Egyetemen a délelőtti órákban tiltakozók egy csoportja szintén összetűzésbe keveredett a rendőrökkel. Az aktivisták gázmaszkban és szemeteskukából készített pajzsokkal közelítették meg a rendőröket, de ők visszaszorították őket. Los Angeles rendőrsége közölte, hogy 132 embert vettek őrizetbe csütörtök kora reggelre, amikor felszámolták az ottani illegális tüntetést.
A csütörtöki összesítések szerint április 17-e óta az Egyesült Államok több mint 30 egyetemén összesen már 1750 embert vettek őrizetbe a tüntetéseken. A New York Post című napilap azt írta, hogy a Columbia Egyetemnél és a City College-nál kedd éjjel őrizetbe vett 282 ember csaknem fele nem az egyetemhez tartozó aktivista volt.
A Minnesotai Egyetemen csütörtökön folytatódhatott a tanítás, miután az intézmény vezetői megállapodtak a tüntetőkkel, hogy sátortáboruk megszüntetéséért cserébe az egyetem vezetése megfontolja követeléseiket. Ezek között szerepel például az izraeli-amerikai kapcsolatok felszámolása.
Litvániában antiszemita kijelentései miatt elvesztette mandátumát egy parlamenti képviselő
Elvesztette parlamenti képviselői mandátumát Litvániában Remigijus Zemaitaitist, aki több alkalommal tett antiszemita kijelentéseket - közölte a litván országos választási bizottság.
"Remigijus Zemaitaitist megfosztották parlamenti képviselői mandátumától, amelyet vissza kell adnia. A csütörtöki az utolsó munkanapja a Seimasban" - áll a bizottság közleményében.
A litván alkotmánybíróság április végén megállapította, hogy Remigijus Zemaitaitis antiszemita kijelentéseivel megsértette a képviselői esküjét, ezért alkotmányos vádeljárást lehet ellene indítani. Amennyiben ezzel az eljárással távolítják el a Seimasból, tíz évre eltiltják a köztisztségviseléstől, így a képviselő úgy döntött, önként írja alá a lemondó nyilatkozatot.
Az utóbbi egy év során Zemaitaitis több alkalommal tett antiszemita kijelentéseket. Facebook-oldalán tavaly májusban sértő megjegyzéseket tett Izraelre egy palesztin általános iskola lebontása kapcsán. A litván nemzeti emlékezet és gyász napján, amelyet július 14-én, a lakosság 1941. évi tömeges kitelepítése emlékére tartanak, Zemaitaitis azt írta, hogy Litvánia sosem fogja feledni azokat az oroszokat és zsidókat, akik részt vettek a litvánok deportálásában.
ENSZ: minimum 16 évre lesz szükség a Gázai övezet újjáépítéséhez
Legalább 2040-ig eltart majd a Gázai övezet újjáépítése, de akár több évtizedig is elhúzódhat a folyamat - derült ki az ENSZ Fejlesztési Programjának (UNDP) csütörtökön közzétett jelentéséből.
A csaknem hét hónapja tartó izraeli bombázás milliárdos károkat okozott a palesztin területen, amely a világszervezet tisztségviselői szerint "holdbéli tájra" hasonlít.
Palesztin hatósági adatok szerint mintegy 80 ezer lakás vált a földdel egyenlővé Izrael légi és szárazföldi hadműveletében, amelyt az váltott ki, hogy az övezetet uraló Hamász palesztin iszlamista szervezet október 7-én terrortámadást indított dél-izraeli települések ellen.
A világszervezet elemzése alapján - a legjobb forgatókönyv szerint - , amely abból indul ki, hogy az építőanyagokat ötször olyan gyorsan tudják majd eljuttatni az övezetbe, mint az Izrael és a palesztin fegyveres szervezetek közötti 2021-es gázai harcok után, az újjáépítés 2040-ig megvalósulhat.
Forrás: AFP
Az UNDP szerint azonban a Gázai övezetben "mintegy 80 évre lesz szükség ahhoz, hogy minden palesztinnak felépüljön az új otthona", feltéve, hogy az újjáépítés üteme legalább olyan gyors lesz, mint a korábbiaké.
A világszervezet egy másik jelentése, amely műholdas felvételek elemzésén alapul, azt mutatta, hogy
a térség iskolaépületeinek 86 százaléka szenvedett károkat. Az oktatási intézmények épületeinek több mint 70 százalékát teljesen vagy részleges fel kell újítani.
Az UNDP elemzése egy sor előrejelzést is adott a háború társadalmi-gazdasági hatásairól a konfliktus elhúzódásának függvényében.
Azon forgatókönyv szerint, miszerint a háború kilenc hónapig tart majd, a szegénységi ráta a 2023-as 38,8 százalékos szintről 60,7 százalékra fog nőni, ami azt jelenti, hogy a középosztály nagy része a szegénységi küszöb alá kerül - írják a jelentés összeállítói.
Törökország leállította az áruforgalmat Izraellel
Törökország leállította az áruforgalmat Izraellel csütörtökön a gázai övezetben folyó harcokra hivatkozva.
A török kereskedelmi minisztérium közölte, hogy utasítást adott az Izraelből érkező behozatal és az oda irányuló kivitel tilalmára, a török kikötőket blokkolták az izraeli kereskedelmi forgalom előtt.
Erdogan felrúgta a szabályokat. Ez egy olyan diktátor viselkedése, aki lábbal tiporja a török nép és üzletemberek érdekeit, és figyelmen kívül hagyja a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat
- mondta Jiszrael Katz izraeli külügyminiszter.
A ynet értesülései szerint helyzetértékelést tartanak több izraeli minisztériumban, hogy felmérjék a török lépés gazdasági következményeit.
"Alternatívákat fogunk keresni a Törökországgal folytatott kereskedelem helyett. (...) Izraelnek erős a gazdasága, és az előnyünkre fordítjuk a nehézségeket. Mi nyerünk, ők pedig veszítenek" - közölte Katz.
Törökország közel egy hónapja bejelentette, hogy az építőipar 54 kategóriájában korlátozza az Izraelbe irányuló exportot, főként cement-, acél- és alumíniumtermékeket megjelölve.
Akkori közlés szerint ezt a korlátozást addig tartják érvényben, amíg Izrael azonnali tűzszünetet nem hirdet a Gázai övezetben, és lehetővé nem teszi a segélyek folyamatos bejuttatását.
Az izraeli hadsereg légi és tüzérségi csapást mért a Gázai övezet középső részére
Az izraeli hadsereg (IDF) saját közlése szerint ismét légi és tüzérségi csapást mért csütörtökön a Gázai övezet középső részére a Hamász palesztin iszlamista szervezet infrastruktúráját célba véve.
Az IDF közleménye szerint ezzel a Hamász egy előző napi támadását torolták meg.
Eközben Joáv Galant izraeli védelmi miniszter telefonon tárgyalt amerikai hivatali kollégájával, Lloyd Austinnal. Az izraeli tárcavezető szóvivője elmondta: a felek az Izrael déli és északi részén folyó hadműveletekről, valamint a palesztin terroristák által a Gázai övezetbe túsznak elhurcolt izraeliek kiszabadulását célzó erőfeszítésekről beszéltek. Szóba került továbbá a palesztin civileknek szánt humanitárius segélyek szállítása és újabb Gázai övezeti átkelők megnyitása a szállítmányok számára.
Az izraeli kormány ismét leszögezte:
amennyiben nem születik megegyezés a tűzszünetről és a túszok elengedéséről, akkor megindítják a szárazföldi támadást a Gázai övezet déli részén lévő Rafah város ellen.
Szerda este a Hamász egyik vezetője, Oszáma Hamdan azzal fenyegetőzött, hogy ha az IDF megindítja a támadást Rafah ellen, akkor a szervezet nem tárgyal tovább a tűzszünetről és a túszcseréről.
A gázai egészségügyi minisztérium csütörtökön közzétett adatai szerint több mint 34 ezerre nőtt az októberben kirobbant háború palesztin halálos áldozatainak száma, illetve 77 800-ra a sebesülteké.
Fotó: Atef Szafadi / Forrás: MTI/EPA
A török elnök ismét bírálta az amerikai egyetemeken tüntetők elleni fellépést
Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön újfent bírálta az amerikai egyetemeken tüntető palesztinpárti aktivistákkal szembeni hatósági fellépést.
„A (Gázai övezeti) mészárlás ellen tüntetnek egyes amerikai elitegyetemeken lelkiismeretes diákok és akadémikusok, soraikban anticionista zsidókkal” – fejtegette Erdogan agy ankarai rendezvényen. „Ezek az emberek erőszaknak, kegyetlenségnek, szenvedésnek és kínzásoknak is ki vannak téve azért, mert azt mondják, hogy a mészárlásnak véget kell vetni” – hangoztatta az elnök, azt is állítva, hogy az egyetemek személyzetének tagjai közül többeket „elbocsájtottak, illetve meglincseltek” a palesztinok támogatásáért.
Az amerikai hatóságok az utóbbi napokban több elitegyetemen is intézkedtek a palesztinpárti tüntetőkkel szemben, többeket őrizetbe vettek. A megmozdulásokat ugyanis sokszor nyíltan antiszemita, valamint Izrael eltörlését és a radikális iszlamista Hamász szervezetet támogató megnyilvánulások kísérték.
A török elnök nemegyszer élesen bírálta Izrael Gázai övezeti katonai műveletét, illetve a Nyugat zsidó államnak nyújtott – szerinte – feltétlen támogatását.
„A nyugati demokrácia határait Izrael érdekei jelölik ki” – jelentette ki Erdogan. „Bármi, ami Izrael érdekeit sérti, az antidemokratikus és antiszemita számukra” – tette hozzá.
Rendőrök léptek fel a tüntetőkkel szemben Los Angelesben, többeket őrizetbe vettek
Los Angelesben rendőri erővel távolították el a palesztinpárti tüntetők által emelt barikádokat a Kaliforniai Egyetem területéről, miközben többeket őrizetbe vettek csütörtökön.
Az Egyesült Államok nyugati parti nagyvárosában több száz rendőrt mozgósítottak, és a hatósági egységek helyi idő szerint kora reggel léptek fel a tüntetőkkel szemben, akik ellenálltak. A helyi média hatóságokra hivatkozó beszámolói szerint a tiltakozók éles fénnyel próbálták a táboruk felé közelítő rendőröket megzavarni. Azt egyelőre nem közölték, hogy a hatósági fellépés nyomán pontosan hány ember került őrizetbe.
Az egyetem területén szerdán fémkordonokkal és egymáshoz csavarozott falemezekkel vették körbe sátortáborukat a tiltakozók, akik még kedden éjszaka, a hatóság közbelépése nélkül, több mint egy órán át közelharcot vívtak Izrael-párti ellentüntetőkkel, akik megpróbálták lebontani a sátrakat.
A Kaliforniai Egyetem vezetése szerdán tanítási szünetet rendelt el, csütörtökön és pénteken pedig távoktatásra térnek át a rendkívüli körülmények miatt.
A New Hampshire állambeli Darthmouth College-nál mintegy 90 ember vettek őrizetbe az intézmény magánterületén engedély nélkül tüntetők közül, és a sátortábort felszámolták. Oregon államban a Portland Állami Egyetem területén szintén a rendőrök avatkoztak közbe a rend helyreállítása érdekében.
Madison városában, a Wisconsini Egyetem területén a rendőrök és a tüntetők szerdán összecsaptak, több rendőr megsebesült, egyiküket gördeszkával ütötték fejen. A zavargásban részt vevők közül négy emberrel szemben hatóság elleni erőszak miatt emeltek vádat.
A határozott rendőri fellépések sora New Yorkban, a Columbia Egyetemen kezdődött, ahol kedden késő este rohamrendőrök hatoltak be a tüntetők által elfoglalt egyik egyetemi főépületbe, a Hamilton Hallba. Az ott tartózkodókat őrizetbe vették, összesen mintegy 230 embert.
Az Egyesült Államok több száz egyetemén tartottak megmozdulásokat az elmúlt két hétben, számos helyen nyíltan zsidóellenes megnyilvánulásokkal. A tüntetők azt követelik az intézmények vezetésétől, hogy szakítsák meg kapcsolataikat Izraellel, valamint olyan anyagi támogatókkal, amelyek Izraelhez köthetők.
A rend fenntartására kérik a francia egyetemeket a palesztinbarát tüntetéseken
A francia kormány felszólította csütörtökön az ország egyetemeinek vezetőit, hogy ügyeljenek „a rend fenntartására” a campusokban tartott palesztinbarát tüntetések kapcsán.
A múlt hét óta az amerikai egyetemek mintájára több nagygyűlést és blokádot tartottak a neves párizsi politikaitudományi egyetem és más intézmények területén. Egyes esetekben a rendvédelmi erők beavatkozására is sor került.
Sylvie Retailleau felsőoktatási miniszter csütörtökön kérte az egyetemek elnökeit, hogy „az oktatási törvénykönyv által rájuk ruházott hatásköröket a rend fenntartása érdekében maximálisan használják ki”, beleértve a fegyelmi szankciókat és a rendvédelmi erők segítségül hívását.
„Az elnökök a felelősek a rend fenntartásáért az egyetemeken belül, a rendőrség pedig csak az egyetemi hatóságok kérésére léphet az intézmények területére” – emlékeztette a miniszter a 74 franciaországi állami egyetem vezetőit.
Arra kérte őket, hogy a törvény tiszteletben tartásával garantálják a „vélemények sokszínűségét”, illetve az intézményükön belüli viták lehetővé tételét.
Sylvie Retailleau emlékeztetett arra, hogy elképzelhető a társaikat fenyegető diákok ideiglenes kitiltása is az intézményekből.
Azt is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az egyetemek nem foglalhatnak intézményesen állást bármilyen, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos követelés kapcsán.
Fotó: Joel Carrett / Forrás: MTI/EPA-AAP
Svédországban csaknem ötször annyi antiszemita megnyilvánulást regisztráltak tavaly ősszel, mint egy évvel korábban
A Svéd Bűnmegelőzési Tanács csütörtöki jelentése szerint a Gázai övezetben zajló izraeli–palesztin fegyveres konfliktus október 7-i kezdetétól az év végéig terjedő időszakban 110 antiszemita gyűlöletkeltéssel kapcsolatos panasz érkezett a svéd rendőrségre, csaknem ötszöröse az előző év azonos időszakában beérkezett 24 ilyen jellegű panasznak.
A beszámolóból az is kiderül, hogy a panaszok egyötödében olyan esetekről számoltak be, amelyek összekapcsolhatóak a Gázát irányító Hamász szélsőséges palesztin szervezet Izrael ellen indított átfogó támadásával és az azt követő izraeli hadműveletekkel.
Jon Lundgren, a Svéd Bűnmegelőzési Tanács képviselője kiemelte, hogy olyan antiszemita feliratokról, kijelentésekről és fenyegetésekről van szó, amelyek tüntetéseken jelentek meg vagy hangzottak el.
Fotó: Oded Balilty / Forrás: MTI/AP
Irán szankciókat jelentett be amerikai és brit állampolgárok és cégek ellen
Az iráni külügyminisztérium csütörtökön több amerikai és brit állampolgár, illetve vállalat ellen jelentette be szankciókat, az indoklás szerint azért, mert Izraelt támogatják a gázai háborúban.
A büntetőintézkedések a hét amerikai – köztük Bryan Fenton, az Egyesült Államok Különleges Műveleti Parancsnokságának vezetője, Brad Cooper altengernagy, az amerikai haditengerészet közel-keleti műveleteinek volt parancsnoka – mellett több britet, köztük Grant Shapps védelmi minisztert érintik.
A szankcionált vállalatok között van a Lockheed Martin fegyvergyártó, a Chevron energiaipari vállalat, továbbá a nagy-britanniai telephelyekkel is rendelkező Elbit Systems nevű izraeli haditechnikai konglomerátum is.
Irán és Izrael között az évtizedek óta pattanásig feszült viszony tovább súlyosbodott a gázai háború tavaly októberi kirobbanása óta.
Irán április közepén drón- és rakétatámadást intézett Izrael ellen, melyet megtorlásnak nevezett arra a, halálos áldozatokkal is járó légicsapásra, amelyet Izrael hajtott végre Irán damaszkuszi konzulátusa ellen.
Kolumbia megszakítja diplomáciai kapcsolatait Izraellel
Kolumbia csütörtökön megszakítja diplomáciai kapcsolatait Izraellel a gázai háború miatt – jelentette be Gustavo Petro kolumbiai elnök helyi idő szerint szerdán bogotái május 1-jei felvonuláson.
Petro népirtásnak nevezte Izrael gázai háborúját. „Holnap megszakadnak a diplomáciai kapcsolatok Izraellel a népirtó elnökük miatt” – szögezte le a dél-amerikai ország vezetője. „Palesztina halála az emberiesség halálát jelentené, amit nem fogunk megengedni” – hangoztatta. Az elnök korábban felfüggesztette Kolumbia izraeli fegyverbeszerzéseit, Izrael gázai műveleteit pedig a náci Németországéihoz hasonlította.
Jiszráel Kac izraeli külügyminiszter visszautasította Petro kijelentéseit. „A történelem emlékezni fog arra, hogy Gustavo Petro az emberiség legelvetemültebb szörnyetegeinek oldalára állt, akik csecsemőket égettek el, nőket erőszakoltak meg és ártatlan civileket hurcoltak el” – írta a politikus az X-en.
Kolumbia egykor Izrael egyik legközelibb dél-amerikai szövetségese volt, de a baloldali Petro 2022-es hatalomra kerülésével a két ország közti kapcsolatok megromlottak. Kolumbia 2020-ban szabadkereskedelmi egyezményt kötött Izraellel, és izraeli gyártású harci repülőgépekkel és fegyverekkel küzd a drogkartellek és a lázadócsoportok ellen.
Izrael és Kolumbia között mindig is szívélyes kapcsolat állt fent, amelyen egyetlen antiszemita és gyűlölettel teli elnök sem tud változtatni
– írta még kedden Kac, kiemelve, hogy Izrael továbbra is kiáll állampolgárai védelme mellett aggodalom vagy félelem nélkül.
Megállapodást követelnek az elraboltak családtagjai és támogatóik
Izraelben a Hamász iszlamista terrorszervezet október 7-i támadásában a Gázai övezetbe hurcolt túszok kiszabadítását célzó megállapodásért tüntettek az elraboltak családtagjai és támogatóik csütörtök reggel.
A tüntetők, köztük a túszok családjainak képviselői, mindkét irányban leállították a forgalmat csütörtök reggel a Tel-Avivot átszelő Ajalon főúton, kezükben Vagy az elraboltak, vagy Rafah feliratú molinóval.
Ugyanekkor a túszalkuért indított női tiltakozás tagjai az elhurcoltak képeit helyezték el a miniszterelnök jeruzsálemi rezidenciája előtt. „A Rafahba való belépés azt jelenti, hogy lemondunk az elraboltak életéről. Fél évig azt ígérték nekünk, hogy csak a harc hozza vissza az elhurcoltakat, de ma már mindannyian megértjük, hogy a még megmenthetőek kiszabadításának egyetlen módja a megállapodás” – jelentették ki közleményükben.
„Felszólítjuk a miniszterelnököt és a kabinetet: ne engedjenek a szélsőségesek nyomásának, akik az elraboltakat ürügyként használják a háború folytatására. Itt az ideje, hogy az életet válasszuk. Aki sorsukra hagyta őket, annak vissza is kell hoznia őket” – tették hozzá.
Még 133 ember van a Hamásznál, akiket tavaly októberben hurcoltak el. Közülük izraeli titkosszolgálati értesülések szerint legkevesebben harmincnégyen már halottak.
„Ha az ellenség szárazföldi inváziót indít Rafah ellen, leállítjuk a tárgyalásokat. Az ellenállás nem tárgyal tűz alatt” – jelentette be Oszama Hamdan, a Hamász egyik vezetője az al-Manar televíziónak szerda este.
„A szervezet álláspontja negatív a jelenlegi javaslatról a tűzszüneti és fogolycsere-tágyalásokon” – mondta Hamdan Izrael legújabb, eddigi legengedékenyebbnek mondott javaslatáról. „Azt akarjuk, hogy a háború azonnal leálljon, de nem bármi áron. Arról nem lehet szó, hogy átadjuk az elrabolt személyeket, és fennáll annak a lehetősége, hogy Izrael ismét megtámad minket” – fejtette ki a Hamász állsápontját.
„Kitartunk amellett, hogy egyértelműen ki legyen mondva, hogy a háborút beszüntetik” – tette hozzá.
„A dokumentummal kapcsolatos összes észrevételünket továbbítottuk Egyiptomnak” – mondta. A Hamász hivatalos szóvivői azt is kijelentették, hogy hajlandók folytatni a tárgyalásokat.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtökön azt közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel, hogy Izrael nem fogadja el a Hamász követelését a háború lezárásáról, és mindenképp támadást fog intézni Rafah ellen.
Joáv Galant védelmi miniszter éjszaka beszélt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel az elhurcoltak szabadon bocsátásáért folyó tárgyalásokról, a Gázai övezet humanitárius segélynyújtásáról és a tervezett Rafah elleni hadműveletről.
A Pentagon szóvivője közölte, hogy Lloyd Austin azt mondta Galantnak, hogy a rafahi akciónak tartalmaznia kell az oda menekült több mint egymillió gázai civil evakuálásának és a humanitárius segélyek biztosításának terveit.
Ez történt szerdán:
