2024.06.06. 06:01
Szijjártó Péter üdvözölte az ukrajnai rendezésről szóló brazil-kínai nyilatkozatot
834. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
A 72. ukrán gépesített dandár egyik katonája célra tart gyakorlatozás közben a kelet-ukrajnai donyecki régióban húzódó front közelében
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Olga Kovalova
Macron: Franciaország vadászrepülőket ad át Ukrajnának
Franciaország Mirage 2000-5 típusú vadászrepülőket szállít Ukrajnának, hogy támogassa az Oroszország elleni háborúban - jelentette be Emmanuel Macron francia elnök csütörtök este.
"Pénteken jelentjük be a Mirage 2000-5-ök átadását" Volodimir Zelenszkij ukrán elnök franciaországi látogatása alkalmából
- mondta az államfő a két legnézettebb országos tévécsatorna, a kereskedelmi TF1 és az állami France 2 híradóinak adott élő interjújában.
Emmanuel Macron a normandiai partraszállás 80. évfordulója alkalmából 25 állam- és kormányfő részvételével csütörtökön tartott megemlékezés színhelyéről nyilatkozott, ahova többi között az ukrán elnök is meghívást kapott.
A francia elnök elmondta:
a vadászgépek ukrán pilótáit Franciaországban fogják kiképezni még az idén, s Franciaország további 4500 ukrán katona kiképzést is tervezi. Jelezte, hogy jelenleg egyetlen francia katonai kiképző sem tartózkodik Ukrajnában.
Emmanuel Macron elmondta: Franciaország továbbra is támogatást nyújt Ukrajnának ahhoz, hogy "ellenálljon, de nem akarja a háború eszkalálódását".
"Mi semmi esetre sem állunk háborúban Oroszországgal és a népével"
- fogalmazott. Elmondta, hogy pénteken az ukrán elnökkel "egy új együttműködést" kötnek a vadászgépek átadásáról, de nem pontosította, hány Mirage-ról van szó.
Az Ukrajnába esetlegesen küldendő katonai kiképzők kérdésével kapcsolatban Emmanuel Macron úgy vélte, hogy "nem lehet tabu ebben a témában".
"Ukrajna szuverén. Nem arról van szó, hogy a harci övezetbe megyünk kiképzésre, de amikor Ukrajna kihívással néz szembe, akkor válaszolnunk kell, ahogy eddig is tettük minden alkalommal" - hangsúlyozta a francia elnök.
Emmanuel Macron megerősítette:
beleegyezését adta ahhoz, hogy Ukrajna csapást mérjen Oroszországra azokról a területekről, ahonnan a rakétákat kilövik.
A francia elnök úgy vélte, hogy béke csak akkor lesz, ha "Ukrajna képes ellenállni".
"A helyzet nehéz" - ismerte el a francia elnök, hozzátéve, hogy az orosz hadsereg "kemény csapásokat" mér a harkivi régióra. "A béke azonban nem lehet Ukrajna kapitulációja" - szögezte le Emmanuel Macron, aki szerint a békének tárgyalások útján kell létrejönnie. Ugyanakkor úgy látta, hogy ennek még nem jött el az ideje.
Ukrán hírszerzés: megsemmisítettek egy orosz hadihajót a Krím partján
Megsemmisült egy orosz hadihajó a Krím félsziget fekete-tengeri térségében annak a tengeri támadásnak a következtében, amelyet az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főcsoportfőnöksége hajtott végre csütörtök reggel - erősítette meg Andrij Juszov, a katonai hírszerzés szóvivője egy tévéműsorban.
Közlése szerint
a mostani műveletet az tette lehetővé, hogy áttörték az orosz hadsereg által épített tengeri erődítményeket.
Az ukrán 36. különálló tengerészgyalogos dandár sajtószolgálata arról adott hírt, hogy katonái fogságba ejtettek egy orosz katonákból álló csoportot az Oroszországgal határos Harkiv megyei Vovcsanszkban. "Villámgyors ellentámadással katonáink Vovcsanszkban elfogtak egy csoport orosz rohamosztagost. Feltöltjük velük a cserealapot, hogy visszahozzuk testvéreinket az orosz börtönökből" - írta a dandár sajtószolgálata, a hadifoglyok kicserélésére utalva.
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Orosz védelmi minisztérium
Vadim Filaskin, a szomszédos Donyeck megye kormányzója a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők ágyúzásainak következtében csütörtökön egy helyi lakos életét vesztette, három másik pedig megsebesült a régióban. Filaskin hangsúlyozta, hogy
az egész donyecki régió egy "teljes forró pont", és felszólította a helyi lakosokat, hogy meneküljenek.
Korábbi Telegram-üzenetében a kormányzó azt írta, hogy az elmúlt nap alatt négy ember halt meg, és 14-en megsebesültek orosz támadások következtében a régióban.
Olekszandr Prokugyin, a dél-ukrajnai Herszon megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz hadsereg éjjel ismét támadta a megye székhelyét, Herszon várost, három lakóépület, egy nem működő Epicentr hipermarket, melléképületek és autók égtek le. Az Epicentr barkácsüzlet-hálózat herszoni boltjára tavaly májusban is csapást mértek az oroszok, azóta zárva tartott.
Az állami katasztrófavédelmi szolgálat a Telegramon kiadott közleményében arról adott hírt, hogy a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében lévő Nyikopolban egy orosz kamikaze drón belecsapódott egy kisbuszba, aminek következtében négy ember megsebesült. A katasztrófavédelem fényképeket és videófelvételeket is közzétett az égő járműről és annak oltásáról.
Szerhij Tyurin, a nyugat-ukrajnai Hmelnickij megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy egy orosz Sahid drón támadása következtében tűz ütött ki a régió egyik infrastrukturális létesítményében.
Az ukrán légierő arról számolt be, hogy
az éjjel Ukrajnát támadó 18 orosz Sahid drónból 17-et a levegőben megsemmisítettek.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, csütörtöki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg 1300-zal 515 ezerre nőtt. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 22 orosz harckocsit, 48 tüzérségi és egy légvédelmi rendszert, valamint 41 drónt.
Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) sajtószolgálata arról számolt be, hogy elemzők Ukrajna megszállt területein a médiakörnyezet feltárása során "oroszbarát Telegram-csatornák és más tömegtájékoztatási eszközök egész hálózatát fedezték fel, amelyek külön ökoszisztémaként működnek, amelyet az orosz agresszor irányít". Andrij Kononenko, az RNBO titkárhelyettese közölte, hogy mintegy négyszáz olyan magán- és jogi személyt azonosítottak, akik részt vesznek az Oroszországi Föderáció dezinformációs tevékenységében a Krímben, valamint Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyék megszállt részeiben.
Roman Klicsuk, a román határnál fekvő, délnyugat-ukrajnai Csernyivci megye azonos nevű székhelyének polgármestere csütörtöki sajtótájékoztatóján nehezményezte, hogy
"a helyi hadkiegészítő központ alkalmazottai a város vasútállomásán hadköteles korú férfiakra vadásznak"
- számolt be a Csernyiveckij Prominy helyi internetes kiadvány. Szavai szerint sokan félnek emiatt a városba utazni, illetve vannak, akik egy korábbi megállóban szállnak le a vonatról. Szerinte emiatt csökkent a város vasúti utasforgalma. Jelezte, hogy a hadkiegészítő parancsnoksághoz fordul az ügyben.
A polgármester április 3-i sajtótájékoztatóján a Szuszpilne közszolgálati televízió híradása szerint arról beszélt, hogy az általa vezetett városi önkormányzat segít a hadkiegészítő központnak a mozgósításra vonatkozó behívók kézbesítésében. Közölte, hogy a városi tanácsnak két mozgósító csoportja van, akik kézbesítik a hadkiegészítő iroda által nekik átadott értesítéseket. Hozzátette, hogy
ő személy szerint nem ért egyet a helyi önkormányzatok bevonásával a mozgósítási tevékenységbe.
Tengeri és légi drónobjektum megsemmisítéséről tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
Megsemmisítettek az orosz légi és tüzérségi csapások Ukrajnában egy személyzet nélküli hajókat tároló raktárt, valamint pilóta nélküli repülőszerkezetek egy repülőtér típusú indítóhelyét - közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hatból öt frontszakaszon előrenyomult, és 14 ukrán ellenrohamot vert vissza. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1500 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén.
Gyenyisz Pusilin, a "Donyecki Népköztársaság" vezetője csütörtökön a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon azt mondta a sajtónak, hogy az orosz erők folytatják az előrenyomulást Csasziv Jarban. Azt állította, hogy a városban az ukrán idegenlégió "zsoldosai" is harcolnak, amit szerinte alátámaszt egy holland állampolgár nemrégiben bejelentett halálhíre.
Szergej Lebegyev, "a mikolajivi földalatti mozgalom koordinátora" a RIA Novosztyi hírügynökségnek csütörtökön azt mondta, hogy megkezdődött Herszon város Kijev által kinevezett közigazgatásának evakuálása, és a hivatalnokok égetik a dokumentációt.
A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg egyebek mellett két harckocsit, nyolc páncélozott harcjárművet, egy német Panzerhaubitze 2000-es és egy lengyel Krab önjáró, valamint egy amerikai M777-es és két M198-as vontatott tarackot, HIMARS és Vilha sorozatvetők hét rakétáját, egy Neptun hajóelhárító rakétát, továbbá 48 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. A Rosztov megyei Novosahtyinszk olajfeldolgozó üzemében tűz ütött ki egy pilóta nélküli repülőszerkezettel végrehajtott csapás nyomán. A lángokat a hivatalos tájékoztatás szerint eloltották, személyi sérülés nem történt.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy Moszkvában őrizetbe vette Laurent Vinatier 48 éves francia állampolgárt, a svájci Humanitárius Párbeszéd Központ tanácsadóját, aki katonai és haditechnikai információt gyűjtött. A férfi ellen az idegen ügynökökre vonatkozó előírások megszegése címén indult eljárás.
Szijjártó Péter üdvözölte az ukrajnai rendezésről szóló brazil-kínai nyilatkozatot
Magyarország üdvözli az ukrajnai rendezésről szóló brazil-kínai nyilatkozatot, miután az arról szól, hogy miként lehet békét teremteni az országban, ami hazánknak maximális érdeke - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Szentpéterváron.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető újságírói kérdésre válaszolva üdvözölte a Vang Ji kínai külügyminiszter és Celso Amorim brazil elnöki tanácsadó által május 23-án közzétett közös nyilatkozatot az ukrajnai rendezésről.
Rámutatott, ez már pusztán azért is előremutató lépés, mert a kezdeményezés arról szól, hogy miként lehetne Ukrajnában békét teremteni.
Az ukrajnai béketeremtés maximális érdekünk, ezért üdvözöljük, értékeljük ezt a közös nyilatkozatot
- mondta.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy a magyar kormány egyetért azzal a megközelítéssel, miszerint nincsen megoldás a harctéren, ott kizárólag halottak vannak és pusztítás, ennek megfelelően pedig egyedül a tárgyalások hozhatják el a rendezést.
Illetve rendkívül aggasztónak tartjuk egyes európai vezetők nyilatkozatait az atomfegyverek esetleges bevetéséről. Reméljük, hogy senki nem fog erről komolyan gondolkodni
- jelentette ki.
"Egyetértünk azzal is, hogy a nukleáris energetikai létesítményeket meg kell óvni" - tette hozzá.
Végül kifejtette, hogy Magyarország osztja a világ ismételt blokkosodásával kapcsolatos aggodalmakat is, ez ugyanis sokat ártana hazánknak, a kormány ezért inkább a konnektivitásban érdekelt.
A miniszter további kérdések kapcsán hangsúlyozta, hogy az atomenergiai együttműködés nem esik az európai uniós szankciók hatálya alá, és a magyar kormány nem is fog soha támogatni korlátozásokat e téren.
Kiemelte, hogy Magyarország évtizedek óta együttműködik az atomenergia terén Oroszországgal, és elégedett is a közös munka eredményével.
Rámutatott: hazánk áramellátása nem lenne kielégíthető nukleáris energia nélkül, és a paksi erőművet orosz fűtőanyaggal látják el, így enélkül nem lenne lehetséges a biztonságos energiaellátás.
Majd hozzátette, hogy a kormány nem csupán ellenzi a szankciókat, hanem a nukleáris együttműködés további fejlesztésében érdekelt Oroszországgal.
A tárcavezető ezután arra emlékeztetett egy másik kérdésre reagálva, hogy Magyarország megtiltotta az ukrán gabonaimportot, miután az Közép-Európában nehéz helyzetbe hozta a helyi gazdákat, és nem is tervez a kormány változtatni az álláspontján.
Illetve kitért arra is, hogy a tudomány és az oktatás területét nem szabad érinteniük a szankcióknak, az e téren folytatott együttműködés ugyanis a legjobb eszköz az emberek közti kapcsolatok fejlesztésére, ahogy a sport is.
Végül leszögezte, hogy Magyarország fejleszteni kívánja a gazdasági együttműködését Oroszországgal a szankciók által nem érintett területeken, ahogy mindenki mással is a jó gazdasági együttműködésben érdekelt.
Olaf Scholz: Németország nem keveredhet bele a háborúba
Olaf Scholz német szövetségi kancellár csütörtökön ígéretet tett arra, hogy mindent meg fog tenni annak érdekében Németország ne sodródjon bele az ukrajnai háborúba.
Felelősként mindent meg kell tenni, hogy egyetlen Németországban született gyereknek se kelljen átélnie a háború borzalmait saját országuk területén - jelentette ki Scholz a német szövetségi parlament (Bundestag) alsóházának ülésén, kiemelve; "ez az elsődleges fontosságú szempont".
A kancellár korábban engedélyezte Ukrajnának, hogy a Németországból kapott fegyvereket oroszországi területen található célpontok ellen is bevesse, annak ellenére, hogy korábban határozottan ellenezte a lépést.
A nemzetközi joggal alátámasztva Németország biztosította Ukrajnát azon jogáról, hogy megvédhesse magát a területe, városai és állampolgárai elleni támadásokkal szemben - jelentette ki Scholz.
Ezért "a nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban Ukrajna használhatja a tőlünk és a többi szövetségeseitől kapott fegyvereket is" - fogalmazott a kancellár.
Dmitrij Medvegyev: Moszkva fegyvereket szállíthat Washington bármely ellenségének
Szimmetrikus válaszként Ukrajna Oroszország elleni fegyverkezésére Moszkva fegyvert szállíthat az Egyesült Államok bármely ellenségének, tekintet nélkül annak státusára - írta Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese csütörtökön a Telegramon.
Medvegyev arra reagált, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő szerdán a világ vezető médiumainak képviselőivel Szentpéterváron megtartott találkozóján kijelentette: Moszkva lépéseket vett fontolóra arra válaszul, hogy Kijev az Oroszország elleni csapásokhoz nyugati fegyvereket kap. Putyin szerint az egyik lehetséges opció a hasonló orosz fegyverszállítás a világ olyan régióiba, ahonnan "érzékeny csapásokat" lehetne indítani nyugati országok létesítményei ellen.
"Ez nagyon jelentős változás külpolitikánkban" - hangsúlyozta Medvegyev.
A volt elnök és kormányfő szerint "a jenkik és európai nyáladzó kutyáik" úgy gondolják, hogy nekik jogukban áll bármilyen fegyvert átadni Ukrajnának, más országok pedig nem segíthetnek Oroszországnak.
Hadd tapasztalja meg most az USA szövetségeseivel együtt az orosz fegyverek közvetlen bevetését harmadik felek által. Ezek bárkik lehetnek, akik Pindosztánt (az Egyesült Államok lekicsinylő gúnyneve) és társait ellenségüknek tekintik. Függetlenül politikai meggyőződésüktől és nemzetközi elismertségüktől
- fogalmazott Medvegyev.
Fotó: Yekaterina Shtukina / Forrás: AFP
"Az ő ellenségük az Egyesült Államok, tehát ők a mi barátaink. És hadd legyen az orosz fegyverek használata a még meg nem nevezett régiókban az ő és a mi ellenségeink számára a lehető legpusztítóbb. És hadd égjenek a pokol lángjaiban a +Kijevnek fegyvereket szállító államok érzékeny létesítményei+. Égjenek együtt azokkal, akik működtetik őket. Mi pedig örülni fogunk, ha a mi fegyvereinkkel sikeres csapásokat mérnek közös ellenségeinkre!" - írta az orosz biztonsági tanács helyettes vezetője.
"Ez egy nagyon fontos (elnöki) nyilatkozat, amely nagyon világosan kimondja, hogy azoknak a fegyvereknek a leszállítása, amelyekkel ránk fog lőni, nem maradhat következmények nélkül, és ilyen következmények feltétlenül lesznek" - kommentálta Putyin szavait újságíróknak Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Peszkov sem nevezte meg a régiókat vagy konkrét országokat, ahová Moszkva fegyvereket küldhet, megjegyezve, hogy "az elnök elmondta, amit mondani akart".
"Itt minden nagyon világos, és nem szorul részletezésre" - tette hozzá.
Stoltenberg: a NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajnába
A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajnába - jelentette ki csütörtökön Helsinkiben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
Az Alexander Stubb finn elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatón a norvég politikus leszögezte, hogy a NATO szerint jelenleg egyetlen tagállamára sem leselkedik közvetlen fenyegetés.
Nincs visszaszámlálás a következő háborúig
- tette hozzá.
Stubb is kiemelte, hogy Finnország nem tervezi csapatok küldését Ukrajnába, valamint, hogy Helsinki nem érzékel közvetlen fenyegetést az északi és balti országok ellen Oroszország részéről.
A NATO-főtitkár csütörtökön azt is hangsúlyozta, hogy a nyugati szövetségeseknek biztosítaniuk kell, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás folyamatos legyen, és ne forduljanak elő olyan hiányosságok, amelyeket az elmúlt hónapokban lehetett tapasztalni.
Stoltenberg hozzáfűzte: Ukrajnának a katonai támogatásokkal kapcsolatban "kiszámíthatóságra és elszámoltathatóságra" van szüksége a NATO-szövetségesektől.
Magyarország külügyminiszteri szinten részt vesz a svájci Ukrajna-békecsúcson
Magyarország külügyminiszteri szinten részt vesz a június 15-én kezdődő svájci Ukrajna-békecsúcson, a kormány ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy azon nem lesz jelen mindkét érintett fél
- jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Szentpéterváron.
A tárcavezető újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy Magyarország külügyminiszteri szinten fogja képviseltetni magát a konferencián. "A részvételünk oka, hogy mi abszolút a béke pártján állunk, és ezért minden olyan rendezvényen részt veszünk, amelyen a béke van napirenden" - szögezte le.
Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország nélkül kerül megrendezésre a konferencia, így az eseményen nem lesz jelen mindkét szemben álló fél. "Úgy hisszük, hogy akkor lenne valódi eredmény várható, ha mindenki ott lenne a tárgyalóasztalnál" - mondta.
"Ezúttal nem ez a helyzet, de mivel tiszteletben tartjuk a svájciak békeerőfeszítéseit, részt fogunk venni külügyminiszteri szinten" - tette hozzá, arra is kitérve, hogy a békéről beszélni mindig hasznos.
Szijjártó Péter ezt követően a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon beszélt a mielőbbi békekötés szükségéről és az ukrajnai háború negatív következményeiről az orosz közönségnek.
"Sürgetjük az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését, imádkozunk ezért. Úgy hisszük, hogy békés körülmények között gyorsabban és simábban fejlődhetünk, és az élet ismét nyugodtabb és békésebb lehet Európában, ha a békét helyezzük végre a nemzetközi politika fókuszába" - szögezte le.
A kőolaj- és a földgázpiac jövőjével foglalkozó panelbeszélgetésen arról számolt be, hogy Magyarország egyike azoknak az európai államoknak, amelyeket legsúlyosabban érintettek a nagyjából két és fél éve tartó ukrajnai háború negatív következményei az energiaellátás vonatkozásában.
Hangsúlyozta, hogy az energiaárak az egekbe szöktek, a magyar import éves költsége hétmilliárdról 17 milliárd euróra nőtt, ez a tízmilliárd eurós különbség pedig a bruttó hazai termék (GDP) hat százalékát jelenti.
A miniszter sérelmezte, hogy a világ az utóbbi években elindult az újbóli blokkosodás felé, ami szavai szerint Magyarország szempontjából különösen káros lehet, ugyanis hazánk a Kelet és a Nyugat fontos találkozási pontjává vált, különösen az autóipar elektromos átállásának területén.
Ugyanakkor abbéli reményét is kifejezte, hogy a jövőben még helyreállhat majd a kölcsönös tiszteleten és józan észen alapuló nemzetközi együttműködés.
KTK: a kormány e-mailben ad tájékoztatást álláspontjáról a NATO terveiről
A kormány e-mailben ad tájékoztatást álláspontjáról a NATO terveivel kapcsolatban - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ csütörtökön az MTI-vel.
A közleményben rámutattak: a NATO parlamenti közgyűlése nyilatkozatban követeli, hogy nyugati fegyvereket orosz területen is be lehessen vetni. Uniós tagállamok lőszereket, tankokat és rakétarendszereket is küldenek Ukrajnába, ezentúl több tagállamban tervezik a sorkötelezettség újbóli bevezetését vagy bővítését.
Magyarországtól azt követelik, hogy támogassa ezeket a terveket - írták. Leszögezték:
a kormány álláspontja azonban változatlan és egyértelmű, "nem akarunk fegyvereket és katonákat küldeni, és nem akarjuk, hogy magyar fiatalok vegyenek részt ebben a háborúban".
Megerősítették: a kormány a háború folytatása helyett tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését szorgalmazza minden fórumon.
A tájékoztató e-mailt azok kapják, akik erre korábban felhatalmazást adtak - közölték.
A Pentagon nem kommentálta az amerikai fegyverek oroszországi bevetéséről szóló politikusi nyilatkozatot
Az amerikai védelmi minisztérium nem kommentálta azokat a szerdai közléseket, miszerint az ukrán hadsereg, az amerikai felhatalmazással élve, amerikai fegyvereket vetett be az ukrán határhoz közeli orosz területen Harkiv védelmében az elmúlt napokban.
Sabrina Singh, a Pentagon helyettes szóvivője sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a katonai akciókkal kapcsolatban az ukrán védelmi erők tudnak tájékoztatással szolgálni.
Szerdán többek mellett Mike Rounds republikánus szenátor, a Kongresszus felsőháza védelmi bizottságának tagja beszélt arról, hogy értesülései szerint az ukránok már éltek a Fehér Ház hozzájárulásával, amely amerikai fegyverek korlátozott bevethetőségéről szólt orosz területen.
Joe Biden amerikai elnök a múlt héten módosította az amerikai iránymutatást az Ukrajna számára önvédelmi támogatásként küldött fegyverzet felhasználásáról, és engedélyezte azok felhasználását akár orosz területen is, az ukrán határ közelében az ukrán önvédelmi műveletekhez kapcsolódóan.
A Pentagon helyettes szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy nem mond ellent a Fehér Ház korábbi közlésének, miszerint az ukrán légvédelem tevékenységét az amerikai eszközök felhasználásában korábban sem korlátozták az ukrán légtérre. Sabrina Singh ezzel John Kirby nemzetbiztonsági szóvivő szavaira utalt, aki kedden sajtóbeszélgetésen úgy fogalmazott, hogy soha nem volt korlátozás arra, hogy az ukránok lelőjenek ellenséges légi járművet, akkor sem, ha a célpont nem ukrán légtérben halad.
Sabrina Singh hozzátette, hogy az Egyesült Államok tisztában van azzal, hogy az ukrán fél számára a légvédelem prioritás, és ezért látja el az ehhez szükséges eszközökkel, és azt is látja, hogy az orosz légierő és légi fenyegetés továbbra is veszélyezteti az ukrán városokat.
A Pentagon illetékese megismételte ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok nem járul hozzá az ukrán haderő rendelkezésére bocsátott nagy hatótávolságú taktikai rakétarendszerek (ATACMS) mélyen Oroszország területén belüli felhasználásához.
Az ukrajnai háború szóba került kedden Antony Blinken, amerikai külügyminiszter és Antonio Guterres ENSZ-főtitkár washingtoni megbeszélésén is, amelyen az Egyesült Államok és az ENSZ együttműködéséről beszéltek egy "átfogó, igazságos és tartós béke" elérése érdekében Ukrajnát tekintve.
Őrizetbe vettek egy feltételezhetően merényletre készülő orosz-ukrán állampolgárt a párizsi repülőtér közelében
Letartóztatott a francia rendőrség egy 26 éves orosz-ukrán férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy erőszakos cselekményt tervezett Franciaországban. A férfi korábban megsebesítette magát egy robbanószerkezettel - erősítették meg szerda este az illetékes hatóságok a Le Journal du Dimanche című lap értesülését.
A Donbasz régióból származó, orosz és ukrán útlevéllel is rendelkező férfit hétfő este vették őrizetbe.
A gyanúsítottat először a mentősök látták el hétfő délután, miután egy robbanást követően égési sérüléseket szenvedett, majd kórházba szállították, ahol őrizetbe vették és kihallgatták
- közölte az országos terrorellenes ügyészség.
A nyomozáshoz közel álló források szerint a gyanúsított "nemrég" érkezett Franciaországba, és a Párizstól északra található Roissy-en-France település - ahol a Roissy-Charles de Gaulle nemzetközi repülőtér is található - egyik hoteljében foglaltak a nevére szobát.
A terrorellenes ügyészség közlése szerint ebben a hotelszobában a nyomozók "robbanószerkezetek gyártására használatos eszközöket és anyagokat" találtak, és az egyik ilyen eszköz felrobbant, a hotelt ki is kellett üríteni.
Kedden a terrorellenes ügyészség vette át az ügyben a nyomozást, és erőszakos cselekmény tervének gyanúja miatt indított eljárást. A vádhatóság terrorcselekménnyel kapcsolatos bűnszövetkezetben való részvétellel, valamint robbanóanyag vagy robbanóanyag előállítására alkalmas anyag birtoklásával vádolja a gyanúsítottat.
A nyomozás első megállapításai szerint a Donbaszból származó gyanúsított vállaltan oroszbarát elkötelezettségű, két évig harcolt az orosz hadsereg kötelékében - jelezték nyomozati források az AFP hírügynökségnek.
Pénteken a belügyminisztérium azt közölte, hogy a francia titkosszolgálatok az év eleje óta három, 2017 óta pedig ötven terrorcselekményt hiúsítottak meg.
Putyin: az ukrán veszteség ötszöröse az oroszénak
Ukrajna visszatéríthetetlen veszteségei "a különleges hadművelet" során ötször nagyobbak, mint Oroszországéi - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a külföldi hírügynökségek vezetőivel szerdán Szentpéterváron tartott találkozón.
Fotó: Vlagyimir Asztapkovics / Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool
"Ha a visszatéríthetetlen veszteségekről, a nem visszatéríthető veszteségekről beszélünk, akkor az arányuk egy az öthöz" - mondta Putyin, aki szerint az ukrán hadsereg havonta mintegy 50 ezer embert veszít, "visszatéríthetetlen és egészségügyi minőségben".
Úgy vélekedett, hogy az Ukrajnában megkísérelt totális mozgósítás éppen ezzel függ össze. Közölte, hogy ukrán fogságban 1348 orosz, orosz fogságban pedig 6465 ukrán katona van. Azt mondta, hogy a háborúban legkevesebb 30 orosz újságíró vesztette életét. Azzal vádolta meg a "kijevi rezsimet", hogy a szó szoros értelmében halálra kínozta a börtönben Gonzalo Lira amerikai újságírót.
Arra figyelmeztetett, hogy a nyugati országok részvételével Oroszország ellen végrehajtott csapások az Oroszország elleni közvetlen háborút jelentik, amire Moszkva reagálni fog. A nagy hatótávolságú fegyverek Ukrajnába szállítására aszimmetrikus választ helyezett kilátásba.
"Azon gondolkodunk a témában, hogy ha valaki lehetségesnek tartja, hogy ilyen fegyvereket háborús övezetbe szállítson azért, hogy csapást mérjenek velük a területünkre és problémát okozzanak nekünk, akkor nekünk miért nincs jogunk az ugyanilyen kategóriájú fegyvereinket a világ azon régióiba szállítani, ahol csapásokat mérnek azoknak az országoknak az érzékeny létesítményeire, amelyek ezt Oroszország ellen teszik"
- nyilatkozott.
Ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán hadsereg önmaga képtelen precíziós rakétákkal csapást mérni. Azt mondta, hogy az amerikai fegyverszállítások leállítása nyomán a konfliktus 2-3 hónapon belül véget érne.
Meglátása szerint az Egyesült Államoknak egy évre lehet szüksége ahhoz, hogy "megszabaduljon" Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől. Azt prognosztizálta, hogy 2025 tavaszáig "megtűrhetik", aztán, miután már mindent megtett, amit mondtak neki, lecserélik, jelöltek pedig már vannak a posztjára.
Leszögezte, hogy
Oroszország érdekelt Ukrajna semleges státuszában. Putyin szerint az Egyesült Államokban Ukrajna "senkit sem érdekel", és az amerikaiakat csak a saját nagyságuk, vezető szerepük érdekli.
"Ha a leendő amerikai kormányzat a nemzeti érdekek felé orientálódik majd, akkor változhat Washington Oroszországhoz és az ukrajnai konfliktushoz való hozzáállása" - mondta.
Az amerikai választások kilátásairól szólva elmondta: Oroszországnak végeredményben mindegy, hogy ki lesz az elnök, Joe Biden vagy Donald Trump, és bármelyik megválasztott elnökkel együtt fog dolgozni. Meglátása szerint az amerikai Oroszország-politika a választások után sem fog megváltozni.
Biden hivatalban lévő elnököt kiszámítható, régi vágású politikusnak nevezte, a Fehér Házba visszatéréssel próbálkozó Trumppal szemben megfogalmazott vádakat pedig, amelyek szerint Oroszországnak kémkedett, teljes ostobaságnak és képtelenségnek mondta.
Putyin úgy vélekedett, hogy Trump "üldöztetése", az igazságszolgáltatási rendszert belpolitikai harcra való felhasználása "elégeti" az Egyesült Államok vélt vezető szerepét a demokráciák között.
Hangot adott álláspontjának, miszerint az európai vezetőkkel megoldásokat lehetne találni a problémákra, ha magabiztosabbnak lennének, és ha lenne bátorságuk megvédeni a nemzeti érdekeket. Hozzátette, hogy a nyugati döntéshozók szakképzettsége sok kívánnivalót hagy maga után. Szavai szerint Oroszország nem szorgalmazza az euroatlanti szolidaritás felbomlását, de maga a Nyugat halmoz hibát hibára.
Az orosz elnök azt állította, hogy Oroszország - vásárlóerő-paritás alapján - a világ négy legnagyobb gazdasága közé került, noha a Nyugat azt tervezte, hogy 6 hónapon belül aláássa a gazdaságát.
Németországgal kapcsolatban egyebek között elmondta, hogy a német tankok megjelenése ukrán földön "erkölcsi és etikai sokkot" okozott Oroszországban, a rakéták Kijevnek való szállítása pedig végleg tönkre fogja tenni az orosz-német kapcsolatokat.
Kifejtette álláspontját, miszerint
Németország a második világháború után soha nem volt teljesen szuverén, a jelenlegi német vezetésből senki sem védi a német nép érdekeit és Németország mind védelmi, mind információs téren az Egyesült Államoktól függ.
Az orosz-német kapcsolatok megszűnése az energiaágazatban Putyin szerint a német vállalatok versenyképtelenné válásához vezet, ami nemcsak Németország, hanem egész Európa számára súlyos következménnyel járhat.
Moszkva és Peking viszonyát mély érdekeken alapulónak, nem pedig szituatív jellegűek nevezte. Rámutatott, hogy Kína továbbra is Oroszország fő gazdasági partnere, a kétoldalú kereskedelem pedig meghaladja várakozásokat. Elmondta, hogy a két ország a jövőben is hadgyakorlatokat fog tartani és Moszkvának a haditechnikában is van mit ajánlania Pekingnek.
Putyin hangsúlyozta, hogy az Oroszország és Kína közötti együttműködés elrettentő erő a nemzetközi színtéren és a stabilitás garanciája. Azt hangoztatta, hogy a nyugati országoknak a sikerük érdekében integrálódniuk kell Kína gazdaságába, nem pedig akadályozniuk a fejlődését.
Az izraeli-palesztin konfliktus kiéleződéséért az Egyesült Államokat tette felelőssé, amely szerinte monopolizálta a helyzet kezelését. Az orosz vezető szerint Izrael válasza a Hamász támadására nem háborúra, hanem a gázai lakosság teljes megsemmisítésére hasonlít. Hangsúlyozta, hogy a problémát a kétállami megoldással kell rendezni.
Rishi Sunakot személyesen várják Svájcba
Telefonon beszélt egymással az ukrán elnök és a brit miniszterelnök. A Volodimir Zelenszkij honlapjára felkerült információ szerint a fő téma a június 15-16-án Svájcban sorra kerülő globális békecsúcs előkészítése volt.
„Biztos vagyok benne, hogy az Egyesült Királyság még a választások előtti időszak közepén is a legmagasabb szinten képviselteti magát a csúcstalálkozón” – mondta Volodimir Zelenszkij.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. június 5-én az ukrán-magyar határszakaszon 6220 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5523 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 64 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Ez történt szerdán:
Ukrán válság
- Az ukrán külügyminiszter Brüsszelben tárgyalt Antony Blinkennel
- Rekordösszeget költ jövőben Ukrajna fegyverkezésre
- A Kreml szerint Európában idegesek Trump győzelme miatt
- Októberben minden eddiginél nagyobb veszteségeket szenvedhetett az orosz hadsereg
- Kijev találkozót tervez Zelenszkij és Trump között
