Ukrán válság

12 órája

Az orosz hadsereg elfoglalta Voznyeszenka települést– frissül

995. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Az ukrán 24. gépesített dandár katonái 2SZ1 típusú alvázra szerelt 122 milliméteres önjáró tarackkal tüzelnek a kelet-ukrajnai Donyecki területen, Csasziv Jar térségében 2024. november 13-án

Forrás: MTI/EPA/Ukrán 24. gépesített dandár sajtószolgálata

Fotó: -

Cikkünk frissül!

A donyecki Voznyeszenka elfoglalásáról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Elfoglalta az orosz hadsereg a donyecki régióban lévő Voznyeszenka települést – jelentette be csütörtökön a moszkvai védelmi minisztérium.

A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előrenyomult, és 15 ellentámadást vert vissza. A moszkvai összegzés szerint a „különleges hadművelet” övezetében több mint kétezer, Kurszk irányában pedig mintegy 430 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

Vitalij Gancsev, az ukrajnai Harkiv megye Moszkva által kinevezett elöljárója azt mondta a RIA Novosztyinak, hogy az orosz erők beássák magukat Kupjanszk külterületein. Gancsev szerint a várostól északkeletre és délkeletre folytatódik az orosz offenzíva, így „elég nagy” ukrán csoportosítás kerülhet félig bekerített helyzetbe.

Az ukrán 24. gépesített dandár sajtószolgálatának képe a dandár katonáiról a lőállásukon a kelet-ukrajnai Donyecki területen, Csasziv Jar térségében 2024. november 13-án
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán 24. gépesített dandár sajtószolgálata

Vlagyimir Rogov, az Új Régiók Integrációkoordinációs Tanácsának társelnöke ugyanennek a hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy az orosz hadsereg „kiegyenesítette” a frontvonalat a Zaporizzsja megyei Novodorivka és Rivnopil között, és tovább nyomul nyugat felé. Rogov 12 négyzetkilométernyi terület elfoglalásáról tett bejelentést.

A moszkvai katonai tárca az elmúlt nap folyamán az Ukrajnában megsemmisített vagy eltalált katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint az ukrán hadiipart kiszolgáló egyik energetikai létesítményt, öt lőszerraktárt, négy harckocsit és 16 egyéb páncélozott harcjárművet, két nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és ugyancsak két vontatott tarackot, amerikai HIMARS-sorozatvetők hat rakétáját, továbbá 78 repülőgép típusú drónt.

Kurszk irányában az orosz hadijelentés szerint az ukrán fél egyebek mellett tíz harckocsit, két gyalogsági harcjárművet és 19 egyéb páncélozott harcjárművet veszített. 

Moszkva szerint a régióba augusztus 6-án betört ukrán erők több mint 32 580 embert, 212 harckocsit, 136 gyalogsági harcjárművet, 112 páncélozott személyszállító járművet, 1165 páncélozott harcjárművet, 940 gépkocsit, 281 tüzérségi löveget és 40 sorozatvetőt veszítettek.

Az ukrán 24. gépesített dandár sajtószolgálatának képe a dandár egyik katonájáról a lőállásukon a kelet-ukrajnai Donyecki területen, Csasziv Jar térségében 2024. november 13-án
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA/Ukrán 24. gépesített dandár sajtószolgálata

Horlivka belvárosában civilek sebesültek meg ukrán tüzérségi találatok miatt

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók településeiről is jelentettek csütörtökön ukrán tüzérségi és dróntámadást. A „Donyecki Népköztársaságban” lévő Horlivka belvárosában tíz civil sebesült meg ukrán tüzérségi találatok miatt. A luhanszki régióban különböző településeken egy polgári lakos életét vesztette, három pedig sérüléseket szenvedett.

Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) csütörtökön közölte: szakértői 60 milliárd rubelre (jelenlegi árfolyamon mintegy 230 milliárd forintra) becsülik azt a kárt, amelyet az ukrán hadsereg okozott az oroszországi brjanszki, belgorodi, kurszki, moszkvai, rjazanyi és volgográdi régiókban. A felmérés keretében több mint 25 ezer épületet és infrastrukturális létesítményt vizsgáltak meg.

Az SZK eddig mintegy 800 olyan külföldi „zsoldos” esetében emelt vádat, aki az ukrán fegyveres erők oldalán harcolt. Hetven vádlott – grúz, lett, litván, francia, amerikai, moldovai és svéd állampolgárok – büntetőügyében befejeződött a nyomozás. Az orosz bíróságok eddig több mint harminc zsoldost ítéltek el.

A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) bejelentette, hogy őrizetbe vett egy 21 éves orosz állampolgárt, aki egy, a Központi Szövetségi Körzetben működő hadiipari vállalatról továbbított adatokat az ukrán katonai hírszerzésnek (GUR).

Szergej Lavrov: rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál a konfliktus befagyasztása

Rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában, amelyet csütörtökön reggel sugárzott a Vesztyi FM orosz állami hírrádió.

Lavrov hangot adott álláspontjának, amely szerint az azt célzó javaslatok, hogy a harci érintkezés vonala mentén vagy tíz évre fagyasszák be a konfliktust, nem mások, mit „a minszki megállapodások új csomagolásban”, sőt annál is rosszabbak.

A minszki megállapodások véglegesek voltak. Ha akkor valaki vette volna a fáradságot, felismerhette volna, hogy így volt. A Donyec-medence egy kis részéről volt szó, őszintén szólva. Minden azért omlott össze, mert Volodimir Zelenszkij és előtte Petro Porosenko ukrán elnök kategorikusan a Donyec-medence ezen részének, amely Ukrajna maradt volna, nem akart különleges státuszt biztosítani, mindenekelőtt anyanyelvhasználati jog formájában

– magyarázta Lavrov.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter 
Fotó: Alexander Zemlianichenko / Forrás: AFP

A második minszki megállapodáscsomagot 2015 februárjában hozták tető alá a donyecki és a luhanszki „népköztársaság”, illetve Kijev között, Oroszország, Németország és Franciaország támogatásával. Célja az ukrajnai fegyveres konfliktus lezárása, és a Donyec-medencének az Ukrajnán belüli megtartása volt, széles körű autonómiajogokat biztosítva a régiónak. Az akkori ukrán, német és francia vezetők utóbb elismerték, hogy céljuk nem a kiegyezés volt, hanem időt akartak nyerni az ukrán hadsereg felfegyverzéséhez.

Lavrov az interjúban nehezményezte, hogy Nyugaton most sem törődik senki az ukrajnai orosz és oroszajkú lakosság megsértett jogainak helyreállításával. Megismételte, hogy Oroszország sosem zárkózott el a konfliktus tárgyalásos rendezésétől, rámutatva, hogy az ukrán vezetés maga tiltotta meg önmaga számára a párbeszédet Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerével.

Világos, hogy nem Zelenszkij az, aki ebben dönteni fog

– hangsúlyozta a miniszter, ismételten éreztetve, hogy Moszkva szerint az urán elnök mandátuma május 20-án lejárt.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajnában a jövőre tervezett elnökválasztás megoldja-e a kijevi hatalom legitimitásának kérdését, Lavrov azt mondta: 

ez attól függ, hogyan fogják őket lebonyolítani. Rossz példaként hozta fel a legutóbbi moldovai választásokat.

Lavrov Putyinra hivatkozva megismételte, hogy Oroszország nyitott a Donald Trump leendő amerikai elnök csapatával való kapcsolatfelvételre, megjegyezve, hogy „a labda az amerikai oldalon van”. Ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy 

Oroszország nem táplál semmilyen elvárást az új amerikai kormányzattal szemben, hanem a konkrét lépései alapján fogja megítélni.

Hangot adott véleményének, miszerint Washington alapállása sem az Ukrajnával kapcsolatos, sem az Európát érintő kérdésekben nem fog megváltozni, mert, mint mondta, az Egyesült Államok mindig is arra fog törekedni, hogy az ellenőrzése alatt tartson mindent, ami a NATO keringési pályáján belül, különösen ami a NATO területén történik.

Emellett az Európai Unió és a NATO közötti határok egyre inkább elmosódnak mind katonailag, mind politikailag. Hogy hogyan fogják ezt az ellenőrzést gyakorolni, azt csak találgatni lehet. Nem az én dolgom találgatni, de több lehetőség is van

– mondta az orosz külügyminiszter.

Kifejtette, hogy szerinte Trump alatt Kína megfékezése lesz az elsőrendű feladat az Egyesült Államok számára, Oroszországot pedig „mai fenyegetésnek” tekintik a tengerentúlon.

Ukrán atombomba készül?

Az ukrán külügyminisztérium november 13-án cáfolta azokat a médiajelentéseket, amelyek szerint Kijev tömegpusztító fegyverek kifejlesztését tervezné.

Ukrajna elkötelezett az atomsorompó-szerződés (a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés) mellett; nem rendelkezünk, nem fejlesztünk és nem is szándékozunk nukleáris fegyvereket beszerezni

–  mondta Heorhij Tykhij külügyminisztériumi szóvivő az X-en keresztül.

A The Times november 13-án az ukrán védelmi minisztériumnak készített dokumentum alapján azt írta,

Ukrajna hónapokon belül kezdetleges atombombát fejleszthet ki, ha Donald Trump elnöksége alatt megszűnne az Egyesült Államok katonai támogatása.

Trump hamarosan megnevezi az ukrajnai főtárgyalót

Donald Trump megválasztott elnök hamarosan kinevezhet egy ukrajnai békeküldöttet, aki az orosz–ukrán háború befejezéséről szóló tárgyalások vezetője lesz – írta a Fox News.

„Egy nagyon magas rangú különmegbízottat fognak látni, olyasvalakit, aki hiteles; a feladata az lesz, hogy megoldást találjon, eljusson a békerendezéshez” – mondta a lapnak egy meg nem nevezett forrás, aki szerint a kinevezésre rövid időn belül sor kerül.

Több mint 8400-an érkeztek Ukrajnából szerdán

Az ukrán–magyar határszakaszon 4169-en léptek be Magyarországra szerdán, a román–magyar határszakaszon belépők közül pedig 4309-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) az MTI-t csütörtökön.

A beléptetettek közül a rendőrség 49 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.

Ez történt szerdán:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában