Önerőből is emelhetne bért a BKV, de nem teszi

Bár a Budapesti Közlekedési Vállalat Zrt. (BKV) közleményében azt állította, hogy a cég menedzsmentje, valamint a baloldali fővárosi városvezetés „igenis szükségesnek tartja a béremelést”, Karácsony Gergelyék annak ellenére nem orvosolták ezt a problémát, hogy módjukban állna.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a kormányra igyekezett áthárítani a bérek reálértékének megőrzéséhez szükséges hatszázalékos emelés terhét a Kordás Lászlónak, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökének írt levelében, emellett pedig jóváhagyta a BKV igazgatósága által az idei évre elfogadott nulla százalékos béremelést tartalmazó üzleti tervet.

Karácsony Gergely helyettese több szakszervezeti vezetőnek azzal indokolta, hogy önerőből nem képesek megőrizni a dolgozók bérének értékét, hogy novemberre a főváros büdzséje emelés nélkül is mintegy 16 milliárdos mínuszt ér el.

Azt is állította, hogy büntetőjogi szankciókat vonna maga után, ha a deficitet tovább növelnék azzal, ha megadnák a bérszövetségbe tömörült fővárosi cégeknek az összesen nagyjából nyolcmilliárd forintot kitevő béremelést.

Ezt a Magyar Nemzet által megkérdezett jogi szakértő határozottan cáfolta.

Mint rámutatott: a költségvetés tervezésénél elsősorban a budapestieket közvetlenül érintő következményeket – például a szolgáltatás kiszámíthatóságát, amit a béremelés elmaradása esetleg veszélyeztethet – kell figyelembe venni.

Szavai szerint a főpolgármester-helyettesnek azzal is tisztában kell lennie, hogy a politikusok jogilag nem vonhatók felelősségre politikai döntésekért, ha a jogszabály által meghatározott formai kereteken belül járnak el. Mint mondta:

az, hogy a költségvetésből mire és hogyan csoportosítanak át összegeket, kizárólag akkor büntetőjogi kategória, ha illegális pénzeszközökből történik.

A szakember arra is kitért, hogy a legtöbb európai nagyváros a pandémiától függetlenül is bizonyos szintű hiánnyal küszködik, s az sem véletlen, hogy a járványhelyzetben az EU tagállamaiban felfüggesztették az államháztartási hiányra vonatkozó szankciós eljárást.

„A járványhelyzet idején keletkező deficit nem büntetőjogi, hanem közgazdaságtani kategória”

– nyomatékosította a jogász.

Szabó István, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének (BTDSZ) elnöke – politikai elfogulatlanságát hangsúlyozva – a Magyar Nemzetnek elmondta:

a BKV dolgozóinak jelentős részét már így is jelentős bevételkiesés sújtja,

hiszen például a járművezetők a túlóralehetőségek kiesése miatt a korábbinál jóval kevesebb pénzt visznek haza, gyakorlatilag a 2017-es szinten keresnek. „Ráadásul

a közlekedési vállalat teljesen indokolatlanul hozza még nehezebb helyzetbe a munkatársait

azzal, hogy a betegállományból visszatérőket további két hétre kiveszik az előre tervezett beosztásukból, ami sokszor jövedelemkiesést, egyes esetekben pedig kényszerszabadságot eredményez” – fejtette ki Szabó István, hozzátéve: sokan jelezték, hogy

emiatt akkor sem mennek betegállományba, ha például köhögnek.

A szakszervezeti vezető jelezte a BKV vezetésének e gyakorlat szerinte aggályos és etikátlan voltát. A Szabónak küldött válaszában

a területért felelős vezető is elismerte, hogy problémás az eljárásrend.

Ez meglehetősen visszás annak fényében, hogy a BKV még azt állította a kérdéseinkre válaszképpen kiadott, személyeskedő közleményben, hogy az úgynevezett HAY-rendszeren alapuló munkaköri és bértarifarendszerük „kiszámítható és piacképes bér elérését tette lehetővé minden munkatársunknak”. Ennek alátámasztására hozták fel azt is, hogy eddig nem kaptak sztrájkbejelentést. Ezt a kijelentést Szabó István ízléstelennek nevezte, hiszen szavai szerint a munkabeszüntetést egyedül a pandémia miatt nem kezdték még el szervezni.

Ismert: még április végén többnapos sztrájk kezdődhet.

Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester (j) és Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója