Ország-világ

2020.12.04. 07:00

Soros György félelmei – II.rész

A sorozat második részéből kiderül, Soros György soha egyetlen választáson, még egy helyi szakszervezeti választáson sem mert elindulni, így máig nem tudni, valaha is megválasztották volna-e bármilyen funkcióra.

New York, 2016. szeptember 21. Soros György magyar származású amerikai üzletember, a New York-i Soros Fund Management befektetési társaság, valamint az Open Society Institute (Nyílt Társadalom Intézet) elnöke részt vesz az ENSZ-közgyûlés 71. ülésszakának mentén a privátszektor vezetõi számára tartott kerekasztal beszélgetésen a viilágszervezet New York-i székházában 2016. szeptember 20-án. (MTI/EPA pool/Peter Foley)

Forrás: MTI/EPApool

Fotó: Peter Foley

Cikksorozatunk első részében bemutattuk Soros György múltját, ami a mai napig kísérti őt – írja a V4NA.

A második részben megmutatjuk, hogy Soros György soha egyetlen választáson, még egy helyi szakszervezeti választáson sem mert elindulni. Így azt sosem tudjuk meg Sorost valaha is megválasztották volna-e bármilyen funkcióra. A demokratikus választások helyett bevásárolta magát a politikába.

Soros György az elmúlt évtizedekben dollármilliárdokat halmozott fel pénzügyi spekulációival, pénzének nagy részét pedig alapítványán keresztül arra használja fel, hogy befolyást vásároljon magának a politikában.

Az ellentétes véleményeket elhallgattatja.

Soros György alapítványa, az Open Society Foundations évtizedek óta támogat világszerte több száz szervezetet, melyek mind a Soros birodalom érdekeit képviselik. Ezek olyan látszólag civil szervezetek, melyek úgy avatkoznak a politikába, hogy őket – ahogy főnöküket sem -, senki meg nem választotta és melyek amikor Sorosnak szüksége van rá hatással tudnak lenni egy-egy ország politikai életére is.

Hogyan szerez magának befolyást Soros, hogy közben nem kell megmérettetnie támogatottságát?

Az üzletember nem titkoltan a Demokrata párt egyik legnagyobb mecénása az Egyesült Államokban. A 2016-os választási ciklusban, ami végül Hillary Clinton bukásával végződött Soros több mint 25 millió dollárt fektetett be demokrata kötődésű jelöltek támogatására.

Idén megtriplázta tétjeit.

Az általa alapított, a demokraták támogatásait koordináló Politikai Akcióbizottság, a Democracy PAC az Egyesült Államok Szövetségi Választási Bizottságának (Federal Election Commission) adatbázisa szerint 77,7 millió dolláros bevételre tett szert. Ebből eddig 73,3 millió dollárt szét is szórtak különböző szervezeteknek. A kiadások között szerepelnek jelölt-támogatások, banki költségek, illetve jogi tanácsadás is.

Az adatok szerint Soros személyesen 5,6 millió dollárt tolt az akcióbizottságba, a Fund For Policy Reform nevű szervezet pedig további 46 millió dollárt utalt. Ezt a szervezetet is a tőzsdespekuláns hozta létre tíz évvel ezelőtt, 100 millió dollárt fordított rá az alapításakor.

Kapcsolatok

Soros számtalan politikussal ápol jó kapcsolatot Európában is az egyes országok vezetői, az Európai Bizottság tagjai, és

európai parlamenti képviselők között is vannak szövetségesei.

Az előző európai parlamenti ciklusban kiszivárgott egy lista is, melyen több száz olyan EP-képviselő szerepel, akik megbízhatónak számítanak Soros hálózata szerint.

A milliárdos tehát pénzén és szervezetein keresztül befolyásolja a politikát, őt azonban sosem választották meg efféle tisztségre, soha senki nem adott neki erre felhatalmazást, hiszen soha nem is merte megmérettetni magát egyetlen választáson sem, így nem kellett kockáztatnia azt, amitől fél, a politikai bukás lehetőségét sem.

A nagy sajtó svindli

A Financial Times Sorosról szóló cikkében kiemeli, hogy Soros György a liberális demokrácia és a nyílt társadalom zászlóvivője, aki elkötelezett a nyitottság, médiaszabadság és az emberi jogok iránt.

Ezzel szemben az üzletember, a sajtót is befolyásolja,

a liberális mainstreamtől eltérő vélemények rendszeresen letiltásra kerülnek, vagy egyszerűen meg sem jelenhetnek a Soros-pénzelte médiumokban.

Erre számos példát láthattunk az elmúlt évekből, de már idén is több esetre fény derült.

Nyáron lemondásra kényszerült a The New York Times publicisztikai rovatának vezetője, James Bennet. Bennet távozásával egyidejűleg leváltották a publicisztikai rovat helyettes vezetőjét, Jim Daót is, akit hírszerkesztőségi munkára helyeztek át.

A rovatvezetőnek azért kellett távoznia,

mert megjelentette Tom Cotton, Arkansas állam republikánus szenátora véleménycikkét az Egyesült Államokat megrázó Black Lives Matter tüntetéssorozatról.

A Vessétek be a katonákat (Send In the Troops) című cikkben Cotton amellett foglalt állást, hogy az erőszakos tüntetőkkel szemben keményen kell fellépni, akár a katonák bevetésével is.

Soros Györgynek is vannak érdekeltségei a NY Timesban. 2018-ban az amerikai tőzsdespekuláns egyik befektetési ügynöksége, a Soros Fund Management LLC több mint 3 millió dollár értékben vásárolt New York Times részvényeket.

De a New York Times háza táján ez pár hónapon belül már a második komoly botrány volt.

Néhány hónappal ezelőtt a lap Joe Biden szexuális zaklatási vádjairól írt, azonban Biden stábjának nyomására cenzúrához folyamodott.

Akkor a Fox News arról is beszámolt, hogy a leendő amerikai elnök munkatársai nyomást gyakoroltak a NY Timesra. A tévécsatorna szerint a lap a Biden-kampány kérésére korrigálta a szexuális zaklatási vádakról szóló cikkét.

Novemberben Soros György a Project Syndicate nevű lapban tett közzé publicisztikát, melyben az Európai Unió vezetőinek adott tanácsokat és melyben

Lengyelországot és Magyarországot is támadta, azok megbüntetését követelte.

A cikkre, Orbán Viktor magyar miniszterelnök válaszcikkel reagált,

amit azonban a Soros szócsöveként is elhíresült lap nem közölt le.

A Project Syndicate hasábjain egyébként évek óta rendszeres publikál Soros, az ellenvéleményeket azonban cenzúrázzák.

Falak mögé bújik

Soros György így szinte érinthetetlen, nyílt vitát nem lehet folytatni vele, hiszen az általa kiépített hálózaton keresztül befolyásolja a politikát és a közvéleményt. A milliárdos az általa pénzelt szervezetek és médiumok mögé bújik.

De Soros valódi falak mögé is elbújik, nem csak a szervezeti mögé.

2019 elején az illegális migráció megállítása érdekében a mexikói határra építendő kerítésről szólt a vita az Egyesült Államokban.

A migrációt támogató Soros György természetesen ellenezte a kerítés megépítését, újságírók azonban kiderítették, hogy ha a saját vagyonáról van szó, akkor már nincs ellene a kerítéseknek a milliárdos.

Soros New York-i birtokát ugyanis több méteres beton kerítés veszi körül, amit kamerákkal és külön biztonsági szolgálattal is őriztet.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában