2023.03.03. 06:39
Alapjogokért Központ: Brüsszel mondvacsinált kifogásokkal húzza az időt
Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója úgy látja, az Európai Bizottság kifogásai mögött a gyermekvédelemmel kapcsolatos véleménykülönbség húzódik meg.
Az Európai Bizottság épülete Brüsszelben, Belgiumban 2023. január 3-án
Forrás: Anadolu Agency/AFP
Fotó: Dursun Aydemir
A magyar kormány továbbra is nyitott a kompromisszumokra, mint ezt az elmúlt egy év tárgyalássorozatánál tapasztaltuk – emelte ki a Magyar Nemzetnek Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós kutatási igazgatója. A Magyarország és az Európai Bizottság előtt álló további tárgyalásokkal kapcsolatban a szakértő kiemelte, hogy a hazánknak járó európai uniós források megszerzéséhez és folyósításához az EB a magyar igazságügyi rendszer módosítását és finomhangolását fogalmazta meg elvárásként, március végi határidővel.
Kovács Attila emlékeztetett arra, hogy döntés született tavaly decemberben a helyreállítási alapról és többéves pénzügyi keretről.
Mint ismert, a helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz (RRF) részeként 2300 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás nyílik meg Magyarország számára. Ennek az összegnek a 48 százaléka olyan programok finanszírozására fordítható, amelyek segítik a klíma- és energiapolitikai célok elérését, 30 százaléka pedig a digitális infrastruktúra, a digitális közszolgáltatások fejlesztését, a vállalatok digitális átmenetének támogatását teszi lehetővé. Az operatív programok esetében a magyar társfinanszírozással együtt 14 ezermilliárd forint áll rendelkezésre 2027 végéig: ebből több mint négyezermilliárd forintot már jóváhagyott az EB az agrár- és vidékfejlesztési programokra, így az árfolyamtól függően 9-10 ezermilliárd forint jut a többi operatív programra.
Az Európai Bizottság megítélése szerint Magyarországon a politikusok szerepvállalása miatt a 21 alapítványi fenntartású egyetem közül 10 esetében vannak aggályok. Kovács Attila szerint az Európai Bizottság említett kifogása a kettős mérce tipikus példája, ugyanis más uniós országokban is ülnek aktív politikusok egyetemi kuratóriumokban.
Kovács Attila a lapnak ugyanakkor kifejtette azt is: az Európai Bizottság eddigi hozzáállása sajnos azt valószínűsíti, hogy az uniós testület újabb és újabb, mondvacsinált kifogásokkal és elvárásokkal él majd hazánkkal szemben. A bizottság által hangoztatott technikai kifogásai mögött egy alapvető politikai, ideológiai szembenállás húzódik meg: ez pedig a gyermekvédelemmel kapcsolatos véleménykülönbség.
Szerinte míg Brüsszel a genderlobbi nyomásának engedelmeskedve beengedné az iskolákba az érzékenyítő témákat, a magyar kormány határozottan kiáll a családok és a gyermekek védelmében.
A teljes cikket itt olvashatja el.
