2009.11.04. 17:42
Újra készülhetnek a kistelepülések pályázói
<p>Országszerte óriási<br /> várakozás övezi az Új<br /> Magyarország Vidékfejlesztési Program<br /> (ÚMVP) hármas tengelyének hamarosan<br /> ismét megnyíló forrásait, ami<br /> azt jelzi, hogy a kistelepülések nem fogytak ki<br /> az ötletekből: a<br /> mikrovállalkozások, a falusi turisztikai<br /> szolgáltatók, a civil szervezetek és<br /> az önkormányzatok is készen<br /> állnak az újabb fejlesztésekre. A<br /> január óta eltelt hónapokat sokan arra<br /> használták, hogy minél<br /> tökéletesebben<br /> előkészítsék projektterveiket a<br /> következő, novemberi szakaszra.</p>
Már most látszik, hogy mind a négy
témakör iránt nagy lesz az
érdeklődés a
Körösök völgyében
és sorra érkeznek majd be a
támogatási kérelmek a
dél-alföldi
akciócsoporthoz. Biztosra vehető, hogy
a turisztikai fejlesztéseket célzó
kiírás különösen
megmozgatja a jelentkezők
fantáziáját, az idegenforgalom
ugyanis az a terület, amitől
áttörést remélnek
Békés megyében. A
szálláshelyfejlesztésre
szánt források sokak terveinek
valóra válását
segíthetik, természetesen elsősorban
a falusi vendéglátóhelyek
kínálatának
bővítésével,
minőségük
javításával – fejtette ki
Debreceni Lajos. A
Körösök Völgye
Akciócsoport Nonprofit Kft.
ügyvezetője hangsúlyozta: a
helyiek tudják, hogy nem a kereskedelmi
szálláshelyek
bővítésére nyílik
mód az ÚMVP III. tengelye
keretében, a
magánszálláshelyek
körében azonban a magasabb
minőséget és a szélesebb
szolgáltatási skálát
eredményező fejlesztések
egyaránt hozzájárulhatnak a
Békés megyei
települések vonzóbbá
tételéhez.
A következő időszakban arra
szeretné ösztönözni az
érintetteket az akciócsoport
vezetése, hogy minél több
szolgáltatót vonjanak be az
idegenforgalom
élénkítésébe.
Annál is inkább, mert még mindig
nincsenek eléggé kihasználva a
vízi turizmusban rejlő
lehetőségek, és ezen a téren
látványos eredményeket lehetne
elérni színvonalas, ötletes
beruházásokkal. Régóta
szerepel az elképzelések között
egy oktató hajó üzembe
állítása, mely az
általános iskolásoknak az erdei
iskolák mintájára adna teret
ismereteik bővítésére. A
járművel bejárhatnák az
egész környéket, mialatt a vizes
élőhelyekről, a természeti
értékekről, a növény-
és állatvilágról
tartanának bemutatót számukra
– magyarázta az
ügyvezető.
A mikrovállalkozásoknál a
megújuló energiaforrások
jobb kihasználása, a
vállalkozásfejlesztés
haladó technikáinak
elsajátítása, illetve a helyi
élelmiszer-feldolgozás
feltételeinek javítása – ide
értve a tejtermékeket és
hentesárukat előállító
termelők projektjeit – szerepelnek a tervek
között. Miután célszerű,
sőt kifejezetten ajánlott
összehangolni a III. tengely
beruházásait a
LEADER-projektekkel, az ügyvezető
arra számít, hogy a LEADER
november 16-i lezárultával egy
hónapra, december közepéig
megnyíló intézkedésekre
még nagyobb figyelem irányul majd. Igaz,
élénk volt az
érdeklődés a januárban
lezárult szakaszban is, ám mostanra
még többen készítették
elő terveiket a 18 települést
és 63 ezer lakost számláló
akciócsoportban.
Szintén a mikrovállalkozások
aktivitására számítanak a
leginkább
Dél-Dunántúlon, ahol a
zselici térségben összesen
1,5 milliárd forintot használhatnak fel a
négy támogatási célra.
Még így sem elég a forrás,
legalábbis az igényekhez képest,
de számottevő – fejtegeti a
Zselici Lámpások
Vidékfejlesztési Egyesület
elnöke. Bosznai
Tamásné elmondta, hogy a
legkülönbözőbb területeken
tevékenykedő cégek aktív
részvételére
számítanak a november közepén
induló időszakban, és az eddigi
jelzések szerint bőven lesz is
jelentkező.
Sokat remélnek a
falumegújítást
célzó támogatásoktól
is, hiszen a térség
községeinek önkormányzatai
önállóan nem engedhetnék meg
maguknak a közösségi terek,
épületek, parkok
felújítását.
Beszédes adat, hogy az
akciócsoporthoz tartozó 48
település közül 35
hátrányos helyzetű, akik
önerőből még a kisebb
léptékű fejlesztések
kiadásait sem képesek előteremteni.
Noha egy játszótér
építése máshol talán
nem tartozik a nagyberuházások
sorába, errefelé mégis sok
hasonló próbálkozás fulladt
kudarcba korábban. Most azonban sikerülhet
nekik, ami az itteni lakosok
életminősége
szempontjából
kulcsfontosságú.
A várakozások szerint az ország
északkeleti csücskében is a
turizmus és a mikrovállalkozások
fejlesztése lesz a két fő
csapásirány. A közel 90 ezer lakost
számláló szatmári
térségben markáns szerep jut az
idegenforgalomnak, aminek bázisát a
környék irodalmi múltja, az erre
alapozott emlékhelyek és a
kiegészítő
szolgáltatások adják –
fejtette ki Izsó Gabriella, a
Szatmár LEADER Egyesület
munkaszervezetének vezetője.
Kihasználva például a
Móricz Ház
közkedveltségét, vagy a
Kölcsey Ferenc óta
országszerte ismert Szatmárcseke
népszerűségét, a helyi
közösség arra
összpontosít, hogy minél nagyobb
számban látogassák az emberek az
irodalmi múlt emlékhelyeit. Ám a
vendégeket csak akkor lehet idevonzani és
néhány napig itt is marasztalni, ha
sokrétű szolgáltatási
kínálatot sikerül eléjük
tárni, kezdve a gasztronómiai
különlegességektől a
kulturális élményeken át az
aktív kikapcsolódási
lehetőségekig – mindezeket
támogatja az ÚMVP.
Persze nem mindenütt lehet a turizmus a
vezérfonal: a környéken is
számos olyan falu akad, amely
kevéssé látogatott és
egészen más gondokkal küzd. Az
eldugott községekben a
munkahelyteremtés és a
közösségfejlesztés kerül a
középpontba. Néhány új
vállalkozás tucatnyi embernek adhat
munkát, a közösségek pedig
új erőre kaphatnak a megújuló
terekben indított programokba
bekapcsolódva.
Készült az Európai Unió,
a Magyar Köztársaság Kormánya
és az ÚMVP Irányító
Hatósága
támogatásával
Európai Mezőgazdasági
Vidékfejlesztési Alap: a vidéki
területekbe beruházó
Európa.