Piacra jutás a LEADER segítségével

A Földművelésügyi és

Vidékfejlesztési Minisztérium

(FVM) és a Magyar LEADER

Szövetség vezetői 2008 tavasza

óta keresik annak az útját, hogy a

vidék gazdasági

megerősítését

célzó LEADER program

gazdasági és civil szereplői

miként válhatnak minél

aktívabb részeseivé a

megújulásnak. Az elkészült

javaslat egy komplex fejlesztési csomagot

tartalmaz, amely szerint a termelők önmaguk,

családjuk és közel

álló üzleti partnereik

igyekezetére alapozva vehetnének

részt a piacra jutás

megszervezésében. A Magyar LEADER

Szövetség és az Új

Magyarország Vidékfejlesztési

Program (ÚMVP)

Irányító

Hatósága által

koordinált LEADER típusú

konzorcium és

agrár-vidék dinamikus klaszter

elnevezésű kezdeményezés a

kistermelőknek, a

családi-, mikro-,

kis- és közepes

vállalkozásoknak kíván

lehetőséget nyújtani a

fogyasztók hatékonyabb

elérése, a kiterjedtebb piaci

szerepvállalás feltételeinek

megkönnyítése

érdekében.

A lassan két évtizedre visszatekintő

európai „LEADER-mozgalom”

ugyanis a közösségi

vidékfejlesztés

sikertörténete. A LEADER

megközelítés helyes és

hasznos alkalmazásához

Magyarországon egy

kísérleti szakasz, majd az ezt

követő LEADER+ program nagyon

hasznos tapasztalatokkal szolgál.

Időközben egyre

nyilvánvalóbbá vált, hogy a

vidékfejlesztésben projektjeikkel

részt vevő, minőségi

termékeket előállító

helyi gazdák és vállalkozók

elemi érdeke a megtermelt javak piaci

értékesítésének

megszervezése már létező

csatornák útján vagy új,

innovatív megoldások

kidolgozásával.

Amennyiben az elképzelés

megvalósul, annak végső

kedvezményezettjei – a jövedelemhez

jutó helyi termelők mellett

– a fogyasztók lesznek. Az

országos szintű, sőt egy

következő szakaszban akár a

határokon átnyúló

együttműködés ugyanis

közös érdekeltségen alapul. Az

értékesítési

hálózatban kizárólag a

magyar vidéki gazdaságok,

kisüzemek, műhelyek

által termelt vagy készített

saját termékekkel –

élelmiszertől a kézműves

portékákig – lehet részt

venni, melyeken kívül helyet

kapnának a sokrétű falusi

turisztikai szolgáltatások is. A piaci

megjelenés biztosítása

fejében a tagoknak szigorúan

ellenőrzött minőségi

feltételeknek kell majd eleget tenniük,

így előnyt élveznek az eleve

védjeggyel vagy hasonló

minősítéssel ellátott

termékek – ez azonban elengedhetetlen a

fogyasztók védelme és

nagyobb megelégedése

érdekében. Az

értékesítés a tervek

szerint franchise-rendszerben, és egy

ezt kiegészítő internetes honlapon

történne.

Számos hazai és nemzetközi

kutatás igazolja, hogy a

„Vegyél

helyit!”-típusú

kezdeményezésekre van igény,

hiszen a földink iránti bizalmon

kívül további érvek a

frissesség, a kisebb távolság

miatti szállítási,

raktározási

költségcsökkenés okozta

árelőny, valamint a viszonylag kedvező

ár/érték arány. Az

érem másik oldala, hogy a

családi gazdaságok

többsége képtelen egymaga helyt

állni a megváltozott

termelési-piaci körülmények

között: nehéz egyszerre

biztosítani a minőséghez

szükséges pénzt, szaktudást

és munkát, illetve küzdeni a

lokális és távolabbi

piacokért az

erőfölényüknek tudatában

lévő áruházláncokkal.

A nyereséges működéshez ma

már nélkülözhetetlen

módszerek, technikák,

szolgáltatások igénybe

vétele egy-egy

kisvállalkozás

számára jelentős kiadással

járna, de egy hálózati

együttműködésben

tevékenykedő „partner” ezeket a

költségeket megoszthatja a

hálózat többi tagjával.

Mindez ahhoz jelenthet segítséget, hogy a

termelők képesek legyenek hatékonyan

és takarékosan irányítani

saját tevékenységüket,

megfeleljenek az

agrárbeszállítás

feltételrendszerének, és nem

utolsó sorban felfedezzék a partnert a

másikban.

A tervezet egyik sarkalatos pontja a

termelők és

kereskedők kapcsolatának

egyértelmű, átlátható

és mindkét fél

számára előnyös

pozíciót biztosító

rendezése. A logisztikai háttér

fejlesztése, a sok szálon futó

tevékenységek összefogása

és felügyelete szintén kiemelt

jelentőséggel bír, amelyhez

hasonló funkciót a

mezőgazdasági ágazatban a

termelői értékesítő

szervezetek (TÉSZ) és a

termelői csoportok már ma is

ellátnak.

A TÉSZ-ek működési

logikáját venné alapul és

egészítené ki az

ötletgazdák által javasolt

LEADER piac- és

bolthálózat, ahol a tagok

termékeihez juthatnának hozzá a

vásárlók. Utóbbi

elképzelhető egy önálló

üzlethelyiségben, mozgóboltban, de

akár egy erre nyitott

üzlethálózat ilyen célra

fenntartott polcain is, míg piac alatt

természetesen az igazi, szabadtéri piacot

érthetjük. A rendszerben a konkrét

elárusítóhelyek

kialakításán túl

kiemelkedő szerepe van a termelők

menedzselésének és

képzésének is. A cél egy

olyan fenntartható modell

kialakítása, ahol a

termelő, a kereskedő

és a fogyasztó egyaránt

nyer, ezáltal pedig az érintettek nemcsak

egy terméklánc résztvevői

lesznek, de egy értékes

közösség tagjainak is érezhetik

magukat.

A program elindítását

szeptember elején, a budapesti

Agrárexpón jelentette be a

klaszter fő támogatója, az

FVM, illetve a stratégiai

partnerek, a Magyar LEADER

Szövetség, a Co-op Hungary

Zrt., valamint a

Kelet-Közép-Európai Kis-

és Középvállalkozók

Szövetségének

képviselői. A további partnerek

között megtalálható a

Települési Önkormányzatok

Országos Szövetsége, a

Falusi és Agroturizmus Országos

Szövetsége, a Magyar

Agrárkamara, az ÖKO-LAND

Szövetség Egyesület és a

különböző

terméktanácsok, de

számítanak a LEADER Helyi

Akciócsoportok (HACS), a Helyi

Vidékfejlesztési Irodák, az

ÚMVP képző szervezetek

és más érintettek

közreműködésére is. Az

előkészítést és a

menedzselést felvállaló

klaszter Európában

egyedülálló módon a hazai

LEADER HACS-ok alkotta országos

hálózati szervezetre támaszkodna.

A LEADER-szemlélet a gyakorlatban ilyen

módon lehet képes valódi

mozgalommá szervezni a vidék

fejlesztését, és egy

tető alá hozni az abban részt venni

szándékozókat.

Készült az Európai Unió,

a Magyar Köztársaság Kormánya

és az ÚMVP Irányító

Hatósága

támogatásával

Európai Mezőgazdasági

Vidékfejlesztési Alap: a vidéki

területekbe beruházó

Európa.