Példaértékű programok, befogadó közösségek

A gyöngyösi Károly Róbert

Főiskolán rendezett fórum a

roma integrációval kapcsolatos

programok megvalósítása

során keletkezett tapasztalatok

cseréjét, és a kidolgozott,

működő módszerek

elterjesztését célozta.

Mintaértékű

kezdeményezéseket ismerhettek meg a

jelenlévők az előadók

beszámolóiból, akik

egyöntetű meggyőződése, hogy

a 6-800 ezer közé tehető

magyarországi roma kisebbség

beilleszkedése nem ábránd, hanem

tudatos lépéseket feltételező

társadalmi

szükségszerűség.

A rendezvény ötlete azt követően

született, hogy négy megye

szomszédos helyi

vidékfejlesztési irodái

(HVI) és többcélú

kistérségi társulásai

között az elmúlt

másfél-két esztendőben

visszatérően felvetődött,

miként lehetne megfoghatóbbá tenni

az együttműködést –

magyarázta dr. Eperjesi

Tamás, a hatvani HVI

vezetője.

Az ÚMVP Irányító

Hatóság

megbízásából a Szonda

Ipsos által végzett, 7 030

fő megkérdezésén

alapuló

közvélemény-kutatás azt

mutatja, hogy a 10 ezer fő alatti

települések 86

százalékában élnek

romák. A megkérdezettek 43%-a

békés

együttélésről számolt

be, 45% említett ritka, de nem túlzottan

zavaró konfliktusokat, 11% pedig komoly

problémákat érzékel.

Utóbbiak mégis mintha nagyobb visszhangot

kapnának, azt sugallva, hogy ez az

általános, pedig a tapasztalatok

közel sem erre utalnak. Emellett be kell

látni, hogy a közeg sokhelyütt

rendkívül elutasító a

romákkal szemben, akik – hiába

minden igyekezet – önerőből,

külső segítség

nélkül nehezen képesek

előrelépni.

- Mára már elindultak olyan

fejlesztések, amelyek

bizonyíthatóan

hozzájárultak ahhoz, hogy egy kisebb

közösségben a romák

megtalálják a helyüket, és

sikerült elérni, hogy mindenfajta

elkülönülés nélkül, a

társadalom szerves részeként

vegyenek részt a mindennapokban – emelte

ki a HVI-vezető. A jó

példákból aztán

mások is ötleteket meríthetnek,

hiszen a bevált módszerek

átültethetőek.

Elsősorban tehát az oktatás, a

foglalkoztatás és a

vállalkozásfejlesztés terén

van tennivaló, itt mutatkozik a legnagyobb

szükség a romák

támogatására. Mivel leggyakrabban

az állásszerzés okoz

problémát, amelynek egyik fő oka a

megfelelő képzettség hiánya,

a tanulás ösztönzése, a

munkaerőpiaci igényekre választ

adó képzések

indítása az egyik alapvető

irány – erre kell forrásokat

találni. Az uniós

támogatások egy részét

célszerű ilyen célokra

fordítani, amire minden esély megvan,

miután az képzés az egyik

lényeges felhasználási

területe az ÚMVP

vidékfejlesztési forrásainak.

Nem szabad megfeledkezni ugyanakkor a

közösségfejlesztésről sem,

hiszen az integrációs programok ott

lehetnek valóban sikeresek, ahol befogadó

közegben tudják azokat

megvalósítani.

Legalább ennyire fontos, hogy a helyi

igények számbavétele előzze

meg egy-egy helyszínen a cselekvést,

hiszen az elvárásokhoz,

elképzelésekhez igazodva lehet a

legbiztosabban célba érni –

hangsúlyozta Puporka

Józsefné, a Zagyvaság

LEADER Helyi Akciócsoport alelnöke,

egyben a boldogi cigány kisebbségi

önkormányzat elnöke. Nem vezet

sok jóra, ha kívülről

határozzák meg a fejlődés

irányát, külső szemmel

akarják levezényelni a projekteket.

Fontos, hogy ezek többsége nem

kizárólag a romákat, hanem a

lakosság szélesebb körét

érinti, ezért a közösség

minél nagyobb részvétele és

kölcsönös akarata szükséges.

Nem lehet általánosságban

beszélni a romákról,

és hiba lenne különálló

kategóriába sorolni, majd így,

egyfajta karanténban kezelni őket –

véli Puporkáné.

Ahányan vagyunk, annyiféle

problémával küzdünk, ebben is

ugyanolyanok vagyunk, mint bárki más.

Képességei szerint ki ilyen, ki olyan

téren léphet előre – amihez

azonban elkél a segítség. A

LEADER program forrásai

például nagyon hasznosak lehetnek a sok,

egymással összefüggő, kisebb

összegből megvalósítható

program számára, különösen

most, a gazdasági válság

idején. Az alelnök szintén

hangsúlyozta az oktatási programok

eredményességét: korábban

mentorpedagógiai programot

valósítottak meg, amelynek

részeként roma fiatalokat sikeresen

lehetett ösztönözni a tanulásra.

A most elérhető

vidékfejlesztési források

segítségével ilyen és

hasonló projekteket terveznek, és

főként sokat remélnek a

LEADER nyitottságot,

összefogást hirdető

szemléletének

meggyökerezésétől.

Készült az Európai Unió,

a Magyar Köztársaság Kormánya

és az ÚMVP Irányító

Hatósága

támogatásával

Európai Mezőgazdasági

Vidékfejlesztési Alap: a vidéki

területekbe beruházó

Európa.