Átlátszóan a PET-ről

A PET története az 1940-es évek elején, Angliában kezdődött, mikor is a háború miatt egyre inkább érezhetőbb volt néhány alapanyag hiánya. Az igazi térhódítása csak az 50-es évek második felében kezdődött, amikor műanyag szálakat készítettek ebből az anyagból, végül a 70-es években már megjelentek az első PET palackok. Felhasználásuk azóta is töretlen, azonban hulladékká válásuk után komoly környezeti problémát okoznak.

Az Európai Unió jogalkotói igyekeznek egyre többet tenni azért, hogy tiszta és fenntartható környezetben éljünk és ezért is szorgalmazza az úgynevezett körforgásos gazdaság modellt. A modell lényege, hogy ami egyszer már bekerült a termelési láncba, az minél tovább maradjon is benne, ha valamiből hulladék lett, annak anyagát használjuk újra. A pandémia előtti időszakban az EU 27 tagállamában az átlagos kommunális hulladékképződés évente 502 kg/fő volt, Magyarországon 387 kg/fő az Eurostat adatai szerint, melyből a PET igaz csak néhány százalékot tesz ki, de kis fajsúlya miatt ez is jelentős térfogat. Talán ennél is elkeserítőbb, hogy míg Európa egyes részein a PET újrahasznosítása 92 százalékos, hazánkban épphogy elérjük a 35 százalékot, viszont kis odafigyeléssel bárki tehet azért, hogy a helyzet javuljon.

Fontos leszögezni, hogy a PET, mint csomagoló anyag nem rossz, épp csak a megfelelő módon kell vele bánnunk. Először is igyekezzünk kerülni a felesleges használatát. Kis kiszerelésű innivalók helyett, használjunk nagyobbakat, amiket kulacsinkban kisebb mennyiségben is tudunk tárolni. Kerüljük a sokszoros felhasználást, néhány utántöltést követően váljunk meg tőle. Illetve, ha már nincs rá szükségünk, akkor gondoskodjunk arról, hogy üresen, összepréselve, nem erősen szennyezett állapotban a megfelelő gyűjtőedénybe kerüljön, elősegítve a kör-forgásos gazdaságot és a PET-ek újjászületését. De mit tehetünk, ha már valaki felelőtlenül eldobta az útszélén?

Szerencsére elmondhatjuk azt, hogy mindenki szeretne egyre inkább kicsit többet tenni a környezetéért, és számos akcióprogramot hoztak már létre, hogy felhívják a figyelmet a hulladékokkal kapcsolatos problémákra. Ilyen például a „TeSzedd!”, ami egy önkéntes szemétszedési akció, mikor is az ország több pontján évente néhány napra mindenki zsákot ragadhat és felszámolhatja a környékén lévő, felelőtlenül eldobált szemetet. Ezen kívül, igaz kicsit szűkebb területen, de kifejezetten a PET palackokra fektetve a hangsúlyt, részt vehetünk akár a PET Kupán is, ahol többedmagunkkal az általunk épített tutajokkal vehetjük fel a harcot a Tiszán úszó PET palackokkal 2013 óta.

E környezetvédelmi és gazdasági célok megvalósításához elengedhetetlen a megfelelő szakember-utánpótlás, amely környezetmérnökképzés elérhető a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karán.

Romenda Roland Róbert
tudományos segédmunkatárs
Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet