Egyre népszerűbb a FUX karbonszálas távvezetéke

A világ iparának egyre növekvő ütemű fejlődése – új berendezések, gyártósorok és üzemek megjelenése – hirtelen növekvő villamos-teljesítményigény növekedéssel jár. Ezt a kihívást most hazánkban is megtapasztalhatjuk, hiszen a villamos hálózatok sok helyen nincsenek felkészülve a folyamatosan növekvő kapacitás kielégítésére. A kábelgyártásban európai hírű FUX Zrt. szakemberei folyamatosan figyelik ezeket a nemzetközi trendeket, és gyártói oldalon keresik az új, versenyképes megoldásokat.

Innovációs díj a fejlesztésért

Közép- és Kelet-Európában egyedül a FUX Zrt. gyárt szénszálas erősítésű távvezetéksodronyt – mondta érdeklődésünkre dr. Barkóczi István, akitől megtudtuk, az Európában egyre népszerűbb, innovatív termék története több mint fél évtizeddel ezelőtt kezdődött. A FUX szakemberei ekkor vették fel a kapcsolatot az amerikai CTC Global fejlesztő csapatával. A tengerentúli mérnökök felismerték, hogy ha az acélerősítést karbonszál erősítésű kompozit anyagra cserélik, egy közel azonos szilárdságú, de jóval könnyebb távvezeték készíthető, és ez versenyképes szerkezeti anyagnak bizonyulhat a piacon. További előnye a terméknek, hogy a hagyományosan használt vezetékekhez képest, sokkal kisebb mértékben terheli a környezetet. 

A CTC Global azonban csak a karbonszál erősítésű kompozit anyagot készíti, távvezetéket nem gyárt, és itt jött a képbe a FUX Zrt., amely a sikeres együttműködésnek köszönhetően ma már a térségben kizárólagos partnerként végzi ennek a speciális távvezeték csoportnak a gyártását. Komoly elismerés a miskolci vállalkozás mérnökei számára, hogy a gyártás fejlesztéséért és a gyártásért 2020-ban megkapták a Magyar Innovációs Szövetség „Innovációs Díját”.

Megtakarítás – beszédes számok

De mi az a különleges tartalom, ami megkülönbözteti a karbonszálas vezetéket a hagyományostól? A karbon kompozit szív nagy szakítószilárdságú, kis nyúlású és rendkívül könnyű. Ezen szív köré nem szokványos alumíniumhuzalokat sodornak, hanem ki­lágyított, trapéz alumíniumhuzalokkal borítják be a szénszálat, amelynek térkitöltése sokkal jobb, mint a hagyományos változaté, így jobb vezetőképességgel is rendelkezik.

A megtakarítás és a széndioxid kibocsátás csökkenés szemléltetésére dr. Barkóczi István beszédes példákat hozott. Ha veszünk egy 160 kilométer hosszú, nagy átviteli kapacitású, magas feszültségű vonalat – például a Göd-Sajószöged 400 kilovoltos szakaszt – és ezen a klasszikus acélsodrat erősítésű vezetéket karbon kompozitosra cseréljük, akkor a veszteségek felszámolása olyan mértékű megtakarítást jelent, mintha 2,5 millió darab 100 Wattos izzót lecserélnénk korszerű LED világítótestre (napi 4 órás üzemidőt feltételezve). Ha a CO2 egyenértéket nézzük, akkor a környezetterhelés csökkenése akkora, mintha 42 000 autót vennénk ki a forgalomból (normál személyi-családi használatot feltételezve). Fontos adat az is, hogy 1 Megawattóra termeléséhez 1,5 köbméter vizet használnak fel az erőművek. Az említett hálózati veszteség csökkenés 2000 úszómedencényi víz ipari felhasználását spórolná meg évente.

Vezetékcsere 1722 kilométeren

Magyarországon elsőként 2019 augusztusában helyeztek üzembe a FUX által gyártott szénszálas, magasfeszültségű hálózatra tervezett vezetéket. A MAVIR üzemeltetésében működő hálózati szakasz Gödöt köti össze a szlovákiai Lévával. Ugyancsak a FUX szénszálas szabadvezetéke szállítja az áramot egy 21 kilométeres portugáliai szakaszon, amely az országban zajló hálózatkorszerűsítés részeként készült el 2020-ban. 

A vezeték 2022-ben folytatja térhódítását itthon, a hazai hálózatkorszerűsítéseknek köszönhetően. A felújítás alatt lévő vonalak a következők: Sajószöged-Detk (444 km vezeték); Detk-Zugló (544 km vezeték); Kisvárda Sajószöged (294 km vezeték); Tiszalök-Sajószöged (91 km vezeték) és Sajószöged Szolnok (349 km vezeték). 

Dr. Barkóczi István kiemelte, erre az összesen több mint 1700 kilométerre a FUX Zrt. gyártja a vezetéket. A szóban forgó hálózati szakaszok korszerűsítésén öt építő vállalat dolgozik folyamatosan, és a befejezés 2024-ben várható.