Folyamatos fejlődésben

Ma már nem leszakadó vármegyeként aposztrofálják az országban Borsod-Abaúj-Zemplént, hanem sikertörténetként. A felzárkózásunk jó példa lett. 

A vármegyei önkormányzatok élete még sűrűbbé vált az elmúlt időszakban. A területfejlesztés, a vármegyei tervezés ugyan 2011 óta az egyik legfőbb feladatunk, ám 2023-ban az erről szóló törvény intézményi megújulást és új szemléletet, ezzel még több feladatot, hozzá pedig jogköröket hozott. Ez a törvényi keret pedig pontosan ráillett hivatalunk szervezeti megújulására, hiszen az új struktúrában megerősítettük például a terület- és gazdaságfejlesztési tevékenységünket, szinte előre készülve az új szemléletű területfejlesztési politikára. 

Ennek a folyamatnak is köszönhető, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén a 19 vármegye közül a legnagyobb fejlesztési forrással gazdálkodhatott a 2023-ban lezárult fejlesztési időszakban: összesen 133 milliárd forintból fejlődhettek a vármegye települései. Ez a szám önmagáért beszél, de higgyék el, nagyon sok munka van mögötte. Ezt a munkát együtt végeztük el a térség országgyűlési képviselőivel és azokkal a polgármesterekkel, akik akartak és képesek voltak együtt dolgozni velünk. Ezt a közös munkát családbarát fejlesztések és a gazdaságfejlesztés jellemezte. Erre a két alappillérre fókuszáltunk. Mert fejlesztéseink csak akkor lehetnek sikeresek, ha a család áll a középpontban. Ám a család munkaképes tagjainak, képzettségének megfelelő munkát kell biztosítani, ezért fontos a gazdaságfejlesztés, vagyis a munkahelyek megtartása és újak létrehozása. Sokszor felidéztem már az előző fejlesztési időszak eredményeit, és néhányat ismét megemlítek, mert jól mutatják fejlesztéspolitikánk irányát. 

Ilyen „iránymutató”, hogy vármegyénk településeivel közösen 100 óvoda, bölcsőde újult meg közel 15 milliárd forintból; ahogy 137 rendelő felújítására és 167 egészségügyi alapellátást nyújtó szolgáltatásfejlesztésre 3 milliárd forintot fordítottak a települések. A szociális alapszolgáltatásokat szintén 3 milliárd forintból fejleszthették az önkormányzatok. 132 településen a villámárvizek kivédésére, a csapadékvíz-elvezető rendszerek kiépítésére 18,5 milliárd forintot fordítottunk. Ami pedig a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás számait illeti: 8500 vármegyében élő ember képzési, munkabér- és munkába járási támogatását biztosítottuk, valamint 6000 munkahely megtartásához járultunk hozzá az elmúlt években. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye sereghajtóból Magyarország gazdasági motorja lett. A KSH legfrissebb adatai szerint 2022-ben az ország ipari termelésének 9,8 százalékát vármegyénk adta. 

Ez pedig közel 2 százalékpontos javulás. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a közelmúltban nálunk tett látogatása alkalmával azt mondta: amit véghez vittünk és véghez viszünk, az a felzárkóztatás mintapéldája sok más vármegye számára az országban. Ugyanakkor miniszter úr azt is elmondta, és ezzel maximálisan egyetértek, hogy ez nem azt jelenti, hogy itt minden rendben van, de azt kimondhatjuk, hogy vármegyénk felzárkózása rendkívül sikeres. 

Ezek pedig összességében szilárd alapot képeznek és lendületet adnak a folytatáshoz, a jelenleg is tartó fejlesztési időszakhoz, amelyben valamivel több mint 150 milliárd forintból gazdálkodhatunk. A család és a gazdaságfejlesztés, az identitás erősítése továbbra is a legfőbb prioritás, mellette a turisztikai-gazdasági beruházások, a megújuló energiatermelés is fontos szerepet kap. Legfőbb célunk, hogy a családbarát fejlesztésekkel, a gazdaság további erősítésével minimalizáljuk az elvándorlást, hogy otthont biztosítsunk a vármegyében élőknek és az itt letelepedni kívánóknak. 

Akik ismernek, tudják jól, nekem szívügyem Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, és azt gondolom, ez a vármegye közös ügyünk azokkal, akik érdemben tenni akarnak érte. Az előző években kiderült, kire számíthatunk. Mi, akik itt élünk, tudjuk jól, hogy velük együtt tovább haladhatunk utunkon.

Bánné dr. Gál Boglárka 

Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés elnöke