A varbói óvoda múltja

A Varbón élő idősebbek beszámolója alapján a településen az 1947-48-as évek körül már működött óvoda a falu akkori Kultúrházában a Dózsa György utcában, a mai templomkertben. A gyermekek a teremben tanultak, játszottak, aludtak és étkeztek. A Kultúrház mögötti tűzoltó helyiségben főztek asztalsparhelten. Egy óvónő (Kocsis Magdolna) foglalkozott a falusi gyermekekkel, akit helybéli dajka (Dobrik Istvánné, sz.: Rákos Éva, majd később Papp Lászlóné) segített. Ez az óvoda csak nyáron működött, hisz a nőknek is munkába kellett állniuk, a gyerekeknek pedig felügyeletet kellett biztosítani. A Kultúrházból az óvoda egy régi építésű, kőlábas házba költözött, ami szintén a Dózsa György utcában volt. Az épület első két szobáját használták, az egyiket konyhaként, a másikat pedig csoportszobaként. Akkor az óvónő és a gazdasági vezető Illés Károlyné Czakó Erzsébet volt, akit egy dajka is segített. Írásos dokumentum a fenti két időszakról a varbói óvoda történelmében nem maradt fent, csak a helybéli lakosok emlékeiből van ismeretünk. a múlt felidézésében sokat segített Dobrik József, akinek édesanyja főzött akkor a gyermekekre, valamint Tóthné Üveges Zsuzsanna, Ladányi Gyuláné Nánási Teréz. A gyermekek megkülönböztetésére az akkori óvodásoknak nyáron egyenruhájuk is volt. A lányoknak piros, a fiúknak kék pettyes pántos napozó. Játékos verselés, éneklés, sport tevékenység volt a jellemző elfoglaltságuk. Az óvoda ebben a formában 1952-ben szűnt meg.

12 év kihagyás után, 1964-ben az iskola közbenjárásával a falu akkori elöljárói Fodor Sándortól megvásároltak egy lakást a falu szívében, a Rákóczi Ferenc utcában, amely akkor két szobából, és jó nagy gyümölcsöskertből állt. 1965.01.18.-tól működött a Napköziotthonos Óvoda Varbó intézmény, mely az óvodás korú gyermekek nevelésére, foglalkoztatására, és iskolára való felkészítésére jött létre, és napjainkban is működik. Egycsoportos óvodaként, 30 gyermekkel, saját konyhával indult.

1965-től Dienes Károlyné (Bodnár Irma) szakképzett óvónő látta el a gyermekek nevelését, aki megbízott óvodavezető is volt egyben, mellette Illés Bálintné (Madarász Ilona), dajka és Czakó Józsefné (Dienes Irma) szakácsnő segítette munkáját. Már abban az időben is fontosnak tartották a pedagógusok továbbképzését, szakmai tudásuk bővítését, a gyermeki beszédhibák felmérését és terápiáját, a testi nevelést.

Az óvoda külső és belső képe, felszereltsége, oktató-nevelő munkája fejlődésnek indult. Irma néni tovább folytatta a korszerűsítést. A községi hálózatról bevezették a vizet, így a WC és mosdó helyiséget vízzel látták el. Az udvar felszereltsége is tovább javult; hinták, mászókák,

libikókák, faház, mókuskerék stb. készültek. A nevelésben a gyermek, a szabad játék került előtérbe.

A gyermeklétszám emelkedésével az alkalmazottak száma is bővült. Az alapítás első öt évében az óvoda reggel 8 órától délután 16 óráig volt nyitva napi 8 órában, illetve szombati napon is fogadta a gyermekeket.

Az óvoda sajátos arculatát 1970-ig a varbói, ezt követően 1980-ig a parasznyai általános iskola alakította. Az intézmény régi, fennmaradt irataiból kitűnik, hogy az akkor bevált okmányok nem, vagy alig változtak, hiszen ma is azokat használjuk, mert jól megszerkesztettek, nyomon követhetőek, és alkalmasak arra, hogy az óvodákról pontos adatokat adjanak.

1976-tól a Megyei Tanács Művelődési Osztályától szemléltető eszközöket, minimatt készletet kapott az óvoda a gyermekek tudásának fejlesztésére.

1978-tól kettőre nőtt az óvoda csoportszáma. A konyha az óvoda mellett már a falu lakói részére is nyújtott étkeztetést. 1980-tól az intézmény Összevont Napközi Otthonos Óvoda nevet kapott, ez időtől a Varbói óvodához csatolták Parasznya község óvodájának vezetését is. A két óvodának egy vezetője volt. Dienes Károlyné (Bodnár Irma) személyében. Bérgazdálkodója a parasznyai Körzeti Általános Iskola mellett a Községi Közös Tanács is volt 1990-ig. A férőhelyek száma ekkorra elérte a 110 főt. Az 1980-as évek végétől az 1990-es évek elejéig a Pitypalatty völgy településeinek (Barossakna, Kondó, Sajólászlófalva, Sajókápolna) gyermekeit is fogadta az óvoda. Ezekben az években a gyermekek óvodába juttatását a szülők oldották meg. A rendszerváltást követően 1990. december 31-től a helyi önkormányzatok létrehozásával a két óvoda különvált és településünkön Varbói Napközi Otthonos Óvoda néven működött tovább az intézmény. Sor került az első udvar leaszfaltozására, KRESZ-pálya felfestésére. Az épület fűtése eleinte kályhával, majd vegyes tüzelésű, később gáz központi fűtéssel volt megoldott.

Az 1980-as évektől az óvodában tehetséggondozás is megjelenik, rajz pályázatok, mesemondó találkozók formájában. Jelentős szerep jut a beszédfejlesztésnek.

A rendszerváltást követően rugalmasabban kezelték az iskolaköteles kort, amelyet így már nem életkor, hanem érettség szerint határoztak meg. Előtérbe került egy gyermekközpontú látásmód, illetve a gyermekjogok, a gyermeki szükségletek és az érzelmi biztonság. Az új irányelveket az 1996-os Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja rögzíti. Óvodatörténeti szempontból nagy jelentőséggel bír 1999. szeptember 1. Ekkortól bevezetésre került a helyi nevelési program, melyet a helyi óvodai szemléletük tükrében a hagyományápolás köré dolgoztak ki.

2000. november 18.-án az akkori polgármester (Kovács János) szorgalmazására az óvoda vezetője Bak Pálné, aki a kuratórium elnöke lett, néhány szülő támogatásával megalapították a Varbói Óvodásokért Alapítványt. Az alapítvány célja: „a Varbói Napközi Otthonos Óvodába járó

gyermekek szellemi és fizikai képességének, erkölcsi tulajdonságainak fejlesztése, az óvodásokkal a kötelező és a kötetlen foglalkozásokon kívül foglalkozó pedagógusok, külső szakemberek segítése.”

2010-ben pályázati forrásból az épületet akadálymentesítették, valamint újjá varázsolták a mosdókat is.

2013-ban az Alapítvány által beadott és megnyert pályázattal Közösségi energiaudvar kialakítására került sor.

Az épület ezeknek a lehetőségeknek köszönhetően rengeteget fejlődött, újjáépítették, többször bővítették, miközben szépült, modernizálódott. A 2014/2015-ös nevelési évben 30 gyermek járt az óvodába, mely már sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását is gyakorolhatta.

Az óvoda képe 59 éves múltja alatt sokat alakult, fejlődött mind külső, mind belső szemléletében, újjáépítették, többször bővítették, miközben szépült, modernizálódott. Az immár 6 évtized alatt a fennmaradt írásos dokumentumok alapján közel 2775 gyermek nevelkedett az épület falai között.

A Pitypalatty - völgy életében a varbói az egyetlen óvoda, amely a többi település óvodáinak megalakulásáig a környék falvaiból fogadta az óvodás korú gyermekeket, így a régióban a legnagyobb múlttal rendelkező intézmény.

Óvodavezetői ciklusok:

Ø Dienes Károlyné 1964-1993 (29 év)

Ø Soltész Béláné 1993-1998 (5 év)

Ø Bak Pálné 1998-2003 (5 év)

Ø Perge Zoltánné 2003-2016 (13 év)

Ø Perge Enikő 2016-

Dolgozóink

1964-2024

Az itt felsorolt dolgozók névsora a teljesség igénye nélkül, a fennmaradt írásos dokumentumok és visszaemlékezések alapján készült. Talán vannak, akik kimaradtak a felsorolásból, tőlük elnézést kérünk!

Dienes Károlyné (Bodnár Irma) – vezető óvónő, Czakó Józsefné (Dienes Irma) – főzőnő, Fodor Józsefné (Dienes Rozália) – konyhai kisegítő, főzőnő, Illés Bálintné (Madarász Ilona) – dajka, Dienes Andrásné (Tóth Malvin) – főzőnő, szakácsnő, Dienes Pálné (Üveges Ilona) – dajka, Kocsisné Mályi Olga – óvónő, Üveges Andrásné (Poczik Irma) – konyhalány, Üveges Gyuláné (Varró Irén) – dajka, Üveges Emilné (Agócs Margit) – élelmezésvezető, Papp Károlyné (Macsala Erzsébet) – óvónő, Soltész Béláné (Papp Katalin) – óvónő, vezető óvónő, Szirmai Lászlóné (Tóth Éva) – óvónő, Tóth Istvánné (Üveges Piroska) – képesítés nélküli óvónő, Gyöngyösi Istvánné (Koós Margit) – élelmezésvezető, Bak Béláné (Koós Márta) – óvónő, Bak Pálné (Mályi Julianna) – óvónő, vezető óvónő, Kelemen Józsefné (Koós Edit) – óvónő, Czakó Józsefné (Dienes Irma) – főzőnő, Urbán Ferencné (Poczik Ilona) – dajka, Gergely Lajosné

(Madarász Erzsébet) – dajka, élelmezésvezető, Perge Miklósné (Bárdos Ilona) – főzőnő, Drahos Ágnes – óvónő, Koós Istvánné (Koós Mária) – óvónő, Soós Józsefné (Veres Judit) – óvónő, Rácz Gyuláné (Jakab Erzsébet) – fűtő, Goór Lajos – fűtő, Kormos Béláné (Kriston Aranka) – főzőnő, Tőzsér Lászlóné (Jakab Ilona) – fűtő, Jenei Istvánné (Danyi Borbála) – fűtő, dajka, Szőke Zoltánné (Juhász Ilona) – óvónő, Balogh Judit – óvónő, Gulyás Istvánné (Soós Erzsébet) – fűtő, konyhalány, Török Jánosné (Krajnyák Éva) – óvónő, Molnár Katalin – képesítés nélküli óvónő, Fodorné Fodor Ildikó – képesítés nélküli óvónő, Gál Sándorné (Dobi Mária) – képesítés nélküli óvónő, Czakó Ferencné (Kecskeméti Katalin) – fűtő, Perge Zoltánné (Mácsi Ildikó) – óvónő, vezető óvónő, Ladányi Gyuláné (Nánási Teréz) – dajka, Tóth Gyula – fűtő, Baboth Károlyné (Tamkó Bernadett) – képesítés nélküli óvónő, Horváth Jánosné (Kecskeméti Ildikó) – óvónő, Soós Zita – óvónő, Fazekas Gabriella – képesítés nélküli óvónő, Kovács Katalin – óvónő, Artimné Princz Erzsébet – óvónő, Branyiczki Andrea – képesítés nélküli óvónő, László Józsefné (Dienes Judit) – óvónő, Nyeste Istvánné (Jakab Katalin) – dajka, Berzi Ferencné (Orosz Irén) – dajka, Babos Csabáné (Szabó Mária) – dajka, Balpataki Lászlóné (Papp Terézia) – fűtő, dajka, Nyeste Istvánné (Jakab Katalin) – dajka, Kocsis Lászlóné (Adorján Etelka) – dajka, Tóth Gyuláné (Hun Szilvia) – képesítés nélküli óvónő, Kőrössy Judit Mária – képesítés nélküli óvónő, Gál Andrásné (Mestics Ilona) – dajka, képesítés nélküli óvónő, Lőkös Leventéné (Kovács Éva) – óvónő, Dobrik Józsefné (Üveges Margit) – fűtő, karbantartó, Hurták Istvánné (Üveges Márta) – főzőnő, Süveges Istvánné (Danyi Etelka) – konyhai kisegítő, Kiss Pálné (Tóth Rózsa) – fűtő, Elek Zoltánné (Forrai Piroska) – képesítés nélküli óvónő, Sándor Lászlóné (Czakó Ilona) – képesítés nélküli óvónő, Budai Józsefné (Tóth Gabriella) – konyhai kisegítő, Kovácsné Király Éva – képesítés nélküli óvónő, Üveges Péterné (Sós Éva) – konyhai kisegítő, főzőnő, Horváth Károlyné (Papp Julianna) – konyhai kisegítő, Balogh Lászlóné (Házas Zsuzsanna) – élelmezésvezető, Kovács Lászlóné (Mudra Anita) – dajka, Klenikné Kecskeméti Ágnes - konyhai kisegítő, Remenyikné Katona Zsófia – konyhai kisegítő, Prókai Antal Zsoltné (Takács Ilona) – konyhai kisegítő, Mácsiné Gór Andrea – konyhai kisegítő, Fodor Tiboné (Kiss Mária) – főzőnő, Borsodi Edit (Varga Edit) – dajka, konyhai kisegítő, főzőnő, Galambos Bernadett – pedagógiai asszisztens, Lubainé Tóth Ágnes – dajka, Kiss Piroska – óvodapedagógus, Balázs Ottó – élelmezésvezető, Kósné Fodor Mónika – főzőnő, Kiss Miklósné (Jelsovszky Klára) – konyhai kisegítő, Oszlányi Karolina – konyhai kisegítő, Buha Anita – konyhai kisegítő, Szögedi Istvánné – konyhai kisegítő, Juhász Péterné (Takács Hajnalka) – konyhai kisegítő, Perge Enikő – óvodapedagógus, óvodavezető, Berec Tímea – konyhai kisegítő, Kiss Zsoltné (Voi Éva) – konyhai kisegítő, Kormos Judit – konyhai kisegítő

Orosz Lászlóné (Almási Rózsa) – konyhai kisegítő, Tardi Adrienn – óvodapedagógus, Mészáros Mónika Klára – óvodapedagógus, Rudák Józsefné (Demeter Csilla) – konyhai kisegítő, Királyné Kakszi Gréta Emese – óvodapedagógus, Jóni Ernőné (Ökrös Ilona) – konyhai kisegítő, Bercsényi Petra – óvodapedagógus, Üveges – Kemenczés Adél – élelmezésvezető, Kissné Nagy Olga – konyhai kisegítő

VARBÓ ELSŐ ÓVODÁSAI 1947-48 - BÓL

A fényképen szereplők (Tóthné Üveges Zsuzsanna, Dobrik József, Ladányi Gyuláné, Nánási Teréz) elmondása alapján:

Felső sor balról jobbra haladva:

Üveges Margit, Kiss Borbála?, Poczik Babi, Gergely Erzsébet, Nánási Terézia, Hurták Ilona Tóth Piroska, Kiss Erzsébet, Papp Lilla, Üveges Zsuzsanna, ?, Cservák Julianna

Középső sor balról jobbra haladva:

Madarász Erzsébet, ?, Molnár Piroska, óvónő: Kocsis Magdolna?, ?, Kubinka Julianna, dajka: Rákos Éva (Dobrik Istvánné majd Papp Lászlóné), ?, ?,

Alsó sor balról jobbra haladva:

?, Mácsi Pál, Gergely Ferenc, Mácsi Tibor, Czakó Pál, Almási László, Nánási László, Üveges László, Madarász György

Aki felismeri hozzátartozóját, az jelezze az óvodában.