Szerelmi história, tele szimbolikával

Címkék#selmeczi györgy #Szőcs Géza #Miskolc #Veron #Miskolci Nemzeti Színház

Selmeczi György és Szőcs Géza (1953-2020) hirtelen elhatározás után kezdték el a közös munkát. Opera született a Hunyady-novellából.

Fotó: Bartók Plusz Operafesztivál

Selmeczi György Veron című operáját mutatja be a Miskolci Nemzeti Színház január 21-én.

A zeneszerző és néhai jó barátja, Szőcs Géza, aki a szövegkönyvet írta, Hunyady Sándor Bakaruhában című novelláját választották az opera témájául.

A kis cselédlány és az aranyifjú szerelmi históriáját, ami ugyan a 20. század elején játszódik, „de olyan hősök születtek általa, melyek bármelyik történelmi időben érvényesek”. Selmeczi György zeneszerző fogalmazott így, aki a napokban még Budapesten vett részt az opera próbáin, most azonban már Miskolcon folytatják a munkát az előadás alkotóival.

Megfilmesítették

– A Hunyady-novellát közösen választottuk Szőcs Géza barátommal, akivel együtt gyerekeskedtünk és nőttünk fel Kolozsvárott. Folyamatosan munkakapcsolatban voltunk, sajnálatos haláláig. Az egyik első operámat is az ő Szirén című novellájából írtam harminc évvel ezelőtt. A mostani bemutató előtt álló opera librettója pedig élete egyik utolsó munkája volt. Géza is rajongott Hunyady novellájáért, melyet a magyar novellisztika egyik legnagyszerűbb darabjának tekintettünk mindketten. A történet közismert, hiszen az ’50-es években film is készült belőle, Bara Margit és Darvas Iván főszereplésével, az idősebb korosztály még bizonyára emlékszik rá. Tehát közös döntés volt a novella, egy hirtelen elhatározás után. Érdekes volt az opera megszületése is, mert amint Géza írta a szöveget, egyidejűleg próbáltam megkomponálni hozzá a zenei anyagot. Bizonyos értelemben ez szokatlan eljárás, hiszen normális esetben a zeneszerző a kész librettóval vonul el dolgozni – jelezte a zeneszerző.

Két világ

Mint fogalmazott, rendkívül közel áll hozzá a darab.

Először azért, mert színpadképes, kiváló történet, de azért is, mert rengeteg szubjektív momentumot tartalmaz.

A helyszín Kolozsvár, ahol olyan emblematikus helyszínekkel találkozik a néző, amelyek nemcsak a kolozsváriak számára, de az egész magyarság számára kitüntetett helyszínek.

– De ami a legizgalmasabb benne, hogy egy paraszti származású cselédlány és egy fiatal, látványosan polgári indíttatású költő közötti szerelem a témája. Ez már önmagában nagyon erős dramaturgiai momentum, hogyan lehet ezt a két világot összeegyeztetni, hogyan tud a szereplők sorsa ennek mentén kirajzolódni. Ezek miatt szinte az egyik pillanatról a másikra döntöttünk Hunyady novellája mellett. Nem kiérlelt döntés volt, hanem inkább a mű iránt érzett rajongásunk. Azonnal elkezdtünk rajta dolgozni. Ráadásul Géza, aki költő volt, nagy költő, ezt az egész realisztikus, szimbolikus történetet nagyon erősen átemelte a költészet, a poézis világába. Úgyhogy a történet, a szituációk és a szereplők is egyfajta stilizáción mentek keresztül. Egy kicsit túl is mutatnak önmagukon és a konkrét történeten. Szerzőként végig rendkívül foglalkoztatott a mű, sajnos a barátom 2020-as halála után egyedül maradtam a munkával. Gyönyörű feladat volt egyébként és óriási kihívás, hogy a különböző zenei rétegeket hogyan tegyem hozzá. A történet az első világháború küszöbén zajlik, amikor a magyar zene mindenféle rétege jelen van. Az eredeti népdalok, a polgári műdalok, a lokálzenék és a katonazenék. Mindemellett szükség volt egyfajta expresszív zenei nyelvre is, amitől valamiféle egységet kap a sokféleség – sorolta a zeneszerző.

Szerencsés csillagzat

Hozzátette: nagyon sokat vár a bemutatótól, mert kiválónak tartja a szereposztást, és teljesen megbízik Cser Ádám karmesterben, valamint Szabó Máté rendezőben. Úgy hiszi, mindezek miatt szerencsés csillagzat alatt születik a produkció, még akkor is, ha különböző okok miatt, főleg a járvány miatt, „kissé kalandosan” készül az opera színre vitele. A lényeg azonban, hogy készül, és a zeneszerző számára nagy öröm, hogy a szereplők szeretik a művet és szeretettel foglalkoznak vele, nem érzik tehernek.

– A próbák Budapesten kezdődtek. Ennek egyik oka, hogy a járvány miatt eltolódott A Mester és Margarita próbafolyamata, így a karácsony környéki napokban nem tudtuk „terhelni” a miskolci színházat. A másik ok, hogy az előadás a Kolozsvári Magyar Operával közösen készül. A miskolci, budapesti és kolozsvári művészek a fővárosban tudtak a legegyszerűbben találkozni. A Veron című operát ősztől Kolozsvárott is játsszuk, májusban pedig a budapesti Erkel Színház tűzi műsorára. Tehát szép karrier előtt áll a darab, és ahogy az előadókat ismerem, erre minden remény megvan – vetítette előre a szerző.

Megjegyezte: az opera szimbolikusan összeköti Kolozsvárt és Miskolcot. Annál is inkább, mert két olyan városról van szó, melyeknek a magyar színjátszás történetében kitüntetett szerepük van. Mindkét város a magyar színjátszás úttörői voltak, és a legrégebbi kőszínházzal rendelkeznek.

– Sok szempontból valóban nagyon gazdag szimbolikája van ennek a bemutatónak, és megpróbálunk megfelelni a várakozásoknak, a járvány miatti nehéz időszakban is. Sok értelemben komoly vállalkozás - fogalmazott Selmeczi György.