A legelterjedtebb tévhitek a koronavírusról – és a valóság

A fertőzöttek száma azonban még mindig számottevő. A folyamatos tesztelések és a védőoltások tehát elengedhetetlen részei a védekezésnek – mégis sokan vannak, akik egyik módszert sem tartják hitelesnek. A tévhitek száma napról napra nő; a koronavírussal, a koronavírus tesztekkel és az oltásokkal kapcsolatban egyaránt. Az alábbiakban sorra vesszük a leggyakoribb tévhiteket – és leírjuk azt is, miért hamisak!

1. Hogyan terjed a koronavírus?

Tévhit: Szúnyogcsípéssel és a háziállatainktól ugyanúgy megkaphatjuk, ahogy a Kínából érkező csomagoktól.

Valóság: Bár a koronavírusok jellemző tulajdonsága, hogy képesek állatról emberre terjedni – így valószínűleg a Kínában megjelent, új típusú Sars-CoV-2 vírus forrása is egy állat lehetett – , beazonosítani azonban a mai napig sem sikerült a Covid-19 forrását. Emberről emberre cseppfertőzéssel (köhögéssel, tüsszentéssel vagy kilégzéssel) azonban igazoltan terjed. Ellenben tárgyakon a vírus csak rövid ideig életképes, így biztonságosan fogadhatunk csomagokat, leveleket akár Kínából is.

2. Mi öli meg a kórokozót?

Tévhitek: A rendszeres, 15 percenkénti vízivás, a szezámolaj, a kézszárító, az antibiotikumok, a tűzijátékokból és a petárdákból származó füst és gáz, a szájvizes öblítés és az orr öblögetése sóoldattal.

Valóság: A fentebb felsoroltak sajnos nem használnak a koronavírus ellen, viszont a rendszeres, szappanos kézmosás, az alkoholos kézfertőtlenítők, az egyszerű, takarításhoz használt tisztítószerek egyaránt megölik a kórokozókat.

3. Honnan tudhatom meg otthon, koronavírus teszt nélkül, hogy fertőzött vagyok?

Tévhit: Ha valaki csak egy kicsit köhög, lázas vagy szokatlanul fáradt, aggodalomra még semmi ok.

Valóság: Az igazság az, hogy a felsorolt három tünet (külön-külön is!) jelzi a leggyakrabban a koronavírus meglétét. Ezekhez társulhat még a szaglás elvesztése, a bőrkiütések megjelenése, izomfájdalom, a légzési, beszéd- vagy mozgásképességi nehézségek. A szaglás elvesztése a vírus legmegbízhatóbb tünete – ha ezt, vagy légzési nehézségeket tapasztal, mindenképp orvoshoz kell fordulni! Az orrfolyás és a tüsszögés azonban nem jellemzőek a Covid-19-re.

4. Mivel tudom megelőzni, hogy elkapjam a koronavírust?

Tévhit: Klóros-alkoholos fertőtlenítő magunkra permetezésével, fokhagyma és vitaminok fogyasztásával, forró fürdővel, a lélegzetünk visszatartásával megvédhetjük magunkat tőle.

Valóság: Csak a zárt és nyílt téren egyaránt, előírásoknak megfelelően viselt maszkkal, valamint a kezünk alapos, rendszeres fertőtlenítésével védekezhetünk a vírussal szemben. Emellett pedig azzal, ha minél kevesebbet tartózkodunk lázas betegek, köhögő személyek közelében.

5. Mennyire veszélyes az oltás?

Tévhit: Életveszélyes, mert belénk fecskendeznek egy nyomkövetőt, az 5G-t, magát a koronavírust; mert sok beoltott meghalt, pedig előtte semmi baja sem volt; mert nem tudjuk még az összes, esetleg csak később jelentkező oltási mellékhatást, oltási szövődmények esélyét.

Valóság: Minden oltásnak lehetnek mellékhatásai, ez igaz. Azonban az egészséges embereknek beadott oltás esetében a legritkább esetekben lépnek fel komplikációk – míg a Covid-19-ből felgyógyultak rendszeresen számoltak be különböző súlyosságú, visszamaradt problémákról (légzési és alvási nehézségek, ízérzékelési problémák, stb.). Ha még mindig tartunk az oltásoktól, érdemes utánajárnunk, milyen érzékenységek, betegségek esetén ellenjavalltak a különböző vakcinák!

6. Az időjárás befolyásolhatja a vírus terjedését?

Tévhit: A nyári nagy meleg vagy a téli, fagyos idő megöli a kórokozót.

Valóság: Sajnos erre nincs bizonyíték. A Texasi Egyetem kutatásából kiderült, hogy mindössze 3%-ban befolyásolta az amerikai megyék időjárása a koronavírus terjedését.

7. Okoz-e a vírus más betegségeket, szövődményeket?

Tévhit: A betegség olyan, mint az influenza: pár napig rosszul vagyunk tőle, aztán nyom nélkül elmúlik.

Valóság: Sajnos az esetek jelentős hányadában súlyos szövődményeket hagy maga után a koronavírus. A felgyógyult fertőzöttek 40%-a szívbetegségről, alvászavarokról, izomrendszert érintő fáradtságról és általános gyengeségről számolt be. A vírus ugyanis nemcsak a tüdőt, hanem az egész szervrendszert támadja; ráadásul a vírus után a tüdőn maradt hegek, sebek is tartósnak bizonyulnak. A jó hír azonban az, hogy a gyógyultak tüdőkapacitásán és légzésén folyamatos javulás figyelhető meg.

8. Ha megkaptam az oltást, mikortól válok védetté?

Tévhit: Az első oltóanyag után azonnal/napokkal.

Valóság: A legtöbb vakcina csak a második oltás beadása után két-három héttel biztosítja a 90%-os védettséget.

Összességében tehát elmondhatjuk: bár a járvány legnehezebb részén már túl vagyunk, még mindig fontos, hogy odafigyeljünk magunkra és szeretteinkre. A koronavírus tesztek hasznos segítségünkre lehetnek, ha úgy gondoljuk, már átestünk a fertőzésen (gyógyszertárban is kapható tesztek), de akkor is, ha úgy érezzük, éppen benne vagyunk (PCR-tesztek).

A Covid-19 szövődményei ugyanis kiszámíthatatlanok – míg egy idejében észrevett megfertőződés, egy egészségesen megkapott oltóanyag életet menthet! Ha pedig már beoltottak minket az első, esetleg a második adag választott vakcinával is, célszerű a védettség beálltáig még kerülnünk a nagyobb tömeget.