Az inkontinencia nem kor függvénye

Mértéke lehet enyhe, középsúlyos vagy súlyos is, attól függően, milyen probléma okozza az inkontinenciás epizódot. Emiatt a kezelési módok is eltérőek lehetnek. Fontos, hogy kiderítsük, mi áll a háttérben, hiszen ez a probléma valójában egy tünet, nem pedig maga a betegség vagy elváltozás.

Inkontinencia és egyéb húgy-ivarszervi problémák

Az ember úgynevezett kiválasztó szervrendszerének részei a húgy- és ivarszervek, illetve maguk a kiválasztó szervek, vagyis a vesék. A vesék végzik a vér kiszűrését, a felesleges vagy méreganyagokat pedig folyadékkal dúsítva előállítják a vizeletet. Ezt a vese vezetékein keresztül a húgyvezetékbe juttatják, majd onnan kerül az izmos falú húgyhólyagba. A hólyag és a húgycső között egy kis záróizom felel azért, hogy a vizelet ürítése akaratlagos és kontrollálható legyen. Ha a kiválasztó rendszer alsóbb szakaszai valamiért nem látják el megfelelően a funkciójukat, sérülnek, vagy esetleg az ezt beidegző idegrendszerben lép fel probléma, akkor a vizelettartás problémákba ütközik.

A vizelettartási panaszok férfiak esetén az urológushoz tartoznak, nők esetén pedig a nőgyógyász foglalkozik velük. Férfiaknál az urológiai vizsgálat kiterjed a herék, mellékherék, prosztata és ondóhólyag területén jelentkező bántalmak diagnosztizálására is. Az andrológia, vagyis férfigyógyászat, az urológia szakterülete, ami a férfiak nemzőképességével és annak betegségeivel foglalkozik.

Nőknél a nőgyógyász komplexen foglalkozik az ivarszervekkel, kiválasztó szervekkel és termékenységi panaszokkal, de szükség esetén belgyógyászt vagy meddősségi specialistát is bevonnak.

Érdekesség, hogy a légúti fertőzések után a húgyuti fertőzések a leggyakoribbak az emberek körében. Férfiaknál gyakoriak a gyulladásos megbetegedések: alsó vagy felső húgyuti bántalmak, melyek érinthetik mind a veséket, mind a húgyvezetéket, húgyhólyagot, húgycsövet vagy a heréket és prosztatát is. Jellemzőjük, hogy bakteriális eredetűek, és tünetük lehet a gennyes vizelet, de fájdalom és láz is jelentkezhet.

Nőknél az inkontinencia mellett, illetve azt okozva gyakoriak a hólyaghurutok, ami lehet idült (krónikus) vagy heveny (akut). A hólyaghurutot okozhatja felfázás, strandon szerzett baktérium, szexuális úton szerzett mikroorganizmus, műszálas fehérnemű miatti bepálás stb.

Mitől alakulhat ki inkontinencia?

Az inkontinencia lehet szervi, funkcionális vagy lelki eredetű. Szervi inkontinenciáról a kiválasztó- és ivarszervek betegsége, elváltozása, gyulladt állapota, diszfunkciója esetén beszélünk, ezekről írtunk fentebb is.

Funkcionális inkontinenciánál valamilyen külső tényező, funkcióbeli gátlás miatt nem jut el az érintett a wc-ig vagy ilyen okból képtelen tartani a vizeletét. Erre példa a mozgáskorlátozottság, az alkohol, drog és gyógyszer befolyásoltság. Tágabb értelemben az idegrendszer problémái, a mentális egészség sérülése (Alzheimer-kór, Parkinson-kór korábbi agyvérzés) is funkcionális inkontinenciát okoz.

A lelki háttér vizsgálata jóval nehezebb. Ha valaki nincs rendben lelkileg, akár inkontinenciában is testet ölthet a szorongása; gondoljunk csak a bepisilő gyerekekre. Felnőtteknél is előfordulhat, hogy lelki okokra vezethető vissza az inkontinens epizód.

Hogyan kezelhető vagy előzhető meg az inkontinencia?

Ahhoz, hogy kiderítsük, pontosan mi áll a háttérben, fel kell keresni a szakorvost, urológust, nőgyógyászt. Az orvos részletesen kikérdezi a beteget, mielőtt felállítja az anamnézist. Fontos elemezni az életmódot, az inkontinencia tüneteit és azok jellemzőit, szó esik a korábbi műtétekről, betegségekről, gyógyszerezésről, lelki panaszokról, a felmenők problémáiról. A diagnózis után a szakember javaslatot tesz az inkontinencia kezelésére, ami lehet életmódbeli változtatás és/vagy gyógyszeres kezelés, lehet intim torna (Kegel-gyakorlatok) és végső esetben műtéti eljárás is. Szerencsére ezek manapság már rutinműtétek, ezért nem kell tőlük félni.

A gyógyászati segédeszközök segíthetnek az inkontinencia tüneteit csökkenteni, enyhe inkontinencia esetén akár szinten tartani. Kiválasztásukkor figyelembe kell venni a páciens nemét, a szivárgás mértékét és gyakoriságát. Ilyen segédeszközök a pelenkák, nadrágpelenkák, betétek, és rögzítőnadrágok.