2011.10.12. 12:52
A dobogós helyezésben minden benne van
A múlt szombat óta új mester irányítja a matyóföldiek másodosztályú gárdáját. ÉM-interjú: Szabados Györggyel, a Mezőkövesd-Zsóry NB II-es labdarúgó csapatának vezetőedzőjével.
A múlt szombat óta új mester irányítja a matyóföldiek másodosztályú gárdáját. ÉM-interjú: Szabados Györggyel, a Mezőkövesd-Zsóry NB II-es labdarúgó csapatának vezetőedzőjével.
Szabados Györgyöt nem volt nehéz „táncba” vinni. Az MSE – REAC bajnoki találkozót követően azt kérte, hogy hétfőn délben váltsunk szót, aztán betartotta ígéretét, percnyi pontossággal jelentkezett.
ÉM: Megismerte már örökölt együttesét?
Szabados György: Nem teljesen, de azt hiszem, hogy ez érthető is. Az ismerkedésnél tartok, de ez még nem „udvarlás”. Azt látom a vezetőkön és a fiúkon, hogy nagy a várakozás velem szemben. A játékosok tudják, hogy mire számíthatnak, hiszen többször is beszélgettem velük. Az első benyomásaim nagyon kedvezőek, nyugodtan mondhatom, hogy nem lesz gondom, elfogadtak, a közönség pedig befogadott, így bizakodással tekintek az elmúlt hetek és hónapok elé.
ÉM: Játékosai képességével is tisztában van már?
Szabados György: Most mérem fel, hogy ki és mit tud? Néhány kövesdi futballistát természetesen többször is láttam az NB II-es összecsapásokon, a váci időszakom alatt. Aztán bizonyos képet kaptam a REAC elleni meccsen, majd következik a szerdai Liga Kupa, aztán az újabb bajnoki. Elhamarkodottan senkiről nem mondok véleményt, mert ismerem a mondást, mely szerint az ember lakva ismeri meg a másikat.
ÉM: Elbeszélgetett-e az elődjével, Huszák Gézával?
Szabados György: Igen, többször is. Géza nagyon korrekt volt velem szemben: elmondta, hogy ha valamiben segítségre van szükségem, vagy valamit meg akarok kérdezni, nyugodtan keressem, hívjam fel. Számolok is ezzel a kollegiális támogatással és ha gondolatai találkoznak a saját elképzeléseimmel, akkor „mondókáját” beépítem a munkámba. Szóval jó viszonyban vagyunk, miért is lenne másképpen? Mindketten jól tudjuk, hogy az edzői szakma ilyen: egyszer itt, egyszer ott dolgozunk, olykor megelégeljük a terhelést és felállunk a kispadról, de ettől az élet megy tovább.
ÉM: Mi lesz Sivák Sándorral, aki a Huszák-érában játékos és pályaedző is volt egyben?
Szabados György: Abban egyeztünk meg, hogy továbbra is segíti a munkámat. Azt javasoltam neki, hogy hirtelen ne hagyja abba a játékot, ez olyan lenne, mintha a kisgyerektől elvennék a játékait. Szóval Sanyi egy ideig még focizni fog, de már készül az ezt követő életére.
ÉM: Vannak-e olyan kiszemelt játékosai, akiket szeretne Mezőkövesdre csábítani?
Szabados György: Majd meglátom, majd leglátjuk a vezetőkkel együtt, hogy szükség lesz-e erősítésre. Azt a bizonyos vonalat az őszi szezon végén húzzuk meg, aki ez alá kerül, attól elköszönünk. Ezt senki ne vegye riogatásnak, ez a világ valamennyi csapatánál, öltözőjében így van. Szóval erre a kérdésre, csak az őszi szezont követően, vagy a télen tudok konkrét választ adni.
ÉM: A REAC ellen felemás arcát mutatta a társaság. A gárdának akadtak remek pillanatai, de szerényebb periódusai is. Hogyan élte meg a kispadon a 2-1-es sikert és találkozó történéseit?
Szabados György: Őszinte leszek, annak ugyanis nincs értelme, ha becsomagolom a szavaimat. Nagyon vegyes kép alakult ki bennem vasárnap délután. Azt láttam, hogy az akarással nem volt gond, mindenki becsülettel hajtott, ebből a szempontból kiadta magából a maximumot. A különböző játékelemekben viszont sok hiányosságot fedeztem fel. Védekezésünk zilált volt, aztán a második félidő közepétől támadásainkból hiányzott a tűz. Úgynevezett középpályás védekezésünk is kívánni valót hagyott maga után, mert ellenfelünk még tíz emberrel is olykor átszaladt rajtunk. Előre kell lépnünk a taktikai fegyelem terén is, a pályán nincs mód a megbeszéltek „felülírására”. Itt rögtön szeretnék tiszta vizet önteni a pohárba: véleményemmel nem az elődömet bántottam, erről szó sincs! Látszik, hogy Géza jó munkát végzett, a csapat tagjai jó erőben vannak, keretünket kiváló képességű labdarúgól alkotják. Én pedig semmi mást nem kérek, csak azt, hogy amit tudunk, azt hozzuk ki magunkból. Tegyünk rendet a fejünkben, adjuk tudásunk legjavát.
ÉM: Hátrányuk mindössze három pont a listavezetővel szemben. Álmodnak még a feljutásról?
Szabados György: A mezőny ismeretében azt mondom, hogy nekünk a dobogón, az első három között van a helyünk. Ebben a bizonyos dobogóban pedig minden benne van: akár az aranyérem is. Játékosaim profik, küldetéstudattal rendelkeznek, azért dolgoznak, hogy megfeleljenek a klubvezetés és a szakvezető elvárásainak. A többi úgyis a pályán dől el...